„Az USA de facto továbbra is fokozza a feszültséget Európában”

Ilyash György Oroszország-szakértővel a végeérhetetlen tárgyalássorozatról beszélgettünk.

Moszkva, 2021. december 21. Vlagyimir Putyin orosz elnök a védelmi minisztérium kibõvített vezetõségi ülésén Moszkvában 2021. december 21-én. MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Gunyejev Fotó: Szergej Gunyejev

– Az amerikai csapatok Európába telepítése bizonyítja, hogy Oroszországnak van miért aggódnia. Az Egyesült Államok de facto továbbra is fokozza a feszültséget Európában

– mondta csütörtökön Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a CNN amerikai hírcsatornának adott interjújában.

A Fehér Ház arról számolt be, helyi idő szerint szerda este Joe Biden amerikai elnök és Emmanuel Macron francia államfő megállapodtak az ukrán határ melletti orosz katonai jelenlétre adandó válaszlépések összehangolásáról. A tájékoztatás szerint a felek áttekintették a Moszkvával szembeni szigorú gazdasági intézkedések gyors bevezetésére irányuló előkészületeket arra az esetre, ha Oroszország katonai lépéseket tenne Ukrajna ellen. A telefonbeszélgetésre azt követően került sor, miután Macron nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Oroszországba utazik a válsághelyzet diplomáciai megoldása érdekében. Olaf Scholz német kancellár szerdán közölte, hamarosan Moszkvába látogat, hogy Putyinnal tárgyaljon.

– Hamarosan beszélek Putyinnal Moszkvában a szükséges ügyekről. Össze kell hangolni az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos politikát

– fogalmazott a kancellár, a látogatás pontos idejéről azonban nem osztott meg információkat.

Sajtóértesülések szerint Scholzot február 7-én fogadja Joe Biden amerikai elnök a Fehér Házban, a megbeszélés fő témája az Oroszország és Ukrajna között kiéleződött feszültség lesz. Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig csütörtökön érkezett Kijevbe, hogy ukrán hivatali partnerével, Volodomir Zelenszkijjel tárgyaljon. A Kreml tájékoztatása szerint legkorábban február végén fog tárgyalóasztalhoz ülni Erdogan és Putyin Moszkvában.

Végeérhetetlen tárgyalások

Vezető politikusok találkozóitól volt hangos a sajtó az elmúlt időszakban, amelyek célja a Kelet-Európában kialakult feszült biztonságpolitikai helyzet enyhítése volt. Ilyash Györggyel, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatójával beszélgettünk a tárgyalások eredményességéről.

– Amíg tartanak a tárgyalások, addig a felek a diplomácia eszköztáránál maradnak, és nem térnek át katonai vagy más eszköztárakra

– magyarázta az Oroszország-szakértő, utalva a konzultációk feszültségfeltartóztató hatására.

Orbán Viktor kormányfő (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótájékoztatót tart tárgyalásuk után Moszkvában 2022. február 1-jén. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher 

Ilyash György arra mutatott rá, hogy bár orosz szempontból az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre fő követeléseikben, mégis elértek némi sikert, hiszen a NATO a korábban megfontolás nélkül asztalról lesöpört kérdéseket most tárgyalásra alkalmas témáknak nyilvánította. A szakértő Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábbi nyilatkozatát is felidézte, aki arról beszélt, látják, hogy a Nyugat lényegében csak az erőből ért: az elmúlt mintegy húsz évben ezeket a javaslataikat elutasították, most viszont, hogy Oroszország egy határozottabb pozíciót vett fel, azonnal úgy döntöttek, hogy érdemes lenne tárgyalóasztalhoz ülni. Ilyash György úgy véli, lesz valamiféle megállapodás a felek között, ugyanis háború vagy bármely más katonai cselekmény egyikőjük számára sem lenne jó megoldás.

– Az elmúlt időszakban sok szakértő arról beszélt, lehetne például moratóriumot hirdetni arra vonatkozóan, hogy a NATO ne vegyen fel tagokat, ugyanakkor ez lehetőséget is adna arra, hogy tovább tárgyaljanak a felek

– vázolt fel a KKI munkatársa egy lehetséges opciót. Hozzátette ugyanakkor, ez a lépés nem jelentené azt, hogy Ukrajnát ne lehetne soha felvenni a tömbbe, de egy meghatározott ideig biztosan nem. Ilyash György szerint egy ilyen átmeneti megoldás lehetőséget adna arra, hogy ne egy ilyen feszült helyzetben tárgyaljanak a felek, hanem nyugodtabb körülmények között.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Gunyejev)