Izraeli és palesztin közéleti szereplők egy új, az évtizedek óta húzódó konfliktust megoldani kívánó békejavaslattal álltak elő − számolt be az Associated Press hírügynökség. A kezdeményezés értelmében Izrael és Palesztina mint két külön állam, külön intézményrendszerrel létezne, azonban a fontosabb ügyekben, mint például a biztonsági és infrastrukturális kérdések − valamint minden olyan terület, amely egyaránt érinti a palesztin és izraeli lakosságot − közösen döntenének. A javaslat fő szószólója izraeli részről Josszi Beilin, aki a 2003-as genfi kezdeményezés − a két fél közötti béke előmozdítására indított folyamat, melynek végén egy ötvenoldalas dokumentumot is elfogadtak a tárgyalófelek − egyik kulcsfigurája, palesztin oldalról pedig Habi Husszeini, ő a kilencvenes évek elején játszott fontos szerepet az oslói béketárgyalások során.
Jelen javaslat egyébként éppen a genfi megállapodást veszi alapul, azonban a tömeges áttelepítésekkel járó intézkedéseket − többek között ezek blokkolják a békefolyamatot − vagy teljesen kivenné belőle, vagy pedig mérsékelné az általuk okozott demográfiai hatásokat.
A terv létrehozna egy független palesztin államot, amely Ciszjordánia nagy részét, a Gázai övezetet és Kelet-Jeruzsálemet foglalná magába − nagyjából visszatérnének a határokhoz, amelyek az 1967-es arab–izraeli konfliktus előtt álltak fenn. Az új javaslat megtartaná a genfi kezdeményezés által felvázoltak többségét, azzal a különbséggel, hogy a palesztin menekültek, valamint a zsidó telepesek területcserékből adódó különleges helyzetét másképpen oldaná meg. Ennek értelmében a csaknem ötszázezer, Ciszjordánia területén élő izraelita telepes lakhelyén maradhatna.
A határmenti települések földcsere formájában kerülnének izraeli fennhatóság alá, azon lakosok, akik Ciszjordánia belső részein élnek eldönthetnék, hogy állandó lakosi státust kapva maradnak az újonnan létrejött palesztin állam területén vagy pedig Izraelbe költöznek. A palesztin menekültek is ezen két opció közül választhatnának.
Josszi Beilin szerint így fel lehetne oldani a leendő palesztin állam területén élő telepesek tiltakozását, amely sokak szerint a legnagyobb akadályt állítja a konfliktus rendezése elé. − Úgy gondoljuk, ha nem fenyeget a telepesekkel való konfrontáció veszélye, akkor sokkal könnyebben meg lehetne valósítani a két államból álló konföderáció tervét − fogalmazott az AP hírügynökségnek Beilin. Hasonlóképpen vélekedik a helyzetről Habi Husszein is, aki elmondta, habár még így is nagyon hosszú és nehéz folyamat előtt állnak, a palesztinok döntő többségének ezen módosításokkal már elfogadható lenne a béke.
− Ahhoz, hogy sikerüljön elérni céljainkat, az államiságot és az önrendelkezést, elengedhetetlen, hogy kompromisszumokat kössünk
− mutatott rá. Hozzátette, jelen esetben az eddigi megállapodások és tárgyalások tanulságaiból okulva megfordítanák a folyamatot: először mindkét félnek el kellene ismernie a másikat mint önálló államot, ezután lenne értelme csak a többi kérdéssel foglalkozni.
A helyzet rendezésére legutóbb Donald Trump korábbi amerikai elnök tett próbálkozást 2020-ban, amikor sikerült történelmi megállapodásra bírnia Izrael valamint az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein vezetőit, amit aztán Marokkó és Szudán is követett. Az Ábrahám-egyezményként elhíresült megállapodás 1994 óta az első eset, amikor valamely arab országdiplomáciai kapcsolatot létesített a zsidó állammal.
− Két legfontosabb és legbiztosabb régióbeli szövetségesünk kibékítésével − amiről sokan azt mondták lehetetlen − megtettük az első lépést egy biztonságosabb, békésebb és virágzóbb Közel-Kelet kiépítése felé
− írta Twitter mikroblogján még 2020-ban Donald Trump.
Az új javaslatot a héten terjesztik Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, valamint Wendy Sherman, amerikai külügyminiszter-helyettes elé. Beilin elmondása szerint izraeli és palesztin tisztviselők már látták a tervezetet, bizakodásra ad okot, hogy senki nem zárkózott el teljességgel tőle. Az, hogy mekkora támogatást fog kapni, még kétséges, azonban a helyzetről folytatott párbeszéd szempontjából minden ilyen kezdeményezés kiemelt jelentőségű.
Rontja a tervezet esélyeit, hogy egyik félnél sem éppen ideálisak a feltételek politikailag.
Naftali Bennett izraeli miniszterelnök korábban határozottan kizárta a kétállami megoldás lehetőségét, de a kormánykoalíciója amúgy is olyan törékeny, hogy esélytelen lenne átverni rajta egy alkut.
Mahmúd Abbász palesztin elnök pedig 86 esztendős, és mivel 2005 óta nem tartottak választásokat Palesztinában, sokan legitimációját is megkérdőjelezik. Sőt még a koronavírusban elhunyt Száeb Erekat palesztin főtárgyaló utódlásáról sem döntöttek. És akkor még nem esett szó a Gázai övezetet uraló, a világ nagy részén terrorszervezetként számon tartott Hamászról, amely el sem ismeri Izrael létezését.
