Az ukrajnai háború a nemzetközi rendszerben, a hatalmi egyensúlyban és az 1989 utáni világrendben okozta lehetséges változásokról beszélgettek hétfőn a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatói. Molnár Tamás Levente, Salát Gergely, Szalai Máté és Wagner Péter egyetértettek abban, az Egyesült Államok súlyának csökkenését Kína ki fogja használni, ugyanakkor eltérően vélekedtek arról, hogy az Ukrajna ellen irányuló orosz agresszió megváltoztatja-e a világrendet, amelyben jelenleg fennáll annak a lehetősége is, hogy a hidegháborús időszakhoz hasonlóan újra nagyhatalmi tömbök alakulnak ki.
– A Nyugat lépései vezettek el a mostani történésekhez, de Oroszország támadása nem volt magától értetődő
– magyarázta Wagner Péter, mi áll az ukrajnai háború hátterében, amely szerinte változást indít el a világrendben, lezárva egy korszakot. Hozzátette ugyanakkor, az oroszok más módon is reagálhattak volna a NATO és az Európai Unió keleti terjeszkedésére.
Molnár Tamás Levente szintén úgy véli, történelmi pillanatokat élünk meg, amikor Európában a hangsúly az Oroszországgal szembeni védekezésre, az európai szuverenitás erősítésére helyeződik. A fő kérdés azonban az lesz az elkövetkező időszakban, hogy visszatérnek-e a történelemkönyvekből ismert tömbök. Szalai Máté szerint az eddig egyensúlyozási stratégiát gyakorló kormányoknak muszáj lesz oldalt választaniuk, beleértve Magyarországot is. „A magyar külpolitika valamilyen mértékű egyensúlyozásban fog folytatódni, még Törökország sem akar minden hidat felégetni. Itt is ez fog történni: nyugati dominancia van, de nem akarjuk felégetni a hidakat” – vélekedett a szakértő, hangsúlyozva, hogy az európai közvélemény sem akarja, hogy minden kapcsolatot elvágjunk Oroszországgal, hiszen az európai államok is Moszkvától vásárolják a földgázt és az olajat.
– A magyar külpolitikának irányváltásra van szüksége, nem lehet a középutat keresni és a híd szerepet választani
– szögezte le Wagner Péter, aki szerint a Nyugat felé hitelességet kell teremtenie hazánknak.
Salát Gergely szerint „az Európai Unió bebújik az amerikaiak szárnya alá”, ezáltal fokozódni fog a Washingtonnak való alávetettség és csökken a tagállamok mozgástere. „Az Egyesült Államok ezt ki fogja használni: beleviszik az EU-t olyan konfliktusokba, amelyekből egyébként kimaradnának” – magyarázta a KKI munkatársa. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a jövőben Kína szerepe növekedni fog, Salát Gergely elmondta, a pekingi kormány érdeke, hogy hatalmon maradjon, a rendszer stabilitását pedig kizárólag békés politikai környezetben tudja elérni a gazdasági növekedés következtében. „Kínának nem jött jól ez a háború” – szögezte le a szakértő, hozzátéve: Pekingnek Oroszországgal és a nyugati kormányokkal fennálló kapcsolatait meg kell őriznie, emellett a szuverenitás tiszteletben tartása mellett is ki kell állnia.
Borítókép: Orosz légicsapás után füst száll a magasba egy gyárépületből a Kijev közelében lévő Irpinyben 2022. március 6-án. (Fotó: MTI/AP/Emilio Morenatti)
Orosz–ukrán háború
