Alig egy héttel Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatása után hétfőn Emmanuel Macront fogadja hivatalában Vlagyimir Putyin, hogy megtárgyalják a NATO-tagállamok és Oroszország között egyre több feszültséget generáló ukrajnai helyzetet. Az EU Tanács soros elnökségét betöltő Franciaország elnökének vizitjét Moszkva fontosnak tarta, legalábbis Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint, és hasonlóképp vélekedik a franica fél is, Macron ugyanis a Journal de Dimanche című francia hetilapnak adott interjújában a látogatást megelőzően hangsúlyozta:
mindig is igyekezett mély párbeszédet folytatni orosz kollégájával.
A két államfő között egyébként rendszeressé vált az eszmecsere az elmúlt hetekben: január 28-án és 31-én, illetve múlt héten is telefonon egyeztettek az orosz–ukrán krízisről és a Moszkva által a Nyugatnak tett biztonsági ajánlatokról. Utolsó személyes találkozójukra azonban a világjárvány kitörése előtt, 2019 decemberében került sor Párizsban, amikor Macron meghívására az orosz elnökön kívül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a hivatalából azóta távozó Angela Merkel volt német kancellár is a francia fővárosba látogatott a kelet-ukrajnai helyzet rendezésének előmozdítása érdekében. Angela Merkel hivatali ideje alatt végig rendkívül fontos szerepet töltött be az Európai Unió és Oroszország közötti konfliktusok elsimításában; nem véletlen, hogya nemzetközi sajtó jelentős része úgy értékelte Macron moszkvai vizitjét, mint aki
igyekszik betölteni az oroszul egyébként folyékonyan beszélő Merkel által maga után hagyott űrt azáltal, hogy megpróbálja deeszkalálni a nemzetközi sajtóban borúsabbnál borúsabb forgatókönyvekkel jellemzett kapcsolatokat Moszkva és a Nyugat között.
Ez a szerepvállalás tükröződik vissza a francia államfő Journal de Dimanche-nak adott interjújából is, amelyből kiderült: Macron abban a szellemben ment Moszkvába, hogy megpróbáljon „válaszokat építeni a vészhelyzetre”, illetve elmozdulni egy olyan új rend felé, amely „az államok szuverén egyenlőségének sarkalatos elvén alapul”. A lapnak azzal érvelt, hogy Putyin végső célja nem a hódítás.
„Oroszország geopolitikai célja ma egyértelműen nem Ukrajna, hanem a NATO-val és az EU-val való együttélés szabályainak tisztázása”
– fogalmazott a francia államfő. Mint fogalmazott, Oroszországnak jogában áll biztonsági garanciákról tárgyalni, ugyanakkor azt is hozzátette: „Ukrajna vagy bármely más európai állam biztonsága és szuverenitása nem lehet kompromisszum tárgya, miközben Oroszország számára is legitim, hogy felveti saját biztonságának kérdését”.
Macron egyébként Moszkvába érkezve óvatos optimizmusának adott hangot. A sajtó jelen lévő képviselőinek úgy fogalmazott:
Meglehetősen optimista vagyok, de nem hiszek a spontán csodákban.
Jelenleg körülbelül 100-120 ezer orosz katona állomásozik az ukrán határok mentén, mindeközben ráadásul Belaruszban is gyűlnek az orosz egységek, február 10. és 20. között ugyanis Belarusz és Oroszország közös hadgyakorlatot tervez. A NATO, illetve a Nyugat szerint mindez egy közelgő invázió veszélyét mutatja, meglátásuk szerint ugyanis oroszország egy katonai behatolást készíthet elő, ezt azonban a Kreml tagadja, és ragaszkodik ahhoz, hogy csak a saját biztonságát igyekszik megvédeni.
Borítókép: Macron és Putyin az Oszakában megrendezett G20-csúcstalálkozón 2019 nyarán (Forrás: AFP/Getty/Ludovic Marin)
