Izrael háborúja Soros György ellen, avagy mi áll a Pegasus-ügy hátterében?

Izraelben baloldali csoportok megpróbálják a szoftver alkalmazásának jogszerűségét megkérdőjelezni.

Brüsszel, 2016. június 30. Az Európai Parlament által közreadott képen Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az EP fejlesztési, költségvetési, bel- és igazságügyi bizottságainak közös konferenciáján Brüsszelben 2016. június 30-án. (MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin) Fotó: Philippe BUISSIN

A legfrissebb hírek szerint nem tárt fel jogsértést a Pegasus kémszoftver magyarországi alkalmazásával, illetve engedélyezésével kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), ugyanakkor Izraelben baloldali csoportok megpróbálják a szoftver alkalmazásának – például néhány Soros Györgyhöz köthető NGO megfigyelése kapcsán – jogszerűségét megkérdőjelezni – írja a Tűzfalcsoport.

Az alábbiakban a blogoldal által összegyűjtött tényeket sorakoztatunk fel, amelyek új megvilágításba helyezhetik, egyfajta önvédelmi reakcióként jeleníthetik meg a kémszoftver alkalmazásának kérdését.

A New York Timesban korábban megjelent, Izrael háborúja Soros György ellen című cikkében Mairav Zonszein izraeli újságíró (aki nem mellesleg 2009-ben a CEU-n szerzett diplomát) azt kifogásolta, hogy a Benjamin Netanjahu által vezetett kormánynak sem volt a kedvence Soros György. A szerző a milliárdos spekulánsra úgy hivatkozik, mint

holokauszt-túlélő, a szabadpiaci kapitalizmust valló sikeres pénzember és a liberális demokráciát támogató filantróp.

Nem bontja ki az igazság minden szeletét. Például az igaz, hogy Soros túlélte a holokausztot, de úgy, hogy részt vett más zsidók vagyonának elkobzásában. Igaz lehet, hogy szereti a szabadpiaci kapitalizmust, hiszen ez ad neki lehetőséget arra, hogy shortolással, pénznemek bedöntésével és így emberek ezreinek, millióinak megkárosításával hatalmas vagyonra tegyen szert. A filantróp jelző pedig akkor lenne helyénvaló, ha valóban a szíve jóságából cselekedne Soros, nem egy messianisztikus önkép vezérelné abban, hogy a saját elképzelései szerint formálja a világot a pénze segítségével – magyarázza a Tűzfalcsoport.

Soros sokáig inkább kerülte az Izraelhez kötődő filantrópiát, de 2008-ban mégis beszállt, amikor a J Street, egy washingtoni székhelyű, mérsékelt Izrael- és békepárti lobbicsoport megalakulása után támogatásban részesítette az említett szervezetet.

A Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül a spekuláns a B’Tselem izraeli emberi jogi szervezetet és a „megszállás-ellenes” Breaking the Silence (Megtörni a csendet) csoportot is finanszírozza.

Ezeket a cikk szerzője virágnyelven írta körül, hiszen valójában Izrael állam létjogosultságát megkérdőjelező, palesztinpárti szervezetekről van szó. És a szerző még azon csodálkozik, hogy az izraeli kormány nem vágott jó képet ehhez az aknamunkához?

Soros György belülről rombolja Izraelt, szervezetei korlátlan költségvetéssel dolgoznak azért, hogy megfosszák az országot zsidó identitásától

– mondta a korábbi izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu fia Budapesten. Yair Netanjahu konzervatív aktivista szerint a Soros-szervezetek célja, hogy bevándorlókkal árasszák el Izraelt, ami ahhoz vezetne, hogy a Közel-Keleten megszűnne a kereszténység utolsó védőbástyája. Hozzátette, hogy az Európai Unió is rengeteg pénzzel támogat több száz radikális Soros-szervezetet Izraelben. 

Visszatérve a New York Times-cikkhez, Zonszein hangot adott abbéli felháborodásának is, hogy Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök kormánya, pontosabban a külügyminisztérium 2017-ben kiadott egy nyilatkozatot, amelyben támogatta a magyar kormány sokat támadott Soros-plakátjait, és csatlakozott a milliárdos elítéléshez. A külügyminisztérium szóvivője kiemelte, hogy Soros „folyamatosan aláássa Izrael demokratikusan megválasztott kormányait”, mivel olyan szervezeteket finanszíroz, „amelyek rágalmazzák a zsidó államot és megpróbálják megtagadni tőle a védekezés jogát”.

A kormánynak ellentmondott Izrael volt magyarországi nagykövete, Yossi Amrani, aki megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormány „Sorost a menekülteknek és bevándorlóknak nyújtott szolgáltatások és támogatások miatt vette célba”.

A plakátkampány „szomorú emlékeket idéz, de gyűlöletet és félelmet is szít” – mondta a nagykövet, utalva a magyar zsidók második világháború alatti sorsára. Véleményünk szerint a holokauszt áldozatainak emlékére nézve sértő, hogy a szenvedésüket egy olyan emberről szóló figyelemfelhívó kampányhoz hasonlítják, akit nem érdekel különösebben sem zsidó származása, sem Izrael állam sorsa.

Az izraeli újságíró szerint Orbán Viktor miniszterelnök személyesen vádolta meg Sorost azzal, hogy „titokban és külföldi pénzzel próbálja befolyásolni a magyar politikát” – ez a kijelentés a cikk írója számára a „zsidó befolyásról szóló antiszemita trópussal való játszadozás”. Netanjahut gyakorlatilag „pofátlannak” nevezi amiatt, hogy nem védte meg a spekulánst, mert az „ismét az antiszemitizmus áldozata lett Európa szívében”, és mert „Magyarországon azért rágalmazzák, mert ugyanazok ellen a rasszista, kisebbségellenes érzelmek ellen próbál küzdeni, amelyek a holokauszthoz vezettek”.

A plakátkampányra adott válaszában Soros szóvivője, Michael Vachon akkor azt mondta:

A holokauszt túlélőjeként, aki Budapesten bujkált a nácik elől, majd később maga is menekült volt, Soros első kézből tudja, mit jelent halálos veszélyben lenni. Ő emlékszik arra, hogy a nemzetközi közösség elutasította a nácik elől menekülő zsidó menekülteket.

Majd így folytatta: „Ezekből a tapasztalatokból született empátiája a háború sújtotta Szíriából és máshonnan érkező menekültek iránt”. Már említettük, de érdemes ismét kiemelni: Soros úgy menekült meg, hogy katolikus kereszténynek vallotta magát és segédkezett magyar zsidók vagyonának az elkobzásában. Ezt bujkálásnak minősíteni erős eufemizmus a cikk szerzője részéről.

Soros humanitárius és univerzalista gondolkodása a holokauszt utáni zsidó identitás olyan kifejeződése, amely ellenszenves Netanjahu kormánykoalíciójának keményvonalas nacionalizmusa számára, amely a klasszikus cionista misszióhoz ragaszkodik, amely az antiszemitizmus és a diaszpórában való létezés megszüntetésére törekedett azáltal, hogy minden zsidót Izrael történelmi földjén gyűjtött volna össze

– írja Zonszein. A szerző szerint Netanjahu különbséget tesz a zsidó identitás és az izraeli identitás között, Soros pedig „akadályt jelent számára azért, mert nagy tekintélyt képvisel a zsidó diaszpóra azon közösségei körében, amelyek nem feltétlenül azonosulnak erősen Izraellel – vagy ami még rosszabb, kritikusan viszonyulnak hozzá”.

Ahogy arról korábban a Tűzfalcsoport beszámolt, világszerte sokan folytatnak kampányszerű harcot Izrael ellen, de napjainkban már egy új fajta antiszemitizmus tapasztalható: a kritika és a támadások nem onnan érkeznek, ahonnan történelmi tapasztalatok alapján várnánk, vagyis a szélsőjobbról, hanem a szélsőbal az, amelyhez tartozó erők Izrael-ellenesek. Céljuk általában Izrael mint önálló zsidó állam tönkretétele, legitimációjának aláásása, mégpedig a palesztin érdekekre hivatkozva.

Ezekben az Izrael-ellenes, jellemzően szélsőbalos vagy emberi jogokkal foglalkozó (persze valójában ez csak az álcájuk) szervezetekben általában az a közös, nem meglepő módon, hogy Soros szervezetei finanszírozzák őket.

A nemzetközi mozgalomra, amely számtalan szervezetet tömörít, BDS mozgalomként szoktak hivatkozni, amely a „boycott, divestment, sanction”, magyarul bojkottálás, elidegenítés és szankcionálás jelentést takar. A Breitbart cikke szerint az USA-ban hat ilyen szervezetnek van központja, amelyeket Soros is támogat, méghozzá általában két úton: a Nyílt Társadalom Alapítvány révén, illetve a korábban már általunk is bemutatott Tides Alapítványon keresztül. Ez utóbbi kvázi pénzmosodaként, elosztó központként működik: a Nyílt Társadalom Alapítványtól átutalt pénzt innen juttatják el a szélsőbalos és antiszemita szervezeteknek. Soros 2001 és 2015 között 9,5 millió dollárt adott az Adalah, az Al-Tufula Center, az Arab Association for Human Rights, a Baladna, a Galilee Society, a Molad és a New Israel Fund nevű szervezeteknek, amik mind Izrael-ellenességükről híresek. 

A Wikileaks és a DC Leaks portálok még 2016-ban számos olyan dokumentumot szereztek meg, amelyek szerint a Nyílt Társadalom Alapítványok célja „Izrael rasszista és antidemokratikus politikájának” feltárása nemzetközi fórumokon, valamint a zsidó állam demokratikus jellegének megkérdőjelezése.

Sorosék azonban kifejezetten ódzkodtak például az iráni emberi jogi helyzet bírálatától, mondván, nehogy veszélyeztessék az iráni atomalkut.

A Nyílt Társadalom Alapítvány arab regionális irodája (Arab Regional Office) úgy látta, hogy az elmúlt években a „közvélemény radikalizálódása” és a jobboldali izraeli kormányok politikája miatt „elnyomóbb” lett a hangulat a palesztinokkal szemben. A dokumentumok pozitívként értékelik viszont egy helyi palesztinpárti civil szervezet, a Palestinian Citizens of Israel (PCI) növekvő aktivitását nemzetközi fórumokon, amelynek sikerült Izraelt rasszista államnak beállítania, és sürgeti a PCI szerepének, hatékonyságának növelését az ENSZ-ben, az EU-ban és az Egyesült Államokban. Az is kiderül, hogy Sorosék fontosnak tartották titokban tartani a közel-keleti aktivitásukat. Mindezt úgy, hogy egyébként álszent módon az átláthatóság, elszámoltathatóság hiányát hozzák fel rendszeresen vádként politikai ellenfeleikkel szemben.

A Nyílt Társadalom Alapítványtól a régióban az egyik leginkább támogatott szervezet az Adalah, amely az izraeli arabok jogegyenlőségének zászlaja alatt meg akarja szüntetni Izraelt zsidó államként – ismerteti a blog.

A szervezet Izraelt „népirtással” és „apartheid állam” létrehozásával vádolja, és arra ösztönzi az országokat, hogy szüntessék meg diplomáciai kapcsolataikat Izraellel.

Az NGO „Monitor” felmérése szerint csupán 2012–2016 között Soros mintegy 6,3 millió sékelt fektetett be különböző egyesületek működésébe.

Tárgyidőszakban példának okáért az Adalah (arab kisebbségi jogok Izraelben) támogatása elérte a 2 566 596 sékelt, a Becelemé (civil emberi jogi szervezet) 841 653 sékel volt. Az Ir Amim (a hírhedt sátorváros Tel-Aviv főutcáján) 734 994 sékel támogatásban részesült, míg a Gisha (a palesztinok szabad mozgására – kiemelt tekintettel a gázai lakosokra – létrejött emberi jogi szervezet ) 704 360 sékelben.  A Yes Din (önkéntesek az emberi jogokért) 471 250 sékel, a Machszom Watch (ellenőrző pontok eltörlése) 383 320 sékel támogatást élvezett. Az Aguda leZhujot  le-ezrah (Izrael jogsértő tevékenysége elleni fellépés az általa ellenőrzött területeken) 305 107 sékel támogatást kapott, a Sovrim Stika (Megtörjük a hallgatást) 295 766 sékelt, míg a Muszawa 91 407 sékelt.

Izrael-ellenes, a zsidó állam létezésének alapját aláásni próbáló tevékenységet folytat a Sorosék által szintén támogatott Mada Al-Carmel szervezet is.

Utóbbival kapcsolatban a 2020-as év amerikai zavargásaival kapcsolatos érdekes hír jutott el hozzánk: Brooklynban két ügyvéd osztogatott az erőszakos tüntetőknek Molotov-koktélokat, egyikőjük pedig korábban részt vett a Mada Al-Carmel szervezet nyári ösztöndíjprogramjában, ahol feltehetően radikalizálták Sorosék. Valószínűleg nem kellett hozzá sok, ugyanis hazájában, az USA-ban is egy olyan szervezetnél dolgozik, amit a milliárdos spekuláns pénzel: az Alkotmányos Jogok Központja (ACLU) is Izrael-ellenes tevékenységet folytat.

Az eredeti cikk ITT érhető el.

Borítókép: Soros György (Fotó: MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin)