A kazah államfő szerdán a nemzethez intézett beszédében az elnöki rendszer reformját, a parlament szerepének megerősítését, az alkotmány módosítását, valamint a halálbüntetés eltörlését kezdeményezte. Kaszim-Zsomart Tokajev a „szuperelnöki” kormányformáról az erős parlamenttel rendelkező elnöki kormányformára való áttérést javasolta. A bejelentett intézkedések több mint harminc alkotmánycikkely és több mint húsz törvény módosítását foglalják magukba, amelyeket akadémikusok, szakértők, közéleti személyiségek, politikai pártok és közéleti szervezetek javaslatai alapján készítettek el.
– Ezek a reformok lefektetik az új Kazahsztán alapjait
– áll a Kazah Köztársaság magyarországi nagykövetsége által lapunknak eljuttatott közleményében.
Tokajev elmondta, hogy egy ilyen rendszer biztosítja a hatalmi intézmények optimális egyensúlyát, és hozzájárul az ország fenntartható fejlődéséhez. Hangsúlyozta, hogy az állam hosszú távú érdekei fontosabbak számára, mint bármilyen további hatalmi vagy helyzetéből eredő befolyásolási eszköz. Az intézkedések között szerepel az elnök hatáskörének korlátozása, amelynek értelmében az államfő nem mentheti fel a polgármestereket tisztségükből, és kinevezésük is csak a maszlihat (helyi önkormányzat) egyetértésével történhet meg. Indítványozta, hogy a jelenlegi, pártlistákon alapuló arányos választási rendszer helyett vegyes, arányos-többségi választási rendszerre térjenek át a parlamenti (alsóházi) választásokon. Tokajev a választási folyamat korszerűsítésére is javaslatot tett, eszerint szakmai alapon működő területi választási bizottságok jönnének létre, továbbá az egységes elektronikus választói adatbázis létrehozása is az intézkedések között szerepel.
A reformok értelmében megerősítené a választási folyamatba való külföldi beavatkozás elfogadhatatlanságának elvét.
Javasolta, hogy iktassák törvénybe az elnök tagságának megszüntetését az ország kormánypártjában hivatali ideje alatt, akárcsak azt, hogy legyen ismét alkotmánybírósága az országnak, és töröljék el a halálbüntetést. Javasolta, hogy a kínzással elkövetett bűncselekmények kivizsgálását bízzák egy külön ezért a területért felelős szervre, valamint a családon belül elkövetett bűncselekményekkel szembeni hatékonyabb küzdelmet is kilátásba helyezte.
Az ország gazdasági nehézségeiről szólva hangsúlyozta, hogy Kazahsztán rendelkezik a globális válság leküzdéséhez szükséges erőforrásokkal. Ennek érdekében a kormánynak sürgősen végre kell hajtania egy átfogó, kiemelt válságellenes intézkedéscsomagot, és mindenekelőtt a nemzeti valuta stabilitását kell biztosítania.
A közép-ázsiai egykori szovjet tagköztársaságban januárban zavargások törtek ki az üzemanyagként használt cseppfolyósított gáz hatósági árának megemelése miatt. Az elégedetlenséget a hivatalban lévő államfő csak külső, orosz segítséggel tudta megfékezni.
– A tragikus januári események már eddig is komoly károkat okoztak hazánk hírnevében, ezt el kell ismerni
– hangoztatta Tokajev, hozzátéve, hogy a kaotikus politikai reformok súlyos következményekkel járhatnak az ország szuverenitására és integritására vonatkozóan.
Tokajev külföldi kapcsolatokkal rendelkező banditákat és terroristákat tett felelőssé a történtekért, szakértők azonban belső hatalmi harcot sejtenek a háttérben. A most 81 éves Nurszultan Nazarbajev korábbi államfő 1990-től tekintélyelvű rendszert tartott fenn 2019-ig, amikor átadta a hatalmat a jelenlegi államfőnek. A hatalom átadása azonban elhúzódott, emiatt Nazarbajev és rokonai továbbra is kulcsfontosságú pozícióikban maradtak, így bizonyos csoportok államcsínyt kíséreltek meg. Tokajev a januári belpolitikai válság nyomán kiterjesztette hatalmát, aminek értelmében az előző államfő és családtagjai lemondtak korábbi tisztségeikről. Február elején rendeletet hozott a véres zavargások idején hevesen bírált elődje rendvédelmi jogköreinek megnyirbálására. Az új reformok célja egyébként a korrupció megszüntetése, amelyet Nazarbajev is jóváhagyott.
Borítókép: Videófelvételről készült képen Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök televízió által közvetített beszédében szól a nemzethez Nur-Szultanban 2022. január 5-én. (Fotó: MTI/AP/Kazah elnöki sajtószolgálat)
