Ukrajna a háború után olyan lesz, mint egy „nagy Izrael, nem mint a demilitarizált Svájc” – legalábbis erről beszélt Volodimir Zelenszkij kedden újságíroknak. Az ukrán elnöknek a The Jerusalem Post izraeli lap által is idézett szavai szerint minden valószínűséggel a biztonság lesz az ukránok első számú kérdése a következő tíz évben, amikor is minden egyes ukrán egy nagy hadsereg tagja lesz. Zelenszkij víziója szerint a tartós fegyveres jelenlét is megszokott látvány lesz az ukrajnai utcákon:
Ukrajna biztosan nem lesz olyan, amilyennek a kezdetekkor akartuk. Ez lehetetlen. Abszolút liberális, európai – ilyen nem lesz. (...) Egy nagy Izrael leszünk, saját arculattal. Nem fogunk meglepődni, ha felfelgyverzett civilek vagy a Nemzeti Gárda képviselői ott lesznek a mozikban, a szupermarketekben, és fegyveres embereken
– fogalmazott az ukrán elnök. Zelenszkij sietett hozzátenni azt is, hogy az ilyesfajta intézkedések nem fogják aláásni az ukrán demokráciát. Mint fogalmazott, „Ukrajnában lehetetlen egy autoriter állam”, egy autoriter állam ugyanis veszítene Oroszországgal szemben. „Az emberek tudják, hogy miért harcolnak” – fűzte hozzá. A Háárec című izraeli lapnak ezzel kapcsolatban sikerült megszólaltatnia Izrael Ukrajnába delegált nagykövetét, Michael Brodsky-t, aki elmondta:
a zsidó állam mindig is példakép volt Ukrajna számára, legalábbis ami a biztonságot és az önvédelmet illeti.
Jevgen Kornyijcsuk, Ukrajna izraeli nagykövete is reagált Zelenszkij szavaira. A diplomata szerint az izraeliek egész történelmük során ellenségekkel körülvéve éltek, „és Ukrajna is így fog tenni”. Kitért arra is, hogy Kijev úgy érzi, már egyáltalán nem számíthat azokra nemzetközi biztonsági garanciákra, amelyeket az 1994-es nukleáris leszerelése után kapott a Nyugattól.
Izrael egyébként hagyományosan jó diplomáciai kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Ukrajnával egyaránt, az oroszok Ukrajnai invázióját azonban a nemzetközi közösség kimagaslóan nagy részéhez hasonlóan Jeruzsálem is a kezdetektől elítéli az oroszok ukrajnai invázióját, Naftali Bennett miniszterelnök tevékenyesn részt vesz a közvetítői erőfeszítésekben is. Noha éppen emiatt a zsidó állam mindeddig óvatos diplomáciai nyelvezetet alkalmazott az orosz agresszióval kapcsolatban, hétfőn az izraeli diplomácia vezetője, Jaír Lapid külügyminiszter már háborús bűnnek nevezte és elítélte az Ukrajna elleni orosz háború során elkövetett bucsai gyilkosságokat.
A polgári lakosság szándékos bántalmazása háborús bűn, és ezt határozottan elítélem
– tette hozzá Lapid.
Közben a távirati iroda szerint Mark Milley amerikai tábornok az amerikai törvényhozás alsóházának fegyveres szolgálatok bizottsága előtt úgy fogalmazott:
Az orosz-ukrán konfliktus még évekig elhúzódhat és az Egyesült Államok is részese lesz.
Mint azt az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke kifejtette: a NATO, az Egyesült Államok, Ukrajna és az Ukrajnát támogató összes szövetséges és partner még jó ideig részese lesz ennek.Beszélt arról is: Amerika több támaszpontot is kialakíthatna Kelet-Európában, „amelyek az orosz agresszióval szembeni védelmet biztosítanák”.
Milley szerint az esetleges újabb kelet-európai bázisokat azok az országok finanszírozhatnák, amelyek több amerikai katonát szeretnének határaikon belül látni. Példaként Lengyelországot, Romániát és a balti országokat említette. „Úgy gondolom, hogy sok európai szövetségesünk, különösen a balti országok, Lengyelország és Románia nagyon-nagyon szeretnének állandó bázisokat létrehozni. Ők fogják megépíteni őket és ők állják a költségeket is” – fogalmazott a katonai vezető.
Borítókép: Az ukrán elnöki sajtóhivatal által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k) Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével tartandó megbeszélésre megy Kijevben 2022. április 1-jén. (Forrás: MTI/AP/ Ukrán elnöki sajtóhivatal)
Orosz–ukrán háború
