Mario Draghi évzáró sajtótájékoztatóján jelezte, hogy kormányzati munkáját lezártnak tartja, és nem utasítja el az elnöki jelölést. Draghi előrelépését azonban a baloldali PD sem nézi jó szemmel, a kormánykoalíció felborulásától és előre hozott választásoktól tartva. A PD még nem tudott közös jelöltben megállapodni az Öt Csillag Mozgalommal (M5S), és a baloldali Sergio Mattarellát sem tudta maradásra késztetni. Az Il Foglio szerint a PD csakis akkor egyezne bele Mario Draghi elnöki jelölésébe, ha garanciát kapna, hogy a kormány 2023-is fennmarad, valamint ha megfelelő utódot tudnának találni a kormányfői székbe is.
A Ligát vezető Matteo Salvini szerdai sajtótájékoztatóján hangsúlyozta:
akárki legyen a következő elnök, beiktatása után kormányátalakításra van szükség.
Felvetette, hogy az összes kormánypárt vezetője lépjen be a kormányba miniszteri posztot vállalva. Megjegyezte, hogy az igazi vészhelyzetet Olaszországban nem az új elnök megválasztása, hanem az ugrásszerűen megnőtt rezsiárak jelentik.
Köztársasági elnöknek bármely, ötvenedik életévét betöltött, büntetlen előéletű olasz jelölhető. A szavazás első három fordulójában a teljes parlament, valamint a tartományok küldöttei kétharmados támogatására szükség van. Több mint ezren döntenek az elnökről, de a pandémia miatt sokan hiányozhatnak. A voksolás negyedik fordulójától elegendő az egyszerű többség. A köztársaság történetében 1985-ben Francesco Cossigát és 1999-ben Carlo Azeglio Ciampit választották meg az első fordulóban, Sergio Mattarella 2015-ben a negyedik voksoláson lett államfő.
Borítókép: Silvio Berlusconi öröme (Fotó: Piero Cruciatti)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!