A britek a rabszolgák leszármazottjainak a mai napig nem fizettek kártérítést, noha a kingstoni kormány tavaly 12 millió, a cukornád- és banánültetvényekre erőszakkal elhurcolt rabszolga után nyújtott be kártérítést.
Ennek összegét egy parlamenti képviselő 7,6 milliárd angol fontban (3,4 milliárd forintban) állapította meg.
Noha Vilmos herceg (sajtóinformációk szerint) várhatóan eleget tesz a tüntetők kérésének, és elismeri a rabszolgaság kérdését, illetve felveti annak megtárgyalását a brit főbizottság előtt, vélhetően a karibi út célja nem csupán az évfordulók megünneplése, hanem az is, hogy biztosítsák a monarchia egységét. Az ugyanis nem tenne jót a monarchiának, ha még több ország követné Barbados példáját, amely tavaly ősszel eltávolította II. Erzsébet királynőt az állam éléről, kikiáltva köztársaságát.
Mivel II. Erzsébet királynő nem csupán az Egyesült Királyság, de a Brit Nemzetközösség fejeként összesen 15 ország államfője (például: Kanadáé, Ausztráliáé és Jamaicáé is), nem tud eleget tenni mindenhol a (békeidőben) ceremoniális és kinevezésekhez köthető jogkörének, amelyeket az Egyesült Királyságon kívül nem ő, hanem a helyi kormányzó gyakorol. Jamaica esetében ennek költsége évi négyszázezer dollárra (137 millió forintra) tehető, amely a költségvetés 0,008 százaléka. Ám a mostani tüntetők mégis úgy érzik, hogy ez is nagy ár a brit függőség megmaradásáért.
2016-ban a jamaicai parlamentben ugyan már felmerült a brit államfő leváltásának a kérdése, ám akkor a javaslat kisebbségben maradt. Most azonban a legnagyobb pártok támogatják, hogy a következő 18 hónapon belül távolítsák el a brit uralkodót az ország éléről.
Borítókép: Vilmos herceg és Katalin hercegné hivatalos látogatásra utaztak Jamaicába (Forrás: Stringer/Reuters)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!