– A rövid távú cél Ukrajna semlegesítése, a hosszú távú cél Oroszország státusának felemelése – amennyire csak lehet – a volt Szovjetunió státusához – mondta lapunknak Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő azon kérdésünkre: tulajdonképpen mit akar elérni Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna elleni hadműveletével. A csütörtökön megindított katonai offenzívát megelőző beszédében Putyin azt mondta, Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére”.
Ha ezt lefordítjuk magyarra, annyit jelent: Ukrajna ne legyen NATO-tag, ne legyenek telepítve nyugati fegyverek a területén, az ukrán hadseregnek ne legyen biztonságpolitikai, katonai kapcsolódása a NATO-hoz vagy az EU-hoz. A nácimentesítés pedig hívószó, mozgósító erőt jelent Oroszországban, hiszen a nácik az ősellenség
– magyarázta Gyarmati István, mondván: mindez azt is jelenti, hogy Putyin kormányváltást akar, hiszen ha nácik vannak hatalmon, el kell őket távolítani.
Oroszország fő célja az lehet, hogy elérje Ukrajna semlegességét, s erővel rákényszerítse Ukrajnát, hogy mondjon le NATO-csatlakozási terveiről. Ehhez pedig minden bizonnyal hatalomváltást akar elérni Oroszország. Erre utal részben az is, hogy Putyin államcsínyre buzdította az ukrán katonákat
– mondta a Magyar Nemzetnek Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
Putyin a XX. század legnagyobb tragédiájának nevezte a Szovjetunió felbomlását
– hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, felemlegetve az orosz államfő sokszor hangoztatott álláspontját, miszerint a NATO túlságosan is keletre terjeszkedett. Putyin korábban világossá tette: azt akarja, hogy a NATO-csapatokat és fegyverzetüket vonják ki az 1997 után csatlakozott közép-európai és balti tagállamok területéről.
Putyin törekvéseire egy tavaly írt esszéje is rávilágít. Ebben leírta: az orosz és az ukrán egy nép, napjaink Ukrajnája a szovjet korszak terméke. – Rokonságunk generációról generációra szállt. A modern Oroszországban és Ukrajnában élő emberek szívében és emlékeiben is jelen van, és a vérben is, ami családjaink millióit köti össze. Együtt mindig erősebbek és sikeresebbek voltunk és leszünk – írta.
Putyin nagyon sok mindenben elszámította magát. Azt hitte, hamar elfoglalja Ukrajnát, rendszerváltozás lesz és egy új bábkormány. Nem gondolta volna, hogy Ukrajnában ellenállásba ütközik, az európaiak összefognak, kemény büntetőintézkedéseket hoznak, s a németek komoly fegyverszállítmányt küldenek Ukrajnának. Most fejeződött be az ukrán nemzet nemzetté válása
– értékelte az Ukrajnában zajló eseményeket Gyarmati István. Nógrádi György is hangsúlyozta, az orosz hadsereg négy nap alatt sem tudta bevenni Kijevet, a világ pedig felsorakozott Ukrajna mögé.
Ezt Putyin nehezen veszi tudomásul, erre válaszolva helyezte készenlétbe az orosz nukleáris fegyverzetet
– tette hozzá.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai Kremlben 2022. február 21-én. (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Alekszej Nyikolszkij)
Orosz–ukrán háború 
