A második világháborút követően újjáalakuló csehszlovák állam első elnöke, az emigrációból frissen hazatért Eduard Benes dekrétumai a mai napig mérgezik a szlovák–magyar kapcsolatokat. Magyar családok tízezreit pakolták fel a vagonokra és vitték csehországi kényszermunkára, az átélt szenvedésekért soha nem kért tőlük bocsánatot sem a cseh, sem a szlovák állam.
Ma már világosan látszik, nem csak gesztusértékű cselekedet lenne a dekrétumok visszavonása, gyakorlati indokok húzódnak meg a háború utáni kitelepítéseknek, lakosságcseréknek és vagyonelkobzásnak törvényi keretet teremtő dekrétumok és rendeletek érvényben tartása mögött.
Cikkünknek az ad aktualitást, hogy az illetékes szlovák bíróságon bejelentették, áprilisban folytatódik majd az a per, amelyet a szlovák földalap kezdeményezett, hogy a pozsonyi körgyűrű helyén található földterületek kisajátítása után járó kompenzációt ne kaphassák meg az eredeti tulajdonos örökösei. Azzal érvelnek, a földek nem lehetnek magántulajdonban, mert a dekrétumok értelmében elkobozták őket korábbi tulajdonosuktól, ezért állami kompenzáció sem járhat értük.
Bár a benesi dekrétumokként emlegetett elnöki rendeletek nagy részének semmi köze a felvidéki magyar vagy német közösséghez (akad köztük, amely a prágai filharmonikusok jogállását rendezi), néhány közülük példátlan barbárságával egyértelműen a (cseh)szlovák nemzetállam erőszakos megteremtését szolgálta. A magyarokat állampolgárságuktól megfosztó 33-as, a deportálásukat munkakötelezettség címén legalizáló 88-as, illetve jelen írásunk szempontjából legfontosabb 108-as mindenképp külön kiemelendő. Ez utóbbi hivatalos nevét érdemes pontosan idézni: „dekrétum az ellenséges vagyon elkobzásáról és a nemzeti újjáépítési alapokról”. Ez, valamint a szlovák parlament által elfogadott, a mezőgazdasági vagyon elkobzását megerősítő 104/1945-ös rendelet, az 1946-os magyar–szlovák lakosságcsere-egyezmény, illetve több, háború utáni kollaborációs per az, amelyekre hivatkozva a szlovák földalap 2019 májusa és 2020 decembere között összesen 651, mintegy 260 hektárnyi parcellát sajátított ki a szlovák állam számára – áll a jelentésben.