Orbán Viktor: Az orosz-ukrán háborúban Magyarország Magyarország oldalán áll + videó

A miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcsot követően méltatta a magyar önkéntesek, civil szervezetek, valamint egyházak menekülteket segítő munkáját.

Az orosz–ukrán háborúban Magyarország Magyarország oldalán áll. Segít a bajbajutottaknak, de érvényesíteni akarja, meg akarja védeni a saját nemzeti érdekeit

–  mondta el Orbán Viktor a közmédiának a brüsszeli NATO- és EU-csúcsot követően. A katonai, valamint a kétnapos uniós vezetői értekezlet központi témáját is az orosz–ukrán háború adta. Mint a kormányfő fogalmazott, Magyarországnak minden nemzetközi találkozó alkalmával újra és újra ki kell állnia a saját nemzeti érdekei mellett. – Ezért nem mindegy, hogy milyen kormánya van Magyarországnak. Olyan kormánya van-e, amely kiáll a nemzeti érdekek mellett, vagy olyan, amelyik a nagyokkal vagy az éppen számára tekintélyt sugárzó más országokkal akar alárendelt szerepben együtt úszni – hangsúlyozta. A miniszterelnök nyilatkozatában a jelenlegi helyzetet úgy értékelte:

vannak országok, amelyek azt mondják, hogy ez egy olyan háború, amelynek valahogy ők is részesei. A magyarok viszont azt mondják, hogy van egy orosz–ukrán háború, ami a szomszédunkban zajlik, nem lehetünk közömbösek, hiszen emberi szenvedések és bajbajutottak milliói vannak. Mindezek mellett vannak magyar érdekek, amelyeket egy szomszédban zajló háború mindig veszélybe sodorhat.

– Vagyis veszélyes helyzetben vagyunk, de mi Magyarország oldalán állunk és magyar fejjel, magyar nézőpontból tekintünk erre a helyzetre – szögezte le a kormányfő.

Magyarország ki akar maradni a konfliktusból

Orbán Viktor szerint vannak országok, amelyek azt szeretnék, ha a NATO vagy az Európai Unió valamilyen mértékig, akár erőteljesen is részévé válna a konfliktusnak, és vannak országok, mint például Magyarország, amelyik ki akar maradni ebből a háborúból. Mint jelezte, a NATO-csúcson egyértelműen kiderült, hogy

a magyar álláspont mögött vannak többen, ezért a NATO ki is mondta: nem részese ennek a háborúnak, nem akar benne részt venni, ki akar belőle maradni, és sem fegyvert, sem katonákat nem küld, se légtérzárat nem rendel el. 

Hozzátette: ha vannak tagállamok, amelyek túl akarnak ezen menni és saját felelősségükre valamit tenni akarnak, azt a NATO nem akadályozza meg.

Arról, hogy az uniós csúcstalálkozón többen az oroszellenes szankciók energiaszektorra való kiterjesztése mellett érveltek, itt írtunk. Orbán Viktor nyilatkozatában a témával kapcsolatban kijelentette: „Mi a béke oldalán vagyunk. Ugyanakkor nem lehet úgy békét teremteni, hogy olyan szankciókat alkalmaznak, amelyek jobban fájnak nekünk, mint az oroszoknak”.

A szankciók kiterjesztése az energiarendszerre alkalmatlan eszköz arra, hogy ezáltal lépéseket tegyünk a béke irányába, más módon kell ezt megtenni, alapvetően diplomáciai tárgyalások útján

–  szögezte le. 

Maga a segítő országunk harcolta ki a legnagyobb elismerést

A miniszterelnök egyúttal hangsúlyozta, hogy a korábban kritizált Lengyelországról és Magyarországról ma a „legnagyobb elismerés hangján” beszélnek. – Mindenki látja azt a hatalmas terhet, amit a lengyel és a magyar emberek visznek a hátukon, hiszen Lengyelországba két és fél millió menekült érkezett, Magyarországra pedig több mint 500 ezer – mondta, 

méltatva az önkéntesek, civil szervezetek, valamint egyházak menekülteket segítő munkáját. Hangsúlyozta azt is: most nem számít, hogy milyen vitáink voltak korábban az ukránokkal, például a magyar kisebbség ügyében, mert ők most bajban vannak, ezért segítünk nekik.

Jelezte, hogy sürgette Brüsszelben: a Magyarország számára elérhető pénzügyi forrásokat minél hamarabb nyissák meg, és már meg is érkezett a bizottság részéről a válasz, hogy az első 300 millió eurót (több mint 100 milliárd forintot) rugalmasan, a korábbi célokhoz képest sokkal szabadabban, gyorsabban elérhetővé tették Magyarország számára. – Ezt mind az önkénteseinknek köszönhetjük, maga az ország harcolta ki ezt a megítélést – tette hozzá. 

A közmédia a kormányfőt Volodomir Zelenszkij ukrán elnök Magyarországhoz intézett követeléseiről is kérdezte. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, meg kell érteni Volodimir Zelenszkijt, egy ilyen helyzetben ő azt szeretné, ha az egész világ nemcsak osztozna a fájdalmában, nemcsak a menekülteken segítene, hanem magáévá tenné az ukrán pozíciót és azonnal beavatkozna.

Ukrajna nehéz helyzetben van, a területén háború van, emberek millióinak kell elhagyniuk az országot. Ez egy szívfacsaró, nagyon nehéz érzés lehet

– húzta alá, érthető szempontnak nevezve, amikor az ukránok azt kérik, hogy a NATO menjen be, vállaljon légi csatát, küldjön fegyvereket. Ugyanakkor 

mi nem ukránok vagyunk, meg nem oroszok, hanem magyarok

– mondta.

A miniszterelnök és kollégái az EU-csúcson (Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala)

 

Nincs nagyobb biztonsági garancia a NATO-nál

Orbán Viktor szerint ha a magyarok maguk is megteszik, amit meg kell tenni, van hadseregük és azt felvonultatják a határhoz, ha látszik, hogy „készen állunk, hogy megvédjük magunkat”, akkor a többi szövetséges ország is segíteni fog bennünket. – Így együtt mindenki másnál erősebbek vagyunk ma a világon – jelentette ki, hozzátéve, hogy ennél nagyobb biztonsági garancia ma nem létezik. Kijelentette,

minden emberi számítás szerint ma nincs biztonságosabb hely és ország a Földön, mint a NATO-tagállamok országai, köztük Magyarország.

– De ez egy háború és a szomszédunkban van, ezért észnél kell lenni, a stratégiai nyugalom, a higgadtság, a kiszámíthatóság, a magyar érdekek pontos meghatározása és az aszerint történő cselekvés most a döntő – tette hozzá. 

Az energiaárakról szólva a kormányfő kifejtette: a háborútól függetlenül is felfelé mentek már az energiaárak az elmúlt hónapokban, erre pedig a háború „rátett még egy lapáttal”. Szerinte ezt nem lehet tétlenül nézni, ezért a magyar kormány korlátozta az üzemanyag és a legalapvetőbb élelmiszerek árát, védi a rezsicsökkentést. Hozzátette ugyanakkor: a nemzeti alapon adott válaszok nem lesznek elegendőek, közös európai válaszra is szükség van. 

Az energiaárak emelkedésének egyik oka ugyanis a kormányfő szerint az a politika, amit „Brüsszelben csinálnak” és ami „szándékosan, folyamatosan emeli az energia árát”, mert abból indul ki, hogy ha magasabb az ár, akkor az emberek kevesebbet fognak fogyasztani és ezzel megmenthetjük a klímát.

Ezért azt szorgalmazta, hogy amíg a háború tart, addig függesszék fel az energiaárak emelésére épülő brüsszeli politikát. Szerinte nem szabad büntetni se a szénből, se az olajból, se a gázból származó energiát, mert 

ma nem az a kérdés, hogy mi lesz a klímával, hanem az a kérdés, hogy mi lesz a családjainkkal

Ez majd a következő hetek csatáinak kérdése lesz – jelezte Orbán Viktor.

Borítókép: Orbán Viktor az uniós csúcsértekezleten (Forrás: Facebook)