Litvánia után Szlovénia is csatlakozik azon uniós tagállamok sorába, melyek szorosabbra fűzik diplomáciai és gazdasági kapcsolataikat Tajvannal. Ezt az ország kormányfője, Janez Jansa jelentette be, aki kritikával illette Kínát, amiért a pekingi vezetés szigorú szankciókat vezetett be korábban Litvániára vonatkozóan a Tajpejjel folytatott együttműködés elmélyítése miatt.
– Kína mindig is tiltakozását fejezte ki, ha egy európai állam hasonló viszonyt próbált kialakítani Tajvannal, azonban Litvánia esetében túl messzire ment. Rémisztő, ahogy próbálja elszigetelni az országokat, ráadásul egy ilyen kis államot
– mondta a szlovén kormányfő. Jansa hozzátette: Peking fenyegetése nem tántorítja el Szlovéniát a Tajvannal folytatott kooperáció szorosabbra fűzésétől.
A Szlovénia és Tajvan közötti kapcsolat egyébként nem nagykövetségi szinten menne végbe, hanem a többi uniós tagállamhoz hasonlóan valamely más, például kereskedelmi képviseleti minőségben.
A különbség ebben az esetben a többi állammal szemben az, hogy – hasonlóképpen, mint Litvánia – szakít azzal a diplomáciai hagyománnyal, miszerint a kirendeltségnek a „kínai Tajpej” jelzőt kell viselnie. Ez esetben az intézmény „tajvaniként” lesz definiálva.
A szlovén kormányfő szerint az elnevezésbeli különbség nem jogosítja fel Kínát arra, hogy ilyen drasztikus lépéseket tegyen egy állammal szemben, mint ahogy azt Litvánia vonatkozásában tette.
Peking máshogy vélekedik az esetről. Csao Li-csian kínai külügyminiszter Jansa kijelentéseit az „egy Kína” elv súlyos megsértésének és a tajvani függetlenség egyértelmű támogatásának nevezte, emellett hangsúlyozta:
senki nem becsülheti alá a kínai nép kemény akaratát és eltökéltségét nemzeti szuverenitása és területi integritása védelme kapcsán.
Litvánia és Tajvan még tavaly augusztusban állapodtak meg egy vilniusi képviselet létesítésében, melynek eredményeképp Kína importembargót vezetett be a balti országból érkező termékekre. Ez nemcsak Litvániát, de az unió több tagállamát – így például Németországot, Franciaországot vagy Svédországot – is súlyosan érintette, mivel ellátási láncukban szerepel Litvánia.
Vilnius végül, úgy tűnik, egészen jól jött ki a Kínával való kereskedelmi harcból: Tajvan az elmúlt hetekben bejelentett egy kétszázmillió dolláros beruházási tervet, melynek részeként bevonja Litvániát a modern technológiai ipar egyik legértékesebb szektorába, a csipgyártásba.
Mivel ehhez rengeteg erőforrás és fejlett technológia szükséges – Tajvannak is négy évtizedébe telt, mire a mostani szintre jutott –, így Tajpej első körben a litván oktatási rendszer ehhez szükséges reformjában fog segédkezni.
Ez a beruházás egyébként Európának is nagy lehetőséget jelent abban az esetben, ha Litvánia elég rátermettnek bizonyul véghezviteléhez. Az unióban – akárcsak az egész világon – csiphiány van, így az elkövetkezendő években a területén felépülő félvezetőgyár jelentősen növelhetné gazdasági súlyát.
Ennek fontossága éppen a litván–kínai szembenállás kapcsán mutatkozott meg, az uniónak szinte semmilyen eszköze nem volt Peking gazdasági nyomásának visszaverésére.
Kína egyébként azonkívül, hogy elítélte Szlovénia törekvéseit, eddig még nem tett semmilyen utalást a litván esethez hasonló szankciók esetleges kilátásba helyezésére.
Borítókép: Janez Jansa Tajvan szuverén döntését is támogatja a sziget függetlensége kapcsán (Fotó: AFP/Getty Images/Geert Vanden Wijngaeert)
