Lapunk is beszámolt róla, hogy a Szlovák Földalap pár hete kiadott éves jelentésében tulajdonképpen elismerte, ma is alkalmaznak néhányat a magyarság és németség kollektív bűnösségén alapuló, második világháborút követően hozott rendeletekből és jogszabályokból. Eduard Benes köztársasági elnök dekrétumai és a Szlovák Nemzeti Tanács háború utáni rendeletei értelmében Szlovákia 2022-ben is igényt formál olyan ingatlanokra, amelyeket jogos tulajdonosuktól koboztak el – vagy „kellett volna” elkobozni – a háború után. Jelen állás szerint több per is folyamatban van. Az az eljárás, amelynek köszönhetően újra sajtónyilvánosságot kapott az ügy, a földalap döntésén alapszik. A szlovák állam szerint ugyanis a Pozsony mellett épülő körgyűrű alatt fekvő földterületeket a benesi törvények alapján jogosan kobozták el akkori magyar tulajdonosaiktól, így nem járna kompenzáció az örökösöknek, holott a normális ügymenet szerint az állam megvásárolja azokat a földeket, ahol infrastrukturális fejlesztéseket szeretne végrehajtani.
A földalap maga ismerte el, hogy még százszámra lehetnek olyan parcellák, amelyek tulajdonviszonyai összekuszálódtak a történelem viharában (értsd: a csehszlovák állam elkobozta azokat jogos tulajdonosaitól). Mivel biztosan sor kerül még hasonló kisajátításokra a közeljövőben, a magyar érdekeket képviselő Szövetség nevű párt politikusai most a szlovák kormányhoz fordulnak a gyakorlat megszüntetése érdekében.
A párt elnöke, Forró Krisztián hétfői sajtótájékoztatóján kiemelte, a felvidéki magyar közösség mindössze néhány évvel ezelőtt szembesülhetett azzal, hogy a szlovák állam ma is a megbélyegző dekrétumok alapján hoz döntéseket,
sokszor úgy, hogy „a jogos tulajdonosokat már csak akkor értesítik, amikor az ingatlan lekerül a nevükről”, minden kárpótlás nélkül.
Az egész ügy, hangsúlyozta a párt alelnöke, Mózes Szabolcs, tulajdonképpen „véletlenül” látott napvilágot. Előbb egy Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott, Szlovákiát elmarasztaló ítéletnek, majd újságírói oknyomozásnak köszönhetően derült ki, hogy a dekrétumok ma is a szlovák jogrend részét képezik. Bár a 2020-ban megválasztott Matovic-kormány részéről érkezett ilyen vállalás, a dekrétumokon alapuló kisajátítások nem álltak le:
2019 májusa és 2020 decembere között 260 hektárnyi nagy értékű földterületet vont saját tulajdonába az állam.
„Ugyanaz történik, mint előtte, csak a szereplők változtak” – jelentette ki Mózes, hozzátéve, hogy a szlovák állam értelmezése szerint tulajdonképpen rutineljárásról van szó. Van egy földterület, amelyet infrastrukturális fejlesztés miatt kisajátítanának, ők csak korrigálják, ha „»rossz név« szerepel a tulajdonlapon”. Ez nemcsak erkölcsileg, de jogilag is erősen vitatható álláspont, hiszen a törvény utólagos alkalmazásáról van szó.
Olyan örökösöktől veszik el az ingatlant egy tollvonással, akik korábban évtizedekig törvényes tulajdonosoknak számítottak, ingatlanadót és egyéb járulékokat fizettek. „Nincs az a strasbourgi bíróság, amelyik ezt jóváhagyná”
– mondta Mózes. Az állam ráadásul eljárásjogi hibákat is vét. A Szövetségnek tudomása van több olyan esetről, ahol egyetlen, gyakori név alapján, több különböző, egymással rokonságban nem álló tulajdonostól koboztak el ingatlanokat.
Hogy soviniszta túlkapások, egyszerű adminisztrációs baklövések vagy ingatlanspekuláció állhat-e a kisajátítások hátterében, egyelőre képtelenség eldönteni. Forró Krisztián a Magyar Nemzetnek elmondta,
a Szövetség felszólítja a szlovák kormányt, hogy jogszabályi úton biztosítsa be a kisajátítási eljárások leállítását,
ezzel párhuzamosan pedig egyeztetést kezdeményeznek az igazságügyi és földművelésügyi tárcával, illetve a földalappal, hogy felmérjék a jogi lehetőségeiket. A közeljövőben átfogó felmérést és adatbázist készít a párt, hiszen jelenleg nem tisztázott, összesen hány embert érinthet a szlovák állam rutinszerű gyakorlata. Forró hangsúlyozta, nem csak a Felvidékről, Magyarországról is várják mindazok jelentkezését, akik felmenőik révén érintettek lehetnek az elkobzásokban.
Borítókép: Közös sajtótájékoztatót tartott hétfőn Mózes Szabolcs, Forró Krisztián és Berényi József (megyei alelnök, az MKP Platform elnöke) (Forrás: Forró Krisztián Facebook-oldala)
