Muszlim ruhaviselet a francia kampány középpontjában

Marine Le Pen és Emmanuel Macron kampányában is téma lett az iszlám és a bevándorlás.

Pertuis, 2022. április 15. Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés párt vezetõje és elnökjelöltje az egyik támogatójával beszélget a dél-franciaországi Pertuis piacán 2022. április 15-én, öt nappal a francia elnökválasztás elsõ fordulója után. Az elsõ fordulóban Emmanuel Macron francia elnök a szavazatok 27,8 százalékát, míg Marine Le Pen a voksok 23,1 százalékát szerezte meg. Az április 24-i második fordulóba Macron és Le Pen jutott be. MTI/AP/Daniel Cole Fotó: Daniel Cole

A muszlimok beilleszkedési nehézségeinek kérdése lett az egyik központi témája a francia elnökválasztási kampánynak, egy héttel az április 24-i második forduló előtt. Az április 10-i első fordulóban a szavatok 23,1 százalékát megszerző Marine Le Pent, a jobboldali Nemzeti Tömörülés vezetőjét egy fejkendős muszlim asszony vonta kérdőre pénteken, amikor a politikus egy dél-franciaországi piacon kampányolt a szavazatokért. 

Le Pen már korábban bejelentette, hogy megválasztása esetén minden nyilvános helyen betiltja a muzulmán fejkendő viselését, a szabályszegőket pedig pénzbírsággal sújtja.

Mint fogalmazott: az elmúlt húsz évben a fejkendőt az iszlamisták egyenruhaként, az iszlamista fundamentalizmus erősödésének demonstrálására használták. – Ez nem igaz! Idős asszonyként kezdtem el viselni a fejkendőt. Számomra azt jelképezi, hogy nagymama vagyok – reagált a muszlim nő Le Pen kijelentésére. Az elnökjelölt azonban hangsúlyozta: egyes területeken megbélyegzik azokat a nőket, akik nem viselnek fejkendőt.

Elemzők szerint Le Pen az elmúlt időszakban mérsékeltebb bevándorlás- és iszlámellenes hangnemet ütött meg, ennek köszönhetően növelni tudta támogatottságát, s a felmérések szerint

az elnökválasztás második fordulójában csupán 53:47 százalékos arányú vereséget fog elszenvedni Emmanuel Macron hivatalban lévő államfőtől.

Ez jelentős javulás a kettejük közötti 2017-es megmérettetéshez képest, amikor Macron a voksok 66 százalékát szerezte meg, a Nemzeti Tömörülés pedig sokak szemében túlságosan szélsőséges párt volt.

Emmanuel Macron francia elnök köszönti támogatóit a Le Havre-ban tartott kampányrendezvényen 2022. április 14-én (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

A globalista-centrista irányvonalat képviselő Macron is igyekezett a jobboldali szavazatokra hajtani elnöksége öt évében, elsősorban a bevándorláspolitikában hozott intézkedéseivel. Az első fordulót 27,8 százalékos eredménnyel megnyerő államfő 2020 őszén hirdette meg az iszlám szeparatizmus elleni harcát, miután több iszlamista merényletre került sor. Annak az évnek az októberében fejezte le a nyílt utcán egy csecsen dzsihadista Samuel Paty történelemtanárt, amiért a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed prófétáról készült karikatúrákat is bemutatott.

Tavaly mintegy száz mecsetet és szervezetet zártak be, amelyekben a vád szerint radikális tanokat hirdettek.

A tavaly elfogadott törvény értelmében az állam nagyobb rálátást kapott a külföldi finanszírozású mecsetek működésére, megszigorították a vallási alapítványi iskolák ellenőrzését, valamint a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is. Hároméves kortól minden gyereknek kötelező az óvodába járás.

Macron szintén egy fejkendőt viselő muszlim asszonnyal vitatkozott egy pénteki rádióműsorban. A nő kifejtette: téves az a – Macron által is hangoztatott – elgondolás, hogy a fejkendő viselésére a muszlim férfiak kényszerítik a nőket. – Azért viseli a fejkendőt, mert ez az ön választása vagy azért, mert rákényszerítették? – tette fel a kérdést Macron egy másik muzulmán nőnek, aki néhány nappal korábban Strasbourgban szállt vitába az államfővel. – Ez az én választásom. Teljesen az én választásom! – reagált a nő, büszke feministának vallva magát.

Az elnök mindazonáltal elhatárolódott Le Pen terveitől, és csütörtökön Le Havre-ban azt mondta: nem szabad hagyni, hogy Franciaország legyen a világ első országa, amely a közterületeken tiltja a fejkendő viselését.

Az országban 2010-ben az arcot eltakaró nikáb nyilvános viselését tiltották be.

Macron ugyanakkor védelmébe vette azokat az érvényben lévő törvényeket, amelyek szerint a közoktatási intézményekben tilos minden vallási megkülönböztető jegy, például a muzulmán fejkendő, a kereszt vagy a kipa viselése. Mint mondta, ezek a szekularizálódás, azaz az állam és a vallás szétválasztásának nevében meghozott jogszabályok.

A 67 millió lakosú Franciaországban él a legjelentősebb európai muzulmán közösség, számukat 5,5-6 millióra becsülik. Az Ifop intézet felmérése szerint

a muszlimok 69 százaléka Jean-Luc Mélenchonra, a radikális baloldali elnökjelöltre szavazott az elnökválasztás első fordulójában,

aki a harmadik helyen végzett 22 százalékos eredménnyel. A felmérések szerint a radikális baloldali tábor megosztott, egyharmaduk Macront fogja támogatni, egyharmaduk Le Penre fog szavazni, egyharmaduk pedig otthon marad a második fordulóban.

Borítókép: Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés párt vezetője és elnökjelöltje az egyik támogatójával beszélget a dél-franciaországi Pertuis piacán 2022. április 15-én (Fotó: MTI/AP/Daniel Cole)