Emmanuel Macron francia államfő csütörtök este hivatalosan is bejelentette, hogy újra indul az elnöki tisztségért az áprilisi elnökválasztáson. Az ukrajnai háború miatt Emmanuel Macron megvárta az utolsó pillanatot, hogy bejelentse, felhatalmazást kér a franciáktól a második ötéves mandátumra. A jelöltállítás határideje péntek 18 óra.
A franciákhoz intézett levélben − amelyet az AFP hírügynökség és a BFM hírtelevízió tett közzé − Emmanuel Macron következő mandátumára tervezett intézkedései is szerepelnek. „Nincs függetlenség gazdasági erő nélkül. Többet kell majd dolgoznunk, és folytatnunk kell azon adók csökkentését, amelyek a munkát és a termelést terhelik” − fogalmazott az államfő, aki egyben módszerváltást is ígért.
Nem minden sikerült. Vannak dolgok, amelyeket az önöktől megszerzett tapasztalatokkal valószínűleg másképp csinálnék
− ismerte el.
Hozzátette: „de a mandátumom alatt megkezdett átalakulásnak köszönhetően számos honfitársunk jobban él, és Franciaország függetlenebbé vált. A válságok, amelyek két éve tartanak, bebizonyították, hogy ezt az utat kell folytatni.”
A koronavírus-járványra adott kormányzati válaszok ismertetését követően az elnök úgy vélte, hogy az iskoláknak és a tanároknak prioritást kell élvezniük, szabadabbak, megbecsültebbek és jobban fizetettek lesznek.
Célul tűzte ki Emmanuel Macron a francia társadalmi modell megtartását és fejlesztését is.
Az államfő folytatni kívánja a beruházásokat az innováció és a kutatások terén annak érdekében, hogy Franciaország olyan ágazatok élére kerüljön, mint a nukleáris és megújuló energiák, a mezőgazdaság, a digitális technológia vagy az űrkutatás.
A köztársasági elnök célja, hogy Franciaország „nagy ökológiai nemzetté váljon, amely elsőként lép ki a gáz-, az olaj- és a szénfüggőségből”.
Emmanuel Macron levelében elutasította a nemzeti befelé fordulást és a nosztalgia kultúráját azért, hogy „a gyerekeink Franciaországát építsük ahelyett, hogy gyerekkorunk Franciaországát dédelgetnénk”.
Azért vagyok jelölt, hogy önökkel együtt kitaláljam a francia és európai választ a század kihívásaival szemben
− írta a köztársasági elnök, aki az ukrajnai háborúra utalva azzal zárta a levelét, hogy „természetesen a helyzet miatt a kampány nem olyan lesz, mint amilyennek szerette volna”.
Ha most tartanák az elnökválasztás első fordulóját, Emmanuel Macron a szavazatok 27-28 százalékával végezne az élen.
Az ukrajnai háború kezdete óta a jelenlegi államfő támogatottsága 2 százalékponttal emelkedett, míg a többi jelölté csökkent. Őt követi Marine Le Pen, a szuverenista Nemzeti Tömörülés jelöltje, aki 16 százalékot érne el. Harmadik helyen Eric Zemmour jobboldali publicista áll 13-14 százalékkal, míg Valérie Pécresse, a jobbközép Köztársaságiak jelöltje a negyedik helyre csúszott vissza 11-12 százalékkal. Emmanuel Macron valamennyi kihívóját legyőzné a második fordulóban a felmérések szerint.
Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én rendezik.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart Nana Addo Dankwa Akufo-Addo ghánai elnökkel, Macky Sall szenegáli államfővel és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével a Száhel-övezeti terrorizmus elleni küzdelemben részt vevő országok tanácskozása után a párizsi államfői rezidencián, az Élysée-palotában 2022. február 17-én (Fotó: MTI/EPA Pool/Ian Langsdon)
