Annak ellenére, hogy hivatalosan már 1962-ben megszerezte a függetlenségét, Jamaica technikailag továbbra is a brit korona alá tartozik; papíron még mindig II. Erzsébet angol királynő az uralkodójuk. Jamaica 1707-ben lett a brit birodalom gyarmata és a nemzetközi rabszolga-kereskedelem egyik fontos központja lett, brit kereskedők hatalmas vagyonokat szereztek ezáltal. Akkoriban csak a portugálok szereztek hasonló mértékű pénzeket a kontinentális rabszolga-kereskedelemmel.
Most azonban bocsánatkérést és jóvátétel megfizetését követelnek Jamaicában a több száz évig tartó rabszolgaság okozta sérelmekért tüntetők annak apropóján, hogy a brit trónörökös, Vilmos herceg feleségével, Katalin hercegnével karibi körútjukat teljesítik, II. Erzsébet királynő megkoronázásának 70. és Jamaica függetlenségének 60. évfordulója alkalmából.
A luxus és az életstílus, amiben élnek, hogy ingyen bejárják a világot, az az én dédnagyanyám és -nagyapám vére, könnyei és verejtéke eredménye
– nyilatkozta Opal Adisa nyugalmazott professzor, a tüntetések egyik résztvevője. Noha a helyi idő szerint kedd délutáni érkezést a repülőtéren meleg fogadtatás várta, a karib-tengeri ország fővárosának központjában néhány száz aktivistából, professzorból, politikusból és közéleti szereplőkből álló csoport, a monarchiától való elszakadás és a nagyobb függetlenség mellett tüntetett.
A tüntetők véleménye szerint a királyi család és nem pedig ők a haszonélvezői a rabszolga őseik munkájának, ezért illetné meg őket a „gazdasági és társadalmi jóvátétel”. Kingstonban ezért megfelelő kórházak építését, a fiatalok felsőoktatási képzésének fejlesztését és az egyenlő földosztást várják a brit uralkodótól.
A brit királyi család évszázadokon át részt vett, sőt esetenként ösztönözte is az afrikaiak tömeges kereskedelmét és rabszolgasorban tartását. A britek egyébként 1833-ban eltörölték a rabszolgaságot, és húszmillió angol fontot fizettek a rabszolgatartó családoknak a veszteségért, amiért „többé már nem áll rendelkezésükre az ingyen munkaerő” (ez mai értéken 2,4 milliárd font, vagyis körülbelül 1100 milliárd forint).
A britek a rabszolgák leszármazottjainak a mai napig nem fizettek kártérítést, noha a kingstoni kormány tavaly 12 millió, a cukornád- és banánültetvényekre erőszakkal elhurcolt rabszolga után nyújtott be kártérítést.
Ennek összegét egy parlamenti képviselő 7,6 milliárd angol fontban (3,4 milliárd forintban) állapította meg.
Noha Vilmos herceg (sajtóinformációk szerint) várhatóan eleget tesz a tüntetők kérésének, és elismeri a rabszolgaság kérdését, illetve felveti annak megtárgyalását a brit főbizottság előtt, vélhetően a karibi út célja nem csupán az évfordulók megünneplése, hanem az is, hogy biztosítsák a monarchia egységét. Az ugyanis nem tenne jót a monarchiának, ha még több ország követné Barbados példáját, amely tavaly ősszel eltávolította II. Erzsébet királynőt az állam éléről, kikiáltva köztársaságát.
Mivel II. Erzsébet királynő nem csupán az Egyesült Királyság, de a Brit Nemzetközösség fejeként összesen 15 ország államfője (például: Kanadáé, Ausztráliáé és Jamaicáé is), nem tud eleget tenni mindenhol a (békeidőben) ceremoniális és kinevezésekhez köthető jogkörének, amelyeket az Egyesült Királyságon kívül nem ő, hanem a helyi kormányzó gyakorol. Jamaica esetében ennek költsége évi négyszázezer dollárra (137 millió forintra) tehető, amely a költségvetés 0,008 százaléka. Ám a mostani tüntetők mégis úgy érzik, hogy ez is nagy ár a brit függőség megmaradásáért.
2016-ban a jamaicai parlamentben ugyan már felmerült a brit államfő leváltásának a kérdése, ám akkor a javaslat kisebbségben maradt. Most azonban a legnagyobb pártok támogatják, hogy a következő 18 hónapon belül távolítsák el a brit uralkodót az ország éléről.
Borítókép: Vilmos herceg és Katalin hercegné hivatalos látogatásra utaztak Jamaicába (Forrás: Stringer/Reuters)
