Nem történt ígéretes elmozdulás vagy áttörés az isztambuli orosz–ukrán tárgyalásokon, a feleknek még nagyon hosszú utat kell megtenniük – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak Moszkvában. Pozitívumnak nevezte ugyanakkor, hogy az ukrán fél elkezdte konkrétan megfogalmazni és papírra vetni a javaslatait. Azzal kapcsolatban, hogy az isztambuli eszmecsere a tervekkel ellentétben nem két napig tartott, hanem már kedden véget ért, Peszkov annyit mondott, hogy „a tárgyalások lezajlottak, véget értek, és a delegációk visszatértek központjaikba, hogy tovább egyeztessék és összehangolják álláspontjukat”.
A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a tárgyalások részleteit, beleértve a Kijev által az esetleges megállapodás kezesének javasolt országok listáját és azt az ukrán felvetést sem, hogy nem katonai úton oldják meg a Krím és a Donyec-medence kérdését.
Mi nem fogjuk megszállni a Krímet, mert az az Oroszországi Föderáció része. Az alkotmányunk értelmében nem tárgyalhatunk senkivel az orosz területek, régiók sorsáról, ez kizárt
– nyilatkozott Peszkov.
Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó, az orosz küldöttség vezetője a Rosszija 24 hírtelevízióban azt mondta, hogy Ukrajna Isztambulban átadott írásos javaslatai egy lehetséges jövőbeni megállapodás alapelveit tartalmazzák:
- a NATO-csatlakozásról történő lemondást,
- Ukrajna szövetségen kívüli státusának rögzítését,
- a nukleáris és más tömegpusztító fegyverekről történő lemondást,
- a külföldi katonai bázisokat és katonai kontingensek befogadásnak elutasítását,
- valamint azt a kötelezettséget, hogy csakis a megállapodás betartásáért garanciát vállaló államok – köztük Oroszország – beleegyezésével tarthat hadgyakorlatokat.
Megyinszkij szerint amennyiben Kijev teljesíti mindezen kötelezettségeket, megszűnik az a veszély, hogy a NATO hídfőállást létesít ukrán területen.
Úgy vélekedett, hogy ez a 2014-es ukrajnai „államcsíny” után már eldöntött ügy volt, amelynek megvalósítása csak idő kérdése volt. A főtárgyaló megismételte az orosz katonai és politikai vezetők által hangoztatott narratívát, miszerint Oroszország kénytelen volt hadműveletet indítani Ukrajnában, mert megdönthetetlen bizonyítékok vannak rá, hogy Kijev offenzívára készült a Donyec-medencében, valamint tudatos munkálatokat folytatott biológiai fegyverek előállítására, és a nyilvánosság elé tárta, hogy szándékában állt atomfegyver beszerzése.
Megyinszkij megint felhozta azt a vádat, miszerint a „kijevi rezsim” az elmúlt négy év alatt népirtást hajtott végre a Donyec-medence lakosai ellen. (A genocídium fogalma egyébként több nyugati szakértő és a hágai Nemzetközi Bíróság szerint sem vonatkoztatható a délkelet-ukrajnai konfliktus áldozataira a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről rendelkező 1948-as egyezmény alapján.)
Megyinszkij kedden Isztambulban választ ígért az írásba foglalt ukrán álláspontra. Emellett felajánlotta azt a lehetőséget, hogy a két ország elnökének találkozója a tervezettnél korábban – a békeegyezmény külügyminisztériumi szintű parafálásával egy időben – történjen meg. Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettese ugyanott jelentette be, hogy az orosz hadsereg a bizalom erősítése érdekében radikálisan csökkenti katonai tevékenységét Kijev és Csernyihiv térségében.
Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török államfő (k) köszönti a delegáltakat az orosz–ukrán béketárgyalások újabb fordulója előtt Isztambulban. (Fotó: MTI/AP/Török elnökség)
