Az ukrajnai háború a táliboknak sem jön jól

Újabb nemzetközi pénzcsapokat zárnak el Afganisztánnak.

AFGHANISTAN-DEMONSTRATION-WOMEN-TALIBAN Fotó: WAKIL KOHSAR Forrás: Europress/AFP

Míg a világ Ukrajnára figyel, Afganisztánban folytatódik a tavaly augusztusban hatalomba visszakerült tálibok visszatérése a radikális iszlámhoz. A segélyeket emberi jogi követelményekhez kötő nemzetközi intézmények nem maradnak adósak a válasszal, ami még inkább válságos időszakot hozhat az ország lakosságára.

Ennek legújabb lépéseként egyes Afganisztánnak szánt támogatások felfüggesztéséről határozott a Világbank. 

A 600 millió dollárt (198 milliárd forintot) visszatartó döntést azt követően hozták, hogy a tálib vezetés múlt héten bejelentette, a középiskolás lányok mégsem térhetnek vissza az iskolákba. 

A nemzetközi pénzügyi szervezet emiatt sem látja biztosítottnak, hogy nők és lányok a férfiakkal egyenlő módon és mértékben férhetnek hozzá szolgáltatásokhoz. Más jelek is arra utalnak, hogy folyamatosan visszatérnek az előző hatalmi időszakot jellemző szigorhoz. A nemzetközi média szerint többen számolnak be erősödő cenzúráról, újságírók elrablásáról, kínzásáról, a kisebbségeket érő inzultusokról. Az előző rendszer szolgáinak tekintett személyek családtagjait is elrabolják, és megfélemlítési céllal fogva tartják.

A pénzcsapok elzárása nagy érvágás Kabul számára, hiszen a segélymegállapodásokat a legtöbb állam és szervezet felfüggesztette 2021 augusztusában, miközben az afgán költségvetés hetven százalékát a nemzetközi segélyek adták.

Ráadásul az ukrajnai háború Afganisztánra is negatív hatást gyakorol. A háborús cselekmények miatt sem az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP), sem pedig a tálib kormány nem tud gabonát importálni Ukrajnából vagy Oroszországból. 

E két ország felelős a világ gabonaexportjának harminc és a WFP segélyalapjának hetven százalékáért. 

A WFP szerint a kialakult helyzetet Afganisztán – mellette Etiópia és Szíria – sínyli meg leginkább, mivel több, egymást erősítő tényező erősíti a válságot: amilyen például a konfliktus más országokban, a koronavírus-járvány, a klímaváltozás és növekvő szállítási és ellátási költségek. A háború kirobbanása után egyébként a tálibok közleményt adtak ki, miszerint „közelről figyelik az eseményeket”, aggodalmukat fejezték ki a lehetséges civil áldozatok miatt, és visszafogottságra és békés rendezésre szólították fel a feleket.

Nem csitul a kivándorlási hullám sem. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint jelenleg 3,4 millió ember nem tud otthonába visszatérni; közülük mintegy kétmillióan a szomszédos Iránba és Pakisztánba menekültek. A kabuli „külügyminisztériumba” folyamatosan érkeznek az útlevéligénylések, azonban meglehetősen kevés ország hajlandó vízumot adni afgánoknak.

Miközben a Nyugat látványosan hátat fordított Afganisztánnak, és Ukrajnára koncentrál, a hatalmi vákuumba máris új szereplők nyomulnának be. Kína tegnaptól kétnapos csúcstalálkozónak ad otthont Afganisztánról, melyen részt vesz a tálib kormány, több közép-ázsiai állam képviselői, valamint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is.

Borítókép: Tüntetés Afganisztánban. (Fotó: Europress/AFP/WAKIL KOHSAR)