Az orosz elnök kudarcaként tekintenek a lengyelek az amerikai csapatok Kelet-Európába való áttelepítésére. Waldemar Skrzypczak, a lengyel szárazföldi erők korábbi parancsnoka szerint Vlagyimir Putyin éppen az ellenkezőjét érte el annak, amit a Nyugatnak címzett követeléseiben megfogalmazott, ugyanis a NATO-csapatok ezáltal közelebb kerülnek Oroszországhoz. A tábornok úgy fogalmazott, Moszkva „először ütközött kemény falakba, amelyek nem engedik, hogy előre lépjen”. A lépés ugyanakkor csupán szimbolikus, katonai szempontból az amerikai csapatok nem számottevők.
– A NATO védelmi képességeinek megerősítése a keleti határ mentén csökkenti a tömb elleni esetleges orosz provokációk kockázatát. Mindez Oroszország számára is egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy az Ukrajna elleni esetleges agresszió nem fog válságot, valamint a NATO politikai és katonai kohéziójának összeomlását okozni
– mondta szerdán Tomasz Szatkowski, Lengyelország NATO-nagykövete.
Hozzátette, az amerikai csapatok Európába való telepítése egyúttal reakció a már Belaruszban állomásozó orosz katonák jelenlétére is, akik a február 10–20. között tartandó Szövetségi Eltökéltség – 2022 nevű hadgyakorlaton fognak részt venni. A Fehér Ház döntésével egyébként a tömb más tagállamai is egyetértenek: Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter csütörtökön Bukarestben, a NATO keleti tagállamait tömörítő B9-csoport külügyminiszteri szintű távértekezletén leszögezte, „nem nevezhető provokációnak, ha Franciaország – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – katonákat küld Romániába és a balti államokba, Párizs ezzel szövetségesi kötelezettségének tesz eleget”.
Az Yle finn közszolgálati televízió nemrégiben készített közvélemény-kutatása pedig arra mutatott rá: a nem NATO-tag Finnország parlamenti képviselőinek többségét is aggodalommal tölti el a kelet-európai feszült helyzet: 120 törvényhozó közül 72-en mondták azt, hogy az elmúlt hónapokban nőtt az orosz fenyegetés. Moszkva ugyanakkor fenyegetésként tekint a térségbe érkező amerikai katonákra.
– Az amerikai csapatok Európába telepítése bizonyítja, hogy Oroszországnak van miért aggódnia. Az Egyesült Államok de facto továbbra is fokozza a feszültséget Európában
– mondta csütörtökön Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a CNN amerikai hírcsatornának adott interjújában.
A Fehér Ház arról számolt be, helyi idő szerint szerda este Joe Biden amerikai elnök és Emmanuel Macron francia államfő megállapodtak az ukrán határ melletti orosz katonai jelenlétre adandó válaszlépések összehangolásáról. A tájékoztatás szerint a felek áttekintették a Moszkvával szembeni szigorú gazdasági intézkedések gyors bevezetésére irányuló előkészületeket arra az esetre, ha Oroszország katonai lépéseket tenne Ukrajna ellen. A telefonbeszélgetésre azt követően került sor, miután Macron nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Oroszországba utazik a válsághelyzet diplomáciai megoldása érdekében. Olaf Scholz német kancellár szerdán közölte, hamarosan Moszkvába látogat, hogy Putyinnal tárgyaljon.
– Hamarosan beszélek Putyinnal Moszkvában a szükséges ügyekről. Össze kell hangolni az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos politikát
– fogalmazott a kancellár, a látogatás pontos idejéről azonban nem osztott meg információkat.
Sajtóértesülések szerint Scholzot február 7-én fogadja Joe Biden amerikai elnök a Fehér Házban, a megbeszélés fő témája az Oroszország és Ukrajna között kiéleződött feszültség lesz. Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig csütörtökön érkezett Kijevbe, hogy ukrán hivatali partnerével, Volodomir Zelenszkijjel tárgyaljon. A Kreml tájékoztatása szerint legkorábban február végén fog tárgyalóasztalhoz ülni Erdogan és Putyin Moszkvában.
Végeérhetetlen tárgyalások
Vezető politikusok találkozóitól volt hangos a sajtó az elmúlt időszakban, amelyek célja a Kelet-Európában kialakult feszült biztonságpolitikai helyzet enyhítése volt. Ilyash Györggyel, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatójával beszélgettünk a tárgyalások eredményességéről.
– Amíg tartanak a tárgyalások, addig a felek a diplomácia eszköztáránál maradnak, és nem térnek át katonai vagy más eszköztárakra
– magyarázta az Oroszország-szakértő, utalva a konzultációk feszültségfeltartóztató hatására.
Ilyash György arra mutatott rá, hogy bár orosz szempontból az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre fő követeléseikben, mégis elértek némi sikert, hiszen a NATO a korábban megfontolás nélkül asztalról lesöpört kérdéseket most tárgyalásra alkalmas témáknak nyilvánította. A szakértő Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábbi nyilatkozatát is felidézte, aki arról beszélt, látják, hogy a Nyugat lényegében csak az erőből ért: az elmúlt mintegy húsz évben ezeket a javaslataikat elutasították, most viszont, hogy Oroszország egy határozottabb pozíciót vett fel, azonnal úgy döntöttek, hogy érdemes lenne tárgyalóasztalhoz ülni. Ilyash György úgy véli, lesz valamiféle megállapodás a felek között, ugyanis háború vagy bármely más katonai cselekmény egyikőjük számára sem lenne jó megoldás.
– Az elmúlt időszakban sok szakértő arról beszélt, lehetne például moratóriumot hirdetni arra vonatkozóan, hogy a NATO ne vegyen fel tagokat, ugyanakkor ez lehetőséget is adna arra, hogy tovább tárgyaljanak a felek
– vázolt fel a KKI munkatársa egy lehetséges opciót. Hozzátette ugyanakkor, ez a lépés nem jelentené azt, hogy Ukrajnát ne lehetne soha felvenni a tömbbe, de egy meghatározott ideig biztosan nem. Ilyash György szerint egy ilyen átmeneti megoldás lehetőséget adna arra, hogy ne egy ilyen feszült helyzetben tárgyaljanak a felek, hanem nyugodtabb körülmények között.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Gunyejev)
