Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Oroszország az Európa Tanács alapokmánya szerint súlyos jogsértéseket követett el, nem tesz eleget kötelezettségvállalásainak, ezért a továbbiakban nem maradhat a szervezet tagállama – állapította meg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE).

Kijev, 2022. március 15. Tûzoltók fékezik meg a lángokat egy tüzérségi támadásban megrongálódott lakóháznál Kijevben 2022. március 15-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Efrem Lukackij Fotó: Efrem Lukackij

Meghalt a Fox News két újságírója, amikor a gépkocsijukra lőttek Kijev közelében

Egy az amerikai hírtelevízió két újságírójával utazó harmadik újságíró megsebesült – közölte a televízió.

Pierre Zakrzewski, a televízió videós újságírója és ukrán munkatársa, Olekszandra (Szasa) Kuvsinova életét vesztette a Horenkában történt incidensben, Benjamin Hall riportert sebesüléseivel kórházba szállították. Pierre Zakrzewski Irakból, Afganisztánból és Szíriából tudósította Fox televíziót – közölte a csatorna. A Fox később jelentette be a televíziós újságírók munkáját segítő Kuvsinova halálát.

Vasárnap Brent Renaud ismert amerikai dokumentumfilm-rendező és veterán háborús tudósító halt meg, amikor orosz katonák tüzet nyitottak a járművére. Ő volt a konfliktus első külföldi újságíró áldozata.

Az ukrán fél szerint nehezen haladnak a tárgyalások az oroszokkal

Nagyon nehezen haladnak az ukrán–orosz tárgyalások – közölte kedd este Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó, aki videoösszeköttetés segítségével tárgyalt hétfőn és kedden az orosz féllel.

Az ukrán tárgyaló szerint „vannak alapvető nézeteltérések”, de „van helye bizonyos kompromisszumnak”.

A videós összeköttetéssel folytatott tárgyalások előtt a küldöttségek személyesen is találkoztak a fehéroroszországi Belovezsszkaja Puscsa nemzeti parkban, de nem jutottak látható eredményre. Mind az orosz, mind az ukrán tárgyalófél óvatos optimizmusának adott hangot, de nem árultak el részleteket a tárgyalásokról.

Podoljak közölte, hogy a tárgyalások szerdán folytatódnak.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szerint Oroszország nem maradhat a szervezet tagja

Oroszország az Európa Tanács alapokmánya szerint súlyos jogsértéseket követett el, nem tesz eleget kötelezettségvállalásainak, ezért a továbbiakban nem maradhat a szervezet tagállama – állapította meg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) a kétnapos rendkívüli ülését követően elfogadott állásfoglalásában kedden.

A strasbourgi székhelyű szervezet parlamenti közgyűlése hangsúlyozta:

az elkövetett jogsértések összeegyeztethetetlenek egy tagállam jogállásával, ezért az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának fel kell kérnie Oroszországot, hogy „haladéktalanul lépjen ki az Európa Tanácsból”.

Arra az esetre, ha Moszkva nem tesz eleget a kérésnek, a közgyűlés azt javasolta, hogy a miniszteri bizottság tűzzön ki egy dátumot, melyet követően Oroszország tanácsi tagsága megszűnik.

Az orosz külügyminisztérium kedden már közölte, hogy Moszkva kilép az Európa Tanácsból, és az erről szóló hivatalos értesítést átadták a strasbourgi szervezet főtitkárának.

Az ukrajnai háború miatt tartott rendkívüli plenáris ülés végén egyhangúlag elfogadott állásfoglalásban a PACE rögzítette: ha Oroszország tagsága megszűnik, az Európa Tanácsnak továbbra is támogatnia kell és együtt kell működnie az oroszországi emberijog-védőkkel, a szabad médiával, a demokratikus, független és civil társadalom képviselőivel.

Hozzátették:

tekintettel Fehéroroszország részvételére az Ukrajna elleni agresszióban, a közgyűlés elnökségének fel kell függesztenie a közös tevékenységeket Fehéroroszország hatóságaival is.

A közgyűlés képviselői az állásfoglalásban elismerték az Ukrajnával szomszédos országok „nagylelkűségét és szolidaritását”, amiért több százezer menekültet fogadnak be.

Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, Luigi Di Maio, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke, valamint Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke közös nyilatkozatban támogatták a parlamenti közgyűlés most bejelentett döntését. Közölték, hogy a miniszteri bizottság szerda reggel rendkívüli ülést tart az Oroszország elleni eljárás megindításának megvitatására, különösen annak fényében, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is hivatalosan értesítette a szövetséget országa azon szándékáról, hogy kilép az Európa Tanácsból.

Ukrajna EU-tagjelölti státusa és békefenntartók küldése mellett foglaltak állást a lengyel kormány képviselői Kijevben

Az Európai Unió tagjelölti státuszának megadását sürgette Ukrajna számára Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedd éjjel Kijevben, Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes pedig nemzetközi békefenntartó misszió küldésére tett javaslatot.

A lengyel kormány két vezető képviselője Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfővel együtt, vonaton érkezett az ukrán fővárosba, első külföldi vezetőként február 24. óta, amikor Oroszország támadást indított Ukrajna ellen.

A magas rangú látogatók már este találkoztak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal miniszterelnökkel.

A megbeszélés után Morawiecki és Fiala arról biztosította az ukrán vezetést és népet, hogy az Európai Unió nem hagyja őket magukra. A lengyel kormányfő egyúttal felszólította az uniót, hogy ennek bizonyítékaként gyorsan adja meg Kijevnek a tagjelölti státust.

Kaczynski egyebek között arról beszélt, hogy nemzetközi békefenntartó missziót kellene küldeni Ukrajnába, »akár a NATO részéről, akár szélesebb keretekben«. Olyan erőről lehet szó, amely meg is tudja védeni magát a veszélyes területen

– tette hozzá.

Zelenszkij a közép-európai vezetőket fogadva beszámolt arról, hogy az orosz erők Kijevet és az ország nyugati részét is egyre hevesebben támadják. Smihal miniszterelnök méltatta Morawieckiék bátorságát, hogy a háborús körülmények között is vállalták a kockázatos látogatást.

Az ukrán hatóságok korábbi közlése szerint Kijevben kedden négy ember halt meg orosz légicsapások, illetve tüzérségi tűz következtében. A fővárosban kijárási tilalom van érvényben. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője kedd este közölte, hogy a nap folyamán 29 ezer embert menekítettek ki az ostromlott ukrán városokból humanitárius folyosókon keresztül. Ebből nagyjából húszezren a régóta támadott kikötővárost, Mariupolt tudták elhagyni. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága este azt jelentette be, hogy az Ukrajnából külföldre menekültek száma már meghaladta a hárommilliót.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója megerősítette, hogy szerdán ismét tárgyalóasztalhoz ül a konfliktus megoldásán dolgozó orosz és az ukrán delegáció. Az ukrán illetékes korábbi nyilatkozatában úgy vélte, hogy miközben továbbra is alapvető nézeteltérések jellemzik a két felet, mutatkozik némi tér a kompromisszumra is. Ez utóbbit erősítette meg szerda hajnali nyilatkozatában Zelenszkij is, aki az Interfax hírügynökség jelentése szerint kijelentette, hogy a két fél álláspontja „realisztikusabb” lett.

Háborús bűnösnek tartja Putyint az amerikai szenátus

Háborús bűnök elkövetéséért tartja felelősnek Vlagyimir Putyin orosz elnököt az amerikai szenátus a helyi idő szerint kedden elfogadott határozata szerint.

Az általában mélyen megosztott kongresszusi testület egyhangúlag fogadta el a határozatot, amely mások mellett a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságot kéri arra, hogy folytasson vizsgálatot az Ukrajnában február 24. óta zajló orosz támadások során elkövetett „erőszak, háborús bűnök és emberiesség elleni bűnök” ügyében.

A tervezetet Lindsey Graham republikánus szenátor nyújtotta be. Chuck Schumer, a demokraták frakcióvezetője már a szavazás előtt kijelentette, hogy a szenátus valamennyi tagja úgy gondolja: Putyin nem menekülhet meg az elől, hogy felelősségre vonják az ukrán nép ellen elkövetett orosz atrocitásokért. Az amerikai kongresszus szerint a nemzetközi vizsgálatoknak Putyin mellett az elnök részvételével működő orosz biztonsági tanács tagjaira és a katonai vezetőkre is ki kell terjedniük.

Múlt héten Kamala Harris amerikai alelnök is csatlakozott azokhoz a felhívásokhoz, hogy a hágai bíróság folytasson vizsgálatokat az orosz haderő ukrajnai tevékenysége során civilek ellen elkövetett atrocitások ügyében. Harris kiemelte a mariupoli szülőotthon elleni bombatámadást.

Oroszország eközben az ENSZ Biztonsági Tanácsában olyan határozattervezetet köröztet, amely a „sérülékeny helyzetben lévő” ukrajnai civilek védelmére, továbbá a humanitárius segítség és a távozni kívánó lakosság útjának szabaddá tételére szólítana. Moszkva ebben ugyanakkor meg sem említi saját felelősségét az általa megtámadott országban zajló háborúért.

Franciaország és Mexikó is szeretne elfogadtatni a világszervezetben egy határozati javaslatot, amely azonnali tűzszünetre szólít Ukrajnában, és rámutat a humanitárius helyzet súlyosságára.

Nicolas De Riviere francia ENSZ-nagykövet a sajtónak nyilatkozva utalt arra, hogy tervezetük a Biztonsági Tanácsban valószínűleg orosz vétóba ütközne, ezért azon dolgoznak, hogy az ENSZ közgyűlése fogadja el.

Az ukrán belügyminisztérium szerint orosz tábornok halt meg a harcokban

A tengerparti Mariupol ostroma közben meghalt az orosz támadók egyik tábornoka, Oleg Mitjajev – közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója kedd éjszaka a Telegram közösségi oldalon. A tanácsadó egy fényképet is közölt, amelyen állítása szerint az elhunyt vezérőrnagy látható.

Mitjajev a negyedik orosz tábornok, akinek a halálát ukrán részről bejelentették. Orosz oldalról nem erősítették meg a hírt.

Egy orosz tábornok eleséséről mindazonáltal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is említést tett éjszakai üzenetében. Ő azonban nevet nem említett.

A február 24-én kezdődött orosz támadásokban szintén fontos célpontnak számító Harkiv régió vezetője, Oleh Szinehubov arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai városnál kedden visszaszorították a támadókat. A Telegramon Szinehubov azt írta, hogy az orosz erők előző álláspontjuknál is távolabbra kényszerültek visszahúzódni.

Az ukrán vezérkar szerdára virradóra arról adott hírt, hogy az Ukrajnába behatolt orosz egységek 40 százaléka már jelentős veszteségeket szenvedett vagy teljesen megsemmisült. Független forrásból erre vonatkozóan sem érkezett megerősítés.

Denisz Smihal miniszterelnök egy friss nyilatkozatában kijelentette, hogy a február 24-én kezdődött háború már eddig több száz milliárd dolláros kárt okozott Ukrajnában. A gazdasági minisztérium számításai szerint csak az infrastruktúrában 119 milliárd dollárnyi kár keletkezett.

Washingtonban pedig kedden a Fehér Ház egy tisztségviselője arról tájékoztatott újságírókat, hogy Joe Biden elnök jelentős, nyolcszázmillió dolláros újabb amerikai támogatás bejelentésére készül Ukrajna számára. Zelenszkij szerdán videókapcsolaton keresztül felszólal az amerikai kongresszusban, és Biden a tervek szerint akkor jelenti be hivatalosan a segítséget, amely a biztonság megerősítését szolgálja.

Borítókép: Tűzoltók fékezik meg a lángokat egy tüzérségi támadásban megrongálódott lakóháznál Kijevben (Fotó:MTI/AP/Efrem Lukackij)