A legfőbb német közjogi méltóságok és az izraeli parlament (Kneszet) elnökének részvételével tartott emlékülésen a Bundestag elnöke a német társadalom átalakulásáról szólva aláhúzta, a lakosság egyre nagyobb részének nincsenek német felmenői, és ezeknek az embereknek a huszadik századi borzalmak német történelme nem a saját történelmük. Ez még fontosabbá teszi az iskolák, emlékhelyek és múzeumok munkáját. Ugyanakkor az emlékezés és a történelem ismerete önmagában nem ad védettséget az ordas eszmékkel szemben. Ezt mutatja, hogy a német lakosság egyharmada úgy gondolja, hogy a zsidók a kelleténél nagyobb befolyással rendelkeznek.
A többséget ugyan nem sikerült gyűlölködésre uszítani és elszakítani a demokráciától, de az antiszemitizmus köztünk van, a jobboldali szélsőségesek, a revizionisták és a nacionalisták választási sikerei pedig azt mutatják, hogy legfőbb ideje cselekedni
– mondta a szociáldemokrata (SPD) politikus.
Hangsúlyozta, hogy több bátorságot kell venni az intoleranciához, megértés és türelem nélkül kell fellépni az embergyűlölettel, antiszemitizmussal és rasszizmussal szemben. – A demokrácia nem viseli az örökkévalóság pecsétjét, hanem olyan polgároktól függ, akik értékelik és élettel töltik meg – tette hozzá Bärbel Bas.
Mickey Levy, a Kneszet elnöke a német–izraeli barátságról szólva aláhúzta, hogy mindkét nemzetnek sikerült kiemelkednie egy történelmi traumából, és az európai zsidók holokausztjának örökkévalóságig élő szörnyű emlékéből pedig erőt merítenek a közös értékeken és álmokon, a demokrácián és a szabadságon nyugvó jövő építéséhez.
A Kneszet elnöke köszönetet mondott az előző német kancellárnak, Angela Merkelnek a két ország kapcsolatának elmélyítéséért. Hozzátette: Izrael állam számít Merkel utódjára, Olaf Scholzra, és tudja, hogy az új kancellár folytatja ezt a sokéves hagyományt. Mickey Levy beszédét könnyekkel küszködve zárta, az elhunytaknak szóló ima, a Kádis egyik részletével. A szöveget olyan imakönyvből olvasta fel, amely egy német zsidó fiúé volt a holokauszt előtt.
