Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Bírálta a nyugati országok vezetőit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért szó nélkül hagyták Oroszország arra vonatkozó bejelentését, hogy hadiüzemeket fog támadni.

Irpiny, 2022. március 6. Orosz légicsapásban lerombolt híd alatt épített átjárón menekülnek emberek a Kijev közelében lévõ Irpinyben 2022. március 5-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Vadim Ghirda Fotó: Vadim Ghirda

Az ukrán vezetés szerint a következő napok döntő ütközetét Kijevért fogják vívni

Az ukrán hadsereg hétfő hajnalban kiadott helyzetértékelése szerint az orosz erők Kijev ostromára készülnek, ezzel egyidejűleg teljes ellenőrzés alá akarják vonni Irpiny és Bucsa településeket az ukrán főváros közelében, és próbálják elérni Kijev keleti külvárosait.

Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója vasárnap este arról beszélt egy élő televíziós műsorban, hogy a Kijev felé vezető utakon nagy számban gyülekeznek az orosz erők és harci járművek.

A tanácsadó szerint az ukrán vezetés abból indul ki, hogy a következő napok döntő ütközetét Kijevért fogják vívni

– jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegram-csatornáján azt írta, hogy harcok folynak Kijev közelében, és a főváros igyekszik felkészülni a védekezésre.

Elmondása szerint több ellenőrző pontra ellátogatott a város határában, és azt tapasztalta, hogy az ukrán biztonsági erők elszántak mindenféle támadás visszaverésére.

Ukrán tisztségviselők közlése szerint az orosz erők országszerte több tüzérségi és rakétatámadást hajtottak végre vasárnap. A Kijevtől északra fekvő Csernyihiv város lakónegyedeire nagy erejű bombákat dobtak. Este heves tüzérségi támadás érte a déli Mikolajiv és a keleti Harkiv városokat.

Zelenszkij bírálta, hogy a Nyugat szó nélkül hagyja a hadiüzemek orosz fenyegetését

Bírálta a nyugati országok vezetőit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért szó nélkül hagyták Oroszország arra vonatkozó bejelentését, hogy hadiüzemeket fog támadni.

– Egyetlen vezetőt sem hallottam, aki reagált volna erre

– mondta vasárnap késő este közzétett videóüzenetében Zelenszkij.

– Az (orosz) agresszornak ez az arcátlansága egyértelmű jelzés kell, hogy legyen a Nyugatnak arra nézve, hogy az Oroszországra kivetett szankciók nem elégségesek

– tette hozzá. Kiemelte:

az ukrajnai hadiüzemekben több ezren dolgoznak, ezek a létesítmények városokban működnek, és több százezer ember él a közelükben.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnap azt közölte, hogy az orosz haderő nagy pontosságú fegyverekkel csapást készül mérni ukrajnai hadiüzemekre. Emiatt arra figyelmeztették ezeknek a katonai ipari létesítményeknek az alkalmazottjait, hogy hagyják el az üzemek területét.

Az ukrán elnök szorgalmazta, hogy hozzanak létre „bíróságot”, ahol felelősségre vonnák azokat, akik ilyesféle bűncselekményeket követnek el. Zelenszkij felhívta a figyelmet arra, hogy „a megszállók” a jelek szerint úgy érzik, büntetlenül cselekedhetnek, ha így előre bejelenthetik „tervezett kegyetlenkedéseiket”.

NAÜ: Aggasztó, hogy az oroszok korlátozták a zaporizzsjai atomerőmű munkatársainak kommunikációját

Aggodalmát fejezte ki vasárnap Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója amiatt, hogy ukrajnai források szerint az orosz erők korlátozták az ország délkeleti részén fekvő Zaporizzsjai területen található atomerőműben dolgozók kommunikációját a külvilággal.

Az ukrán atomenergia-felügyelet közléseire hivatkozva Grossi azt hangoztatta: nagyon aggasztják az orosz irányítás alá került erőművel kapcsolatos fejlemények.

A NAÜ főigazgatója úgy értesült, hogy az oroszok blokkolták egyes mobiltelefon-hálózatok és az internet elérhetőségét is, és emiatt alig lehet közvetlenül a helyszínről érkező, megbízható információkhoz jutni, a zaporizzsjai atomerőmű munkatársai gyakorlatilag nem tudnak kommunikálni a külvilággal.

Grossi szerint továbbá az erőműben dolgozóknak az üzem működésével kapcsolatos minden lépéshez az orosz parancsnokság előzetes jóváhagyását kell kérnie. A főigazgató hangsúlyozta: az atomerőmű biztonságos üzemeltetéséhez elengedhetetlen, hogy az ott dolgozók stabil körülmények között, külső nyomásgyakorlás nélkül végezhessék a munkájukat.

Az orosz védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy az atomerőmű normálisan működik, és a terület február 28. óta orosz ellenőrzés alatt áll.

Az erőmű környékén észlelt pénteki tűzesettel kapcsolatban Ukrajna és a Nyugat Oroszországot vádolta meg azzal, hogy tüzérségi csapásokat mért az erőműre. Oroszország viszont azt állította, hazugság, hogy katonái támadták volna meg az atomerőművet, helyette Ukrajnát vádolták meg azzal, hogy „szörnyű provokációként” tüzet okozott a létesítményben. A lángokat rövid időn belül eloltották. A tűz egy laboratóriumot és egy oktatóépületet érintett, és az eset után nem észleltek radioaktív szivárgást.

 

A Netflix és a TikTok is felfüggesztette oroszországi működését

Felfüggesztette oroszországi működését a Netflix amerikai streamingszolgáltató – közölte a vállalat egyik szóvivője vasárnap. A Netflix a „helyi körülményekre” hivatkozva döntött a lépésről, de annak hátteréről részleteket nem közölt.

Ugyancsak vasárnap jelentette be a TikTok kínai videómegosztó szolgáltató, hogy felhasználói Oroszországból nem tudnak ezentúl új tartalmakat közzétenni, illetve nem tudják a más országokból megosztott videókat megtekinteni. Közleményében a vállalat azt írta:

azért kényszerültek ezt a döntést hozni, mert Oroszországban pénteken törvényt fogadtak el az orosz hadsereg műveleteire vonatkozó rémhírek terjesztésének szankcionálására.

A TikTok jelenleg vizsgálja, hogy milyen következményei lehetnek az új orosz jogszabálynak. Egyúttal hozzátették, hogy a felfüggesztés az üzenetküldési szolgáltatást nem érinti.

Hilary McQuaide, a TikTok szóvivője azt mondta, alkalmazottjaik biztonsága kiemelten fontos a vállalatnak, és nem szeretnék kitenni komoly büntetés veszélyének sem az orosz munkatársaikat, sem a felhasználóikat.

Oroszországban sok tüntető, aki utcára vonult tiltakozásul az ukrajnai háború ellen, különböző közösségi oldalakon buzdított a megmozdulásokon való részvételre.

Pénteken az orosz parlament mindkét háza egyhangúlag fogadta el azt a törvényt, amely büntetőjogi felelősségre vonást ír elő az orosz hadsereg műveleteire vonatkozó rémhírek terjesztése és az Oroszország elleni szankciók sürgetése esetén. Az orosz fegyveres erőkre vonatkozó hamis hírek terjesztéséért 1,5 millió rubelig terjedő (jelenlegi árfolyamon több mint 4,7 millió forintos) pénzbírság vagy három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Azóta számos hírszolgáltató jelezte, hogy felfüggeszti oroszországi tevékenységét arra az időre, amíg megvizsgálja az új törvény által előidézett helyzetet. Az orosz hatóságok máig „különleges katonai műveletként” utalnak az Ukrajna ellen indított támadásra, és rendszeresen álhírnek minősítik az orosz katonai kudarcokról, valamint a civil ukrán áldozatokról szóló híreket.

Az orosz hatóságok péntek este jelentették be, hogy az addigi lassítás után teljesen hozzáférhetetlenné tették Oroszországban a Facebook közösségi oldalt.

Kivonul Oroszországból a KPMG és a PricewaterhouseCoopers

Kivonul Oroszországból az ukrajnai háború miatt a világszerte „Négy Nagyként” emlegetett multinacionális könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó vállalat közül kettő, a KPMG és a PricewaterhouseCoopers (PwC) – jelentették be a cégek vasárnap.

A KPMG tájékoztatása szerint az oroszországi mellett a fehéroroszországi székhelyű vállalatukat is felszámolják. Az intézkedés összesen 4500 alkalmazottat érint.

A PwC azt közölte: az Ukrajna ellen indított orosz háború nyomán döntött úgy, hogy a jövőben nem tart fenn tagvállalatot Oroszországban, ahol több mint harminc éve működött mintegy 3700 munkavállalóval.

A nyugati országok által Oroszországra kivetett büntetőintézkedések tükrében számos globális cég kényszerül arra, hogy felülvizsgálja, folytassa-e az együttműködést orosz állami tulajdonú ügyfelekkel.

A „Négy Nagy” csoportjába tartozó két másik vállalat, a Deloitte és az Ernst & Young egyelőre nem nyilatkozott az ügyben, és nem válaszolt az ezzel kapcsolatos újságírói megkeresésekre.

EBESZ: elhagyja Ukrajnát az utolsó nemzetközi megfigyelő is

Csaknem teljesen befejeződött az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi megfigyelőinek átmeneti evakuálása Ukrajnából, a misszió vezetői is hamarosan elhagyják az országot – derült ki a szervezet vasárnap este közzétett jelentéséből.

Múlt hét elején még több megfigyelő rekedt a harcok által érintett Harkivban és Herszonban. A viszonylag nyugodt kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiójából sem távozott mindenki

– áll az EBESZ jelentésében.

Kedden Harkivban a várost ért ágyúzás során életét vesztette a szervezet egy ukrán munkatársa, amikor élelmet próbált szerezni a családjának. Az EBESZ arról is hírt adott, hogy a mariupoli irodájának épületét is lövések érték, a misszió két járműve kigyulladt.

Az EBESZ február végén döntött úgy, hogy átmenetileg felfüggeszti megfigyelői tevékenységét Ukrajnában, és kihozza onnan külföldi munkatársait az Oroszország által indított háború miatt. A donyecki szakadárok egyik képviselője múlt héten kedden megerősítette, hogy elhagyta Donyecket az EBESZ különleges megfigyelői missziójának minden járműve.

A nagyjából ötszáz fős misszió feladata a Kijev és az oroszbarát szakadárok közötti tűzszünet betartásának ellenőrzése volt Kelet-Ukrajnában.

Pelosi: Az Egyesült Államok vizsgálja az orosz olajimport leállításának lehetőségét

Vizsgálja az amerikai képviselőház annak lehetőségét, hogy törvényt fogadjanak el az orosz kőolaj és egyéb energiatermékek importjának betiltásáról az ukrajnai háború miatt – közölte Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke egy törvényhozóknak címzett levelében, amely helyi idő szerint vasárnap este került nyilvánosságra.

A házelnök kiemelte: olyan szigorú törvény kidolgozásán munkálkodnak, amellyel még jobban el tudnák szigetelni Oroszországot a globális gazdaságban.

A tervezett jogszabályban Pelosi szerint hatályon kívül helyeznék az Oroszországgal és Fehéroroszországgal fennálló bevett kereskedelmi kapcsolatokat, és megindítanák Oroszország kizárásának folyamatát a Kereskedelmi Világszervezetből (WTO) is. A terv szerint a képviselőház arra is felhatalmazná Joe Biden elnököt, hogy emelje az orosz importtermékekre kivetett vámokat.

Levelében Pelosi arról is írt, hogy a kongresszus ezen a héten jóváhagyja a Biden-adminisztráció kérését arra vonatkozóan, hogy különítsenek el tízilliárd dollárt (3575 milliárd forintot) Ukrajna humanitárius, katonai és gazdasági támogatására.

Az Egyesült Államok az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta már számos pénzügyi szankciót vezetett be Oroszországgal szemben, büntetőintézkedéseket foganatosított személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, valamint több orosz oligarcha és azok családtagjai ellen.

Új-Zéland is szigorú szankciókat készül kivetni Oroszországra

Az új-zélandi parlament a héten gyorsított eljárásban törvényt fog elfogadni az Oroszország elleni szankciók bővítéséről – jelentette be Jacinda Ardern kormányfő hétfőn.

– Átfogó és célzott büntetőintézkedésekkel sújtja Új-Zéland mindazokat, akik felelősek Oroszország Ukrajna ellen indított háborújáért vagy más módon összefüggésbe hozhatók az orosz támadással

– mondta Ardern, kiemelve, hogy az új-zélandi parlament korábban még nem fogadott el ehhez hasonló intézkedéscsomagot.

– Most viszont, azok után, hogy Oroszország megvétózta az ENSZ-szankciókat, magunknak kell lépéseket tennünk, hogy támogassuk Ukrajnát és az inváziót szintén elítélő partnereinket

– tette hozzá.

A tervek szerint befagyasztják az érintettek új-zélandi vagyonát, illetve ellehetetlenítik azt, hogy valaki Új-Zélandra próbálja meg menteni a vagyonát, menekülve a más országok által kivetett szankciók elől. Kitiltanák továbbá az érintett személyek luxusjachtjait és hajóit is az új-zélandi kikötőkből.

Rohamsisakokat és golyóálló mellényeket ad Japán Ukrajnának

Rohamsisakokat, golyóálló mellényeket és más katonai védelmi eszközöket akar Japán minél előbb az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna rendelkezésére bocsátani – jelentette ki a japán miniszterelnök hétfőn a parlamentben.

Japán sajtójelentések szerint Kisida Fumio kiemelte, hogy a tokiói kormány továbbra is támogatja azokat a „példátlan” intézkedéseket, amelyeket az Ukrajna mellett egységesen kiálló nemzetközi közösség foganatosított Oroszországgal szemben.

A tervezett katonai segélyszállítmányok nem sértik a szigetország pacifista alkotmányát, amelyből fakadóan Japán honvédelmi stratégiája kizárólag önvédelmen alapulhat, az ország nem tarthat fenn hagyományos haderőt.

Néhány nappal az orosz támadás megindítása után Kisida Fumio telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és az egyeztetés után elmondta: Japán százmillió dollár (33 milliárd forint) értékben fog humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának.

Egy hétfőn közzétett közvélemény-kutatás eredményei szerint a japánok túlnyomó többsége – 81 százaléka – tart attól, hogy az ukrajnai háború más térségekre, akár Tajvanra is hatással lehet, és ezzel együtt magára Japánra is veszélyt jelenthet. A megkérdezettek szintén nagy többsége – 82 százaléka – egyetértett azzal a lépéssel, hogy a japán kormány is szankciókkal sújtotta Oroszországot.

Franciaország jódtablettákat küldött Ukrajnának

Franciaország különböző egészségügyi termékeket, köztük jódtablettákat küldött Ukrajnának az orosz hadsereggel szembeni harcok során esetlegesen bekövetkező nukleáris baleset okozta vészhelyzet esetére – jelezte vasárnap a francia külügyminiszter. 

– Igen, küldtünk egészségügyi termékeket, s az is van benne

– mondta Jean-Yves Le Drian a France 5 köztelevízióban azon kérdésre, hogy Franciaország tényleg küldött-e jódtablettákat Ukrajnának.

Franciaország ukrajnai nagykövete, Etienne de Poncins a BFM hírtévében közölte:

2,5 millió adag jódkészítmény érkezik Ukrajnába Franciaországból nukleáris vészhelyzet esetére.

A külügyminiszter megerősítette: vasárnap délután Emmanuel Macron francia államfő ismét beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel „a nukleáris védelem szavatolása” érdekében.

A csaknem kétórás megbeszélésen a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint Emmanuel Macron a zaporizzsjai nukleáris erőműnél péntekre virradóra történt bombázást követően „súlyos aggodalmának” adott hangot az ukrajnai atomerőművek biztonsága miatt. Az orosz elnök kijelentette, hogy nem áll szándékában megtámadni atomerőműveket, és kész tiszteletben tartani a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) az atomerőművek védelmét érintő rendelkezéseit – olvasható a francia elnöki közleményben, amely szerint Putyin beleegyezett abba, hogy „a NAÜ, Ukrajna és Oroszország között párbeszéd kezdődjön az erőművek biztosításáról”. Hétfőn a NAÜ Kormányzótanácsa javaslatokat szeretne tenni ennek érdekében.

Jean-Yves Le Drian arról is beszélt, hogy hisz Ukrajna végső győzelmében, de tart attól, hogy az ukrán nagyvárosok orosz ostroma rombolással és civil áldozatokkal járhat.

– Tíz napja a legszembetűnőbb Ukrajna erős ellenálló képessége, amire a szakértők nem számítottak

– hangsúlyozta Jean-Yves Le Drian.

– Most következnek az ostromok, amelyek szomorú tapasztalatunk szerint részét képezik az orosz erők tevékenységének

– tette hozzá.

– Előttünk van Groznij és Aleppó példája, ez fog most elkezdődni

– hívta fel a figyelmet, az elmúlt évtizedekben az orosz bombázások által romba döntött csecsen és szíriai városokra utalva.

– Úgy vélem, hogy látni fogjuk Mariupolnál, amikor vége lesz a háborúnak, borzalmas lesz, és ott van Odessza és aztán Kijev

– fogalmazott Jean-Yves Le Drian.

Az Élysée-palota szerint Emmanuel Macron úgy ítéli meg, hogy az orosz elnök „továbbra is nagyon eltökélt azon céljai elérésében, amelyeket nácitlanításnak vagy Ukrajna semlegesítésének nevez”, valamint a Krím félsziget és a Donyec-medence függetlenségének elismertetésében, ami pedig Párizs szerint „elfogadhatatlan az ukránok számára”.

– Úgy vélem, hogy Ukrajna győzni fog

– jelentette ki a francia külügyminiszter Oroszország diplomáciai elszigetelődésére és a nemzetközi szankciók hatásaira alapozva.

– Jelentős szankciókat foganatosítottunk, amelyek hatásai most kezdenek súlyosakká válni, és szerintem egyre súlyosabbak lesznek. Emiatt a háború ára elviselhetetlen lesz, s egy idő után Putyin elnöknek azzal kell szembesülnie, hogy döntenie kell: vagy hatalmas következményekkel jár mindez Oroszország működésére, vagy megnyitja a tárgyalásokat

– mondta a francia külügyminiszter.

Borítókép: Orosz légi csapásban lerombolt híd alatt épített átjárón menekülnek emberek a Kijev közelében lévő Irpinyben 2022. március 5-én (Fotó: MTI/AP/Vadim Ghirda)