Barbados végleg búcsút int II. Erzsébetnek

A karibi ország államformája mától köztársaság, és így II. Erzsébet királynő már nem államfője a szigetnek.

Eljött az idő, hogy teljesen magunk mögött hagyjuk gyarmati múltunkat

– így nyilatkozott Sandra Mason, Barbados főkormányzója, amikor 2020 szeptemberében bejelentette az ország a köztársasággá válásának szándékát. Egy év után megvalósul ez a történelmi esemény: ma Barbados, a Brit Nemzetközösség tagja elszakad a brit monarchiától és köztársaság lesz. Mason jelenlegi főkormányzó lesz az államfője az országnak, aki ma teszi le hivatali esküjét is. 

A karibi ország eddigi államformája alkotmányos monarchia volt, amely parlamentáris demokráciaként működött − tájékoztatott a Magyar Távirati Iroda. Barbados királynője, II. Erzsébet volt az államfő, akit helyben Barbados főkormányzója - 2018 óta Dame Sandra Mason - képvisel. Viszont mától már nem II. Erzsébet a nemzet uralkodója, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az ország teljesen elszeparálja magát Nagy-Britanniától, mivel Barbados továbbra is a Nemzetközösség tagja marad. A köztársasággá való átmenet megünneplésére Károly herceget is meghívták. Ennek ugyanakkor a Barbados Today híroldal beszámolója szerint nem mindenki örül: Kristina Hinds, a Nyugat-indiai Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakértője a helyi lapnak elmondta, hogy szerinte „nem helyénvaló” a Barbadosi Szabadság Rendjét, az ország második legnagyobb kitüntetését adni Károly hercegnek, amelyet a tervek szerint a hivatalos ceremónia részeként kap majd meg. 

A brit királyi család a kizsákmányolás szinonimája ebben a térségben, és mindeddig nem ajánlottak fel hivatalos bocsánatkérést vagy semmiféle jóvátételt a múltbeli károkért 

− hívta fel a figyelmet a szakértő.

A The Guardian brit lap szerint Barbados köztársasággá válása láthatóan a brit monarchia megtagadása és egy olyan kampány része, amely magában foglalja a kapcsolatok megerősítését az egykori brit gyarmatokkal, amelyek az Egyesült Királyság kormányától jóvátételt követelnek a történelmi bűneikért. 

Barbados a gyarmati státuszi igát csak 1966-ban vette le magáról, mikor hivatalosan is függetlenedett a brit királyságtól, azonban a királynő ezután is megőrizte uralkodói címét a szigeten. 

A karibi ország 55 évvel ezelőtti függetlenné válása óta eltelt évtizedek során fokozatos erőfeszítéseket tettek a teljes függetlenedésre és a The Guardian hozzáteszi, hogy az 1970-es években már egy kormánybizottság megvizsgálta a köztársasággá válás kérdését, de nem javasolta azt, mivel negatív példát jelentettek más a karibi államokban, például Guyanában végzett hasonló kísérletek, amelyek tekintélyelvű rendszer kiépüléséhez és instabilitáshoz vezettek.  Az utolsó ország, amely birodalomról köztársaságra változott, Mauritius volt 1992-ben. Ezt megelőzően Guyana, Trinidad és Tobago, Dominika és Sierra Leone az 1970-es években mind „megfosztották” a királynőt az államfői poszttól.

A brit monarchiától való teljes elszakadással kapcsolatban nyilatkozott Sir Hilary Beckles, barbadosi történész, aki történelmi pillanatnak nevezte Barbados köztársasággá válását. A szakértő korábban a BBC Hard Talk című műsorában úgy fogalmazott, hogy 

a régi rabszolgatartó idők még mindig éreztetik a hatásukat az országban, a szegénység, a fejlődés hiánya és a rasszizmus formájában. 

A történelem során, az angolok 1625-ben kötöttek ki a Karib-tengeri szigeten és attól fogva Barbados a gyarmatosítás korabeli rabszolgatartás egyik mintapéldájává vált: a szigeten eleinte dohány-, és gyapot-, később cukornád-ültetvényeket hoztak létre és tömegével szállították, főként Afrikából, a kemény munkát végző rabszolgákat. A The Guardian megemlíti, hogy Barbadoson, a rabszolgatemetőkben eltemetettek egészségi állapotának vizsgálata szerint ezeknek az embereknek az átlagos várható élettartama 18 év volt. 

Borítókép: Karneváli hangulat lengi körbe a köztársasággá válást (Fotó: Randy Brooks/AFP/Getty Images)