– Tavaly ősszel felmondott a Portlandi Egyetemen. Miért?
– Azért, mert a légkör számomra egyre intoleránsabbá, ellenségesebbé és rosszindulatúbbá vált. Nem tudtam már jó lelkiismerettel tovább ott dolgozni. Különösen, hogy filozófiát tanítottam, azon belül is etikát és kritikai gondolkodást. Lehetetlenné vált a munkám. Folyamatosan nyomoztak utánam, zaklattak, így aztán felmondtam. Az egész intézmény értékrendje már nem tükrözte azt, amiért sok évvel ezelőtt odaszegődtem. Akkora őrületté vált, hogy kérem, tegyen hivatkozásokat ebbe a cikkbe, hogy az olvasói független forrásból is meggyőződjenek róluk!
– Említsen példát!
– Az egyetem elnöke azt mondta, hogy a faji igazságosság az intézmény első számú szempontja. Nem az egyik szempont, hanem az első számú! Ez őrültség. Hozzátenném, hogy a Portlandi Egyetem jelenleg mély pénzügyi válságban van. Tehát szerinte nem az az első, hogy egyensúlyba hozza a költségvetést vagy hogy a szakmai kiválóságra törjön. A faji igazságosság az első!
– Oregon az egyik legliberálisabb szövetségi állam Amerikában. Eltér a tapasztalata attól, amit New Yorkból, Los Angelesből és más liberális nagyvárosokból hallunk?
– Van benne igazság, hogy van, ahol még rosszabb a helyzet, a vidékies, republikánus államokban pedig jobb, de ökölszabály szerint valamennyire mindannyiukat érint ez a gondolkodásmód.
– Felmondásából nem csak Amerikában lett hír. Mi történt ezt követően?
– Nem gondoltam volna, hogy ebből külföldön is hír lesz. De felmondott a baloldali ideológia miatt a Torontói Egyetemen Jordan Peterson pszichológus, másutt pedig mások is. Hogy velem mi történt? Azóta jobban alszom. Kevesebb a stressz és a feszültség. Kaptam munkát a texasi Austini Egyetemen, egy teljesen más környezetben. Szerintem egy egyetem feladata az igazság keresése, és itt megtaláltam ezt a környezetet.
– Azt mondják, szerzőtársaival együtt kifigurázták a baloldali amerikai egyetemi világot a kutyák közötti nemi erőszakról és a feminista Mein Kampfról írt tanulmányaikkal. Nem feszítették túl a húrt?
– Éveken keresztül lehetett tudni a szakmában, sőt azon túl is, hogy milyen romlottan működik a rendszer. Létrehozták a saját szakirodalmukat, hogy abból ideológiai és politikai tőkét kovácsoljanak. Ennek nincs köze a valósághoz, lényegében az egész egy kitaláció. Ideológia, amit tudománynak álcáznak. Ennek leleplezésére már 2017-ben írtunk egy tanulmányt, amelynek az volt a címe: A konceptuális pénisz mint társadalmi konstrukció. Egy komplett nonszensz. A péniszt többek között az éghajlatváltozásért is felelőssé tettük. Összesen vagy húsz ilyen tanulmányt jelentettünk meg. Eretnekké, hűtlenné váltam az ő logikájuk szerint.
– Áltudományok és álhírek elemzésével is foglalkozik. Melyek ezek?
– Ezek általában ideológiailag motiváltak, miközben a tudomány feladata nem a hipotézis alátámasztása, hanem annak cáfolata. Rengeteg a dezinformáció, a médiavilág is rendkívül polarizált. Vannak, akik abban hisznek, hogy lapos a Föld, mások meg a náci fizikai antropológiában. Újabban a gendertanulmányok ilyen áltudományok.
– A gendertanulmányokat egészében véve ilyennek tekinti?
– Miért, jobban veszi ki magát, ha egy részüket értelmesnek tartom? Rengeteget olvastam tőlük. Szinte minden munkájuk ideológiailag motivált. De ha mégis valami jót akar olvasni e témában, akkor olvassa Helen Pluckrose-tól a Cinikus elméleteket vagy Douglas Murray-t. Nem járt Murray esetleg Budapesten is?
– Dehogynem, jól ismerjük Douglas Murray-t. A tömegek tébolya magyarul is megjelent...
– Szóval azért tudnak tájékozódni. De ők azért a kivételek. A másik irányvonal, ami nagyon zavaró, az, amelyik azt hirdeti, hogy mindent a rasszizmus hat át. Mindent, ami nem tökéletes az életben. A helyzet az, hogy valóban van rendszerszintű rasszizmus az amerikai felsőoktatásban, csak éppen nem úgy, ahogy ők állítják. Az ázsiaiaknak, akik pedig kimagaslanak, egyre jobban kell teljesíteniük a felmérőkön, hogy egyáltalán versenyben maradjanak. Kérem, támassza ezt is alá internetes linkekkel, különben senki nem hiszi el. Tehát a múltbeli diszkrimimáció miatt jelenlegi diszkriminációt igazolnak.
– Hogyan terjedt ez el?
– Nagyon jó kérdés. Az egész az elmúlt négy-öt év terméke. Kezdődött az egyetemek francia tanszékein, később átterjedt a teljes bölcsészkarra, majd egyszer csak azt vettük észre, hogy az egész egyetemi életet, sőt az intézményi életet eluralja. Az intézményi statútumok ugyan nem változtak, csak az emberek, akik érvényesítik, amit kiolvasnak belőlük. A The New York Timeshoz, az Amerikai Polgárjogi Unióhoz és más helyekre is ennek a radikális baloldali, woke ideológiának az élharcosai kerültek. Amerikában ahhoz, hogy valaki egyetemen oktasson, engedéllyel kell rendelkeznie, ennek alapja pedig egy kézikönyv, amely a garanciája az intézményeken át való hosszú menetelésnek...
– ...amit Rudi Dutschke fogalmazott meg az 1968-as németországi diáklázadások idején.
– Egészen hihetetlen rendszer jött létre az amerikai egyetemeken, a félelem kultúrája. Elhallgattatnak, kinyírnak, nácinak, rasszistának, mikroagresszornak neveznek. Nem is kell mindent elfoglalniuk. Elég csak a felsőoktatást, a többi már jön magától. Hiszen csak olyanok jönnek ki a rendszerből, akik ugyanazt fogják másutt is terjeszteni, amit a woke akar. Igaz ez a médiavilágra is: a CNN vagy a közszolgálati rádió, az NPR is a woke ideológia papagájaivá váltak.
Borítókép: Peter Boghossian amerikai filozófus (Fotó: Teknős Miklós)
