− Visszatérhetnek a boszniai szerb politikusok az állami intézményekbe, azonban egyelőre csak azokban a döntésekben vesznek részt, melyek közvetlenül érintik a Boszniai Szerb Köztársaságot − jelentette be még kedden Milorad Dodik boszniai szerb vezető, csillapítva ezzel a hetek óta fennálló feszültségeket. Az elmúlt időszakban a boszniai döntéshozatal működésképtelenné vált a szerb képviselők kivonulása miatt, ez pedig ellentéteket generált belföldön és a nemzetközi közösségben egyaránt.
− Habár most úgy tűnik, megnyugodtak a kedélyek, nem szabad elfeledkezni róla, hogy ősszel választásokat tartanak az országban. Ilyenkor mindig felerősödnek a nacionalista szólamok; kizártnak tartom, hogy Dodik elengedné addig a függetlenség témáját. Ez azért sem valószínű, mivel már körülbelül tíz éve – hol erőteljesebben, hol kevésbé, de – fel-fel veti a Boszniai Szerb Köztársaság elszakadásának gondolatát
− fogalmazott Németh Ferenc.
Bosznia-Hercegovinát a délszláv háborút lezáró daytoni békeszerződés hozta létre 1995-ben. A döntéshozók egy olyan szövetségi államot alapítottak, mely két nagy entitásból, a főként horvátok és bosnyákok által lakott Bosznia-hercegovinai Föderációból, valamint a többségében szerb lakosságú Boszniai Szerb Köztársaságból áll. Az országot egy háromoldalú elnökség vezeti, melyben a három etnikum egyenlően van reprezentálva.
Emellett a nemzetközi közösség létrehozta a főképviselői pozíciót, akit különleges, úgynevezett bonni jogkörökkel ruházott fel: akár demokratikusan megválasztott politikusokat is elmozdíthat, valamint törvényeket módosíthat és hozhat létre.
Az elmúlt hetek feszültségei egyébként pontosan a bonni jogosítványok alkalmazására vezethetők vissza: a korábbi főképviselő, Valentin Inzko tavaly júliusban módosította a boszniai büntető törvénykönyvet. Ennek következtében tilossá és büntetendővé vált a srebrenicai népirtás, valamint más emberiesség elleni bűnök tagadása, ami hatalmas felháborodást váltott ki a boszniai szerbekből, ugyanis ők nem ismerik el genocídiumként a srebrenicai eseményeket. − Christian Schmidt jelenlegi főképviselő nehéz helyzetbe került, ugyanis sem a boszniai szerbek, sem a nemzetközi közösség egyes tagjai, például Oroszország nem ismeri el legitimként pozícióját.
Ezáltal ha arra kerülne a sor, nem tudná bonni jogkörét alkalmazva leváltani Dodikot anélkül, hogy annak ne lennének súlyosabb következményei − emeli ki a szakértő.
− A bosnyákoknak jócskán csökkenne biztonságérzetük, amennyiben a szeparatista törekvések beteljesednének − fogalmazott Németh Ferenc. − Ez könnyen dominóeffektust indíthatna el a horvátok lakta közigazgatási területeken is, melynek végén Boszniából egy kis méretű, bosnyák magország maradna. Ezért ők elítélik Dodik tevékenységét és kiállnak az erős, központi állam és az ország területi integritása mellett − folytatta.
– A horvátok helyzete már érdekesebb.
Évről évre a boszniai horvát politikusokban is felmerül a vágy, hogy egy önálló, harmadik entitást hozzanak létre a szövetségi államon belül, hasonlóan a szerbekhez. A jelenlegi események kapcsán azonban nincsenek ilyen terveik, fő céljuk, hogy kedvező eredményt tudjanak elérni a közelgő választásokon
− mutatott rá a kutató.
A hangzatos főcímekkel ellentétben Németh Ferenc nem tart háborútól. − Fegyveres konfliktusra nagyon kicsi az esély, ugyanakkor Boszniát egy életképes államnak tartom, annak ellenére, hogy rengeteg problémával küzd. A daytoni szerződés felett azonban eljárt az idő, reformra szorul. Ez pedig csak akkor jöhet létre, ha a boszniai belpolitika szereplői konszenzusra tudnak jutni, éppen ezért nem tartom valószínűnek, hogy a közeljövőben ennek megvalósulására számíthatnánk.
