Az Oroszországtól gazdaságilag függővé vált Belaruszban a most vasárnap sorra kerülő alkotmánymódosítási népszavazás tovább növelheti Moszkva befolyását. Az elnök és a parlament mandátumának módosítására is kiterjedő referendum következtében ugyanis megszűnne Belarusz katonai semlegessége és atomfegyvermentes státusa, vagyis még évekig az országban maradhat az ott tartózkodó harmincezer orosz katona, Lukasenka pedig korábban felajánlotta, hogy országa területén állomásoztatna orosz atomfegyvereket, amennyiben a NATO a saját nukleáris fegyverzetét Kelet-Európába telepítené.
A korábbi orosz elnök, Borisz Jelcin és Lukasenka által 1994-ben aláírt államuniós szerződés értelmében a két ország egy állandó, egyre erőteljesebb integrációra törekszik, melynek kimondott végső célja a két ország egyesülése
– emlékeztetett Gönczi Róbert. Bár Lukasenka az utóbbi években ódzkodott ennek a megvalósulásától, könnyen lehet, hogy a jelenlegi geopolitikai körülmények között reális forgatókönyvvé válik az egyesülés. – Bármi történjék is Ukrajnában, a belarusz fordulat hatalmas siker Putyinnak a Nyugattal folytatott háborújában. Oroszország a csapatok telepítésével jelentős kihívás elé állítja a NATO-t, amely kezességet vállalt, hogy megvédi a Baltikumot. Belarusz ugyanis három NATO-tagállammal szomszédos – értékeli a helyzetet a The Atlantic amerikai magazin.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aljakszandr Lukasenka belarusz államfő tárgyal a moszkvai Kremlben 2022. február 18-án. (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Mihail Klimentyev)
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!