Washington és Tokió megállapodott a szigetországban állomásozó amerikai katonák mozgásszabadságának szigorúbb korlátozásáról annak érdekében, hogy megállítsák a koronavírus omikron variánsának gyors terjedését – jelentette be tegnap Kisida Fumio japán miniszterelnök.
Az új intézkedések bevezetése azután vált szükségessé, hogy az amerikai támaszpontoknak otthont adó japán városokban drasztikuson megnövekedett az új fertőzések száma. Ez kapcsolatba hozható azzal, hogy az itt élő amerikai katonákat eddig szinte semmilyen korlátozás nem kötötte, szabadon hagyhatták el bázisaikat.
A megállapodás értelmében már csak létszükségletet ellátó szolgáltatások igénybevételekor léphetnek ki a támaszpontok területéről. A japán lakosság nagy része felháborodását fejezte ki a katonák felelőtlenségével kapcsolatban, ami nem meglepő, hiszen a fegyelmezett japánoknak most lehet, hogy miattuk kell újra korlátozások között élniük.
A nyugati országokkal ellentétben Japán eddig sikeresen elkerülte az omikron variáns által okozott járványhullámot, szombaton az új regisztrált esetek száma azonban meghaladta a nyolcezer-négyszázat, amire szeptember óta nem volt példa. Noha ez a 126 milliós országban nem tűnik soknak, az elmúlt egy hétben mégis tízszeresére nőtt a fertőzöttek száma. A leginkább érintett területek Okinava szigete (itt állomásozik a legtöbb amerikai katona), Jamagucsi tartomány, valamint Hirosima. Okinaván szombaton csaknem kétezer új fertőzöttet regisztráltak, a jamagucsi Ivakuniban – a város egy tengerészeti támaszpontnak ad otthont – pedig a tartományban megjelenő összes új eset közel felét.
Az omikron gyors terjedésének legfőbb oka a katonai bázisokról érkező fertőzések
– jelentette ki Okinava kormányzója.
A pandémia kezdete óta nem ez az első eset, amikor az amerikai kontingens komoly szerepet játszott a járványügyi helyzet romlásában. 2020 nyarán a bázisok személyzete a tengerparti strandokon ünnepelte július negyedikét, mely az azt követő hetekben a fertőzöttek számának drasztikus megnövekedését vonta maga után.
Amerikai egységek a második világháború vége óta állomásoznak a szigetországban, miután 1951-ben a két ország vezetése aláírta a konfliktust hivatalosan lezáró békeszerződést, valamint az amerikai–japán kétoldalú biztonsági szerződést.
Ez utóbbi preambuluma szerint Japán nem tudja önvédelemhez való jogát gyakorolni, ezért az ország biztonságát a megszállás után a területén állomásozó amerikai katonák biztosítják.
Az azóta eltelt hét évtizedben nem csak a koronavírus-járvány kapcsán merültek fel problémák a bázisok személyzetével kapcsolatban, ennél megbotránkoztatóbb és komolyabb bűnöket is elkövettek.
1955 óta több mint harminc gyilkosság köthető a Japánban állomásozó amerikai haderőhöz, az első ilyen egy hatéves kislány esete, akit egy őrmester szexuálisan bántalmazott, majd meggyilkolt.
Az egyik leghírhedtebb ügy 1995-ben történt, amikor három amerikai katona megerőszakolt egy tizenkét éves japán iskolás lányt. Ez hatalmas felháborodást váltott ki mind a japán társadalomban, mind külföldön.
Az eset után Washington és Tokió megállapodott az okinavai Futenma légibázis bezárásáról, ami azóta sem történt meg.
Legutóbb 2016-ban ugyancsak Okinava szigetén történt hasonló tragédia: az egyik alkalmazott egy húszéves lány életét vette el, miután szexuálisan bántalmazta. Az esetet követően több tízezres tömeg gyűlt össze az utcákon az amerikai katonák távozását követelve, a két ország közötti kapcsolat mélypontra jutott.
Az összes amerikai bázist be kell zárni. Azt akarjuk, hogy Abe Sinzó − Japán akkori miniszterelnöke − érezze Okinava fájdalmát
− nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek az egyik tüntető 2016-ban.
Borítókép: A Hansen haditengerészeti bázis Okinava szigetén. (Fotó: Getty Images/NurPhoto/Jinhee Lee)
