Romániát nem katonai, hanem stratégiai veszély fenyegeti az orosz–ukrán konfliktus kiéleződése kapcsán – jelentette ki Vasile Dincu román védelmi miniszter, aki szerint visszatérhet a Varsói Szerződés megszűnését követő időszak hangulata, amikor Románia már nem volt a keleti védelmi tömbben, de még a nyugatiban sem. A bukaresti médiában óriási visszhang övezte Moszkva követelését, miszerint az újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai országokban hagyjanak fel a csapatmozgásokkal. Közben Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök is bejelentette: kész katonákat küldeni Romániába a NATO keleti szárnya, a Fekete-tenger térsége biztonságának erősítése érdekében. Klaus Johannis román államfő mindkét döntést üdvözölte. Vasile Dincu védelmi tárcavezető kihangsúlyozta:
ahogyan a NATO, úgy Románia sem vesz részt egy esetleges orosz–ukrán háborúban, nem küld fegyvereket Ukrajnának.
Az esetleges ukrajnai orosz invázióval, illetve a Nyugat és Oroszország közötti feszültségekkel kapcsolatban pénteken egyeztetett Klaus Johannis államfő és Nicolae Ciucă miniszterelnök.
Marius Ghincea elemző szerint a néhány száz fős francia, valamint amerikai csapaterősítés nem befolyásolja Románia biztonságát, amely alapvetően a geopolitikai helyzettől függ.
A nemzetközi kapcsolatok szakértője a Libertatea portálnak azt mondta, ezek a lépések elismerő jelzések csupán Párizs és Washington részéről Bukarestnek. Ghincea úgy látja, Romániával kapcsolatban már most is van egyfajta orosz elégedetlenség, ezen semmit sem változtat a további katonai csapatnövelés. A román elemző hozzátette: a feszültségek ellenére sincs meg jelenleg minden feltétele egy ukrajnai orosz inváziónak.
Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy amennyiben Oroszország kitart revizionista álláspontja mellett, Románia biztonsága a NATO-katonák létszámától függetlenül is gyengül.
Bukarest évek óta szorgalmazza a NATO keleti szárnyának, a védelmi szövetség fekete-tengeri katonai jelenlétének megerősítését, és Oroszország „agresszív magatartását” teszi felelőssé a térségben kialakult feszültségért. Romániának 650 kilométernyi közös szárazföldi határa van Ukrajnával, a Fekete-tenger térségében közvetlen szomszédja az Odesszai terület, légvonalban pedig mintegy kétszáz kilométer választja el az Oroszország által annektált Krím-félszigettől. Romániában 2016 májusában avatták fel az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszert befogadó deveselui támaszpontot. Mint arra az MTI egy korábbi beszámolójában emlékeztetett: a NATO szerint a romániai, valamint a lengyelországi elfogórendszer nem rendelkezik támadó jellegű kapacitásokkal, és nélkülözhetetlen az euroatlanti térség védelme szempontjából, Oroszország viszont biztonsági fenyegetésként beszél róluk, azt állítva, hogy kilövőállásaik Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak.
Borítókép: Vasúti kocsiból emelnek ki egy amerikai harckocsit a Mihail Kogalniceanu légibázison 2017. február 14-én. (Fotó: AFP/Daniel Mihailescu)
