Az ENSZ célkitűzései között szerepel, hogy 2030-ra teljesen megszüntessék a kegyetlen szokást. A nők nemi szervének megcsonkítása elleni nemzetközi világnapon, február 6-án azonban rámutattak, hogy a koronavírus-járvány ezt is hátráltatta: egyrészt mert a bezárt iskolák miatt hiányzott a felvilágosítás, másrészt, mert a korlátozások miatt az előadóik sem tudták járni a terepet. Ezért úgy számolnak, hogy a következő tíz évben újabb kétmillió nőt csonkíthatnak meg.
Szexuális ellenőrzés. A női nemi szerv megcsonkításának szükségességét változatos okokkal magyarázzák. Egy szomáliai felmérésben a megkérdezettek 72 százaléka a vallást hozta fel, és a gyakorlat főként – de egyáltalán nem kizárólag – a muszlimok között elterjedt, pedig a Koránban nem esik szó róla. Ugyanakkor a művelet inkább a női szexualitás ellenőrzésének a jelképe. Mivel a beavatkozás után a szex fájdalmas, nem kívánt, így ezzel „biztosítják” a nő tisztaságát, illetve házasság után a hűségét. Egyes társadalmakban a csonkítás hagyomány, a felnőtté válás rítusa, annak a bizonyítéka, hogy a leány eladó sorba került. Ezért aztán azok a nők, akik nem estek át a beavatkozáson, tisztátalanoknak, egészségtelennek számítanak, akivel nem állnak szóba a férfiak.
Borítókép: Tüntetés a női nemi szervek csonkítása ellen Párizsban. (Fotó: Albert Bouxou/Avenir Pictures/Abacapress.com)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!