Történelmi jelentőségű áttörést ért el Prajuth Csan-ocsa thaiföldi miniszterelnök és Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg, miután a két vezető megegyezett az országuk közti diplomáciai kapcsolatok helyreállításában. A két monarchia jövőbeli együttműködése főként a megújuló energiaforrások, környezetvédelem, kiberbiztonság és a digitális átalakulás területeire fog koncentrálni, emellett gazdasági és kereskedelmi kapcsolataik szorosabbra fűzéséről is megállapodtak az elöljárók. A thai kormányfő közleményében hangsúlyozta, a hatóságok folytatják a nyomozást a két ország viszonyát három évtizede mérgező gyémántrablás ügyében.
Rijád és Bangkok viszonyának elmérgesedéséhez egészen 1989-ig kell visszamennünk.
Ekkor történt a „kék gyémánt” ügyként elhíresült bűncselekmény, melynek során egy thai takarító közel húszmillió dollárnyi ékszert és drágakövet lopott el a szaúdi herceg, Fajszál bin Fahd palotájából.
A zsákmány részét képezte egy ötvenkarátos kék gyémánt, amely akkoriban a világ egyik legnagyobb ékkövének számított. A tolvajt aztán 1990-ben elfogták, a lopott ékszerek nagy része a thai hatóságok kezébe került. Bangkok visszajuttatta az értékes zsákmányt Szaúd-Arábiába, azonban az átvételkor kiderült: közel nyolcvan százalékuk hiányzik, és a meglévők közül is több hamisítványnak bizonyult. Eközben egy fénykép kezdett keringeni a nemzetközi sajtóban, melyen az egyik magas rangú thaiföldi tisztviselő felesége az egyik hiányzó nyaklánchoz kísértetiesen hasonló darabot viselt.
A történet innentől kezdve negatív fordulatot vett. 1990-ben három szaúdi diplomatát gyilkoltak meg Bangkokban, valamint egy üzletember, Mohammed al-Ruvajli eltűnt.
Ezekben az ügyekben öt embert állítottak elő, köztük egy rendőrtisztet, azonban őket 2014-ben felmentette egy thaiföldi büntetőbíróság. Szaúd-Arábia a gyilkosságokat követően minden diplomáciai kapcsolatot megszakított Thaifölddel, ez egészen eddig így is maradt. Rijád meggyőződése, hogy a thai hatóságoknak és vezetőknek szerepük volt mind a diplomaták halálában, mind pedig a visszaszerzett ékszerek − melyek nagy része a mai napig nem került elő − eltüntetésében.
Thaiföld számára közel-keleti partnerének elvesztése hatalmas érvágás volt: az ország gazdasága nagyban függött a külföldön dolgozók hazautalásaitól, Szaúd-Arábiában pedig jelentős, közel kétszázezres thai közösség élt egészen 1990-ig, ezután számuk drasztikusan visszaesett. Az újonnan meginduló kereskedelem és turizmus fellendülést hozhat a thai gazdaság számára.
Visszakövetelik a koronaékszereket Az utolsó olasz király, II. Umbertó örökösei szeretnék elérni, hogy az egészen 1946-ig a Savoyai-uralkodóház tulajdonának számító koronaékszerek visszakerülhessenek a családhoz. A közel háromszázmillió dollárra becsült ékszer- és drágakőgyűjteményt jelenleg az Olasz Nemzeti Bank széfjében őrzik, ide a monarchia felbomlása után, 1946-ban került. A Savoyai-ház képviselői kedden tárgyaltak a pénzügyi intézettel az örökség visszaszolgáltatásáról. − A pénz egyáltalán nem érdekel minket. Ami fontos, az a hagyománytisztelet és a történelmi érték, melyet a koronaékszerek a családunk számára jelentenek − mondta Emanuele Filiberto herceg, az egykori uralkodódinasztia legmagasabb rangú tagja.
Borítókép: Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg és Prajuth Csan-ocsa thai kormányfő Rijádban 2022. január 25-én. (Fotó: Szaúdi királyi udvar/Handout/Anadolu Agency/Getty Images)
