− Ha egy háborúban álló ország hajóinak visszatérését kérvényezi a bázisára, akkor ezt a kérvényt el kell fogadni – nyilatkozta pénteken Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter.
Ankara egy nemzetközi paktumra hivatkozva utasította vissza Kijev kérését, miszerint Törökország − mint a Boszporusz és a Dardanellák biztonságának garantálója − ne engedje át az orosz hadihajókat a Fekete-tenger kapujának számító szorosokon.
Az orosz csapatok ugyanis nemcsak szárazföldön és légi úton, hanem délről, a Fekete- és Azovi-tenger felől is támadják Ukrajnát.
Az 1936-os montreux-i konvenció értelmében háború idején Törökország ugyan limitálhatja a szoroson áthaladó hadihajók számát, de Cavusoglu emlékeztetett arra, hogy jogi szakértőik még vizsgálják, hogy az „Ukrajnában zajló konfliktusok háborúnak definiálhatók-e egyáltalán” és így alkalmazható-e a konvenció.
Ankara ugyan „elfogadhatatlannak” nevezte az orosz támadást és támogatta Ukrajna területi szuverenitását, mégis a nyugati államoktól eltérően kerülte az „invázió” szó használatát.
Kijev kérése mindenesetre nehéz helyzetbe hozta a jelentős orosz kapcsolatokkal rendelkező Ankarát, akinek egyben NATO-szövetségesként kell kezelnie a feszült helyzetet. A török külügyminiszter hozzátette, hogy ugyan alaposan tanulmányozták az ukrán kérést, de annak eleget téve is csupán a Földközi-tengerre tudták volna terelni az orosz hadihajókat.
Noha Cavusoglu korábban megerősítette, hogy Ankara ellenzi az Oroszország elleni gazdasági szankciók bevezetését − amely álláspont megkülönböztette Törökországot a többi NATO-szövetségestől −, Recep Tayyip Erdogan török elnök később kijelentette, hogy a NATO és a nyugati országok reakciója Oroszország támadására „nem volt jelentős” és reményét fejezte ki, hogy a pénteki virtuális NATO-csúcs során a „szövetség határozottabb válaszlépéseket emel”.
Borítókép: Orosz hadihajó a Fekete-tengeren (Fotó: Reuters/Yoruk Isik)
Orosz–ukrán háború
