Volodomir Zelenszkij ukrán államfő pénteken a Twitteren jelezte, hogy telefonbeszélgetést folytatott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével: mint azt közölte, az egyeztetés alkalmával ígéretet kapott rá,
hogy az Európai Bizottság néhány hónapon belül előáll a szakvéleménnyel az ukrán EU-tagsági kérelemről.
– Együtt haladunk a stratégiai célunk felé – írta Kijev és az uniós bizottság együttműködéséről. Von der Leyen elnök is beszámolt mikroblogján a beszélgetésről. Az ukrán EU-tagság vonatkozásában – az ukrán elnöknél ködösebben fogalmazva – azt írta, hogy Ukrajna elindult az európai úton. Bejelentette, hogy Zelenszkij tudtára adta azt is, hogy az unió a makropénzügyi támogatási program égisze alatt megkezdte újabb háromszázmillió euró kifizetését Ukrajnának.
Szkeptikusak maradtak a diplomaták
Írtunk róla: immár több mint két hete, hogy Ukrajna tagsági kérelmet küldött Brüsszelbe, részben a háborús helyzettel indokolva a gyorsított integráció szükségességét. Az ország jelenleg az EU keleti partnerségének része, a társulási megállapodása az unióval 2017-ben lépett hatályba. Az állam- és kormányfők múlt heti, Versailles-i rendkívüli értekezletén született zárónyilatkozat felkérte az Európai Bizottságot arra, hogy Ukrajna vonatkozásában mielőbb álljon elő szakvéleménnyel a tagsági kérelemről. [Az országvezetők Moldova és Grúzia esetében is ezt kérték, ezen keleti országok is jelentkeztek időközben az EU-ba – a szerk.]
A bővítési folyamat békeidőbeli tapasztalatai szerint a bizottsági jelentés kiállítása megközelítőleg egy évig tart, Zelenszkij pénteki bejelentése szerint Ukrajna esetében ez viszont jelentősen felgyorsulna.
Következő lépésként a tagországokat tömörítő tanácsnak kellene egyöntetű véleményt mondania az ukrán tagjelöltségről a jelentés alapján. Ismert, nemrég összesen tíz, zömében kelet-közép-európai állam (köztük hazánk), valamint az Európai Parlament is szorgalmazza az integráció szorosabbra fűzését a mielőbbi béke érdekében.
Uniós diplomaták ugyanakkor a pénteki bejelentés fényében is szkeptikusak maradtak: az EU-intézményei a közelmúltban ugyanis számos alkalommal kommunikálták, hogy a gyorsított EU-tagság jogilag nem létező konstrukció. Arról nem is beszélve – mint azt háttérbeszélgetéseken a brüsszeli sajtó figyelmébe ajánlották –, hogy
a jelenleg szükséges szakvélemény kiállítása teljes gőzzel működő államapparátust igényel: az EU fő szabályként rengeteg információt kér be a csatlakozni vágyó országoktól.
Jelezték, a háborús Ukrajna esetében most az sem egyértelmű, hogy kik és miképp töltenék ki az unió számára a szóban forgó, vaskos kérdőívet.
A bővítési kérdés elsősorban a balti országok nyomására az EU-s államok vezetőinek jövő heti, brüsszeli csúcsértekezletén is előkerül.
Jelenleg a hivatalosan tagjelölti státusszal bíró, az unióval hosszú évek óta tárgyaló államok közé Albánia, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró és Törökország tartoznak.
Borítókép: Az Európai Bizottság brüsszeli épületét az ukrán zászló színeiben világították ki (Forrás: EB)
