2019 májusa és 2020 decembere között 260 hektárnyi nagy értékű földterületet vont saját tulajdonába az állam.
„Ugyanaz történik, mint előtte, csak a szereplők változtak” – jelentette ki Mózes, hozzátéve, hogy a szlovák állam értelmezése szerint tulajdonképpen rutineljárásról van szó. Van egy földterület, amelyet infrastrukturális fejlesztés miatt kisajátítanának, ők csak korrigálják, ha „»rossz név« szerepel a tulajdonlapon”. Ez nemcsak erkölcsileg, de jogilag is erősen vitatható álláspont, hiszen a törvény utólagos alkalmazásáról van szó.
Olyan örökösöktől veszik el az ingatlant egy tollvonással, akik korábban évtizedekig törvényes tulajdonosoknak számítottak, ingatlanadót és egyéb járulékokat fizettek. „Nincs az a strasbourgi bíróság, amelyik ezt jóváhagyná”
– mondta Mózes. Az állam ráadásul eljárásjogi hibákat is vét. A Szövetségnek tudomása van több olyan esetről, ahol egyetlen, gyakori név alapján, több különböző, egymással rokonságban nem álló tulajdonostól koboztak el ingatlanokat.
Hogy soviniszta túlkapások, egyszerű adminisztrációs baklövések vagy ingatlanspekuláció állhat-e a kisajátítások hátterében, egyelőre képtelenség eldönteni. Forró Krisztián a Magyar Nemzetnek elmondta,
a Szövetség felszólítja a szlovák kormányt, hogy jogszabályi úton biztosítsa be a kisajátítási eljárások leállítását,
ezzel párhuzamosan pedig egyeztetést kezdeményeznek az igazságügyi és földművelésügyi tárcával, illetve a földalappal, hogy felmérjék a jogi lehetőségeiket. A közeljövőben átfogó felmérést és adatbázist készít a párt, hiszen jelenleg nem tisztázott, összesen hány embert érinthet a szlovák állam rutinszerű gyakorlata. Forró hangsúlyozta, nem csak a Felvidékről, Magyarországról is várják mindazok jelentkezését, akik felmenőik révén érintettek lehetnek az elkobzásokban.
