– Békefenntartó missziót a békés állapotok helyreállítására és a tartós béke megőrzése érdekében indíthatnak államok, olyan országok kérésére, amelyek saját területükön nem képesek megszüntetni a konfliktusos, harci állapotokat. Ennek megfelelően nagyon fontos, hogy a békefenntartási műveleteket végző szereplőket az adott államnak külön fel kell kérnie és meg kell hatalmaznia a misszió megkezdésére. Az orosz fél is minden bizonnyal arra fog hivatkozni, hogy a szakadár területek vezetői ezt külön kérték – mondta lapunknak Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének docense. A szakértő hozzátette, a függetlenedésre irányuló aktusok – például annak kikiáltása – a népek önrendelkezési jogából fakadnak, azonban
a Donyeck és Luhanszk megyében élő kisebbség nemzetközi jogi szempontból nem tekinthető népnek, így a függetlenedés, illetve annak elismerése is nemzetközi jogba ütközik. Csakúgy, mint az Oroszországnak beavatkozásra lehetőséget adó, a szakadár területek vezetése által adott mandátum.
Az al-Dzsazíra hírportál által megszólaltatott nemzetközi jogászok arra hívták fel a figyelmet, hogy önvédelemre hivatkozással Ukrajna további támogatásokat kaphat külső államoktól, bár a nyugati államok közvetlen beavatkozása ebben az esetben sem valószínűsíthető. A védelmi felelősség elve keretében erre talán jogos lehetőségük lenne, de – ahogy Tóth Norbert rámutat – egyelőre nem történt olyan cselekmény, ami miatt ez felmerülhetne. (A 2005-ben, az összes ENSZ-tagállam által elfogadott elv szerint lehetőség van a lakosság tömeges atrocitásoktól történő megóvása érdekében, valamint emberi jogok megsértése esetén akár katonailag beavatkozni az azokat elkövető országban.)
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint világos, hogy a minszki megállapodás keretrendszere is „lebénult”: új fejezetet kell nyitni, újratárgyalni a feltételeket. Ebben a megállapodás értelmében az Ukrajnában jelen lévő EBESZ is segíthetne, akár saját maga által szervezett békefenntartókkal – ha abba minden érintett fél, beleértve az oroszbarát szeparatistákat is, beleegyezik.
Transznisztriai párhuzam. Tóth Norbert Transznisztria kérdéskörével vont párhuzamot: Moldova ezen, oroszbarát részén már a moldáv háborút lezáró tűszüneti megállapodás életbelépése, 1992 óta állomásoznak orosz békefenntartó erők, azonban – hangsúlyozta Tóth Norbert – lényeges különbség, hogy Oroszország a Dnyeszter Menti Köztársaságot nem ismerte el független államként. Ugyanakkor a chisinaui adminisztrációban érezhető egyfajta félelem, hogy a kelet-ukrajnai fejleményekhez hasonló eseménysor játszódik le náluk is. A szakértő nem tartja kizártnak, hogy Oroszország végül elismeri függetlennek ezt a területet is.
Orosz–ukrán háború
