Amerikai egységek a második világháború vége óta állomásoznak a szigetországban, miután 1951-ben a két ország vezetése aláírta a konfliktust hivatalosan lezáró békeszerződést, valamint az amerikai–japán kétoldalú biztonsági szerződést.
Ez utóbbi preambuluma szerint Japán nem tudja önvédelemhez való jogát gyakorolni, ezért az ország biztonságát a megszállás után a területén állomásozó amerikai katonák biztosítják.
Az azóta eltelt hét évtizedben nem csak a koronavírus-járvány kapcsán merültek fel problémák a bázisok személyzetével kapcsolatban, ennél megbotránkoztatóbb és komolyabb bűnöket is elkövettek.
1955 óta több mint harminc gyilkosság köthető a Japánban állomásozó amerikai haderőhöz, az első ilyen egy hatéves kislány esete, akit egy őrmester szexuálisan bántalmazott, majd meggyilkolt.
Az egyik leghírhedtebb ügy 1995-ben történt, amikor három amerikai katona megerőszakolt egy tizenkét éves japán iskolás lányt. Ez hatalmas felháborodást váltott ki mind a japán társadalomban, mind külföldön.
Az eset után Washington és Tokió megállapodott az okinavai Futenma légibázis bezárásáról, ami azóta sem történt meg.
Legutóbb 2016-ban ugyancsak Okinava szigetén történt hasonló tragédia: az egyik alkalmazott egy húszéves lány életét vette el, miután szexuálisan bántalmazta. Az esetet követően több tízezres tömeg gyűlt össze az utcákon az amerikai katonák távozását követelve, a két ország közötti kapcsolat mélypontra jutott.
Az összes amerikai bázist be kell zárni. Azt akarjuk, hogy Abe Sinzó − Japán akkori miniszterelnöke − érezze Okinava fájdalmát
− nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek az egyik tüntető 2016-ban.
Borítókép: A Hansen haditengerészeti bázis Okinava szigetén. (Fotó: Getty Images/NurPhoto/Jinhee Lee)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!