Muszlim ruhaviselet a francia kampány középpontjában

Marine Le Pen és Emmanuel Macron kampányában is téma lett az iszlám és a bevándorlás.

Pertuis, 2022. április 15. Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés párt vezetõje és elnökjelöltje az egyik támogatójával beszélget a dél-franciaországi Pertuis piacán 2022. április 15-én, öt nappal a francia elnökválasztás elsõ fordulója után. Az elsõ fordulóban Emmanuel Macron francia elnök a szavazatok 27,8 százalékát, míg Marine Le Pen a voksok 23,1 százalékát szerezte meg. Az április 24-i második fordulóba Macron és Le Pen jutott be. MTI/AP/Daniel Cole Fotó: Daniel Cole

Tavaly mintegy száz mecsetet és szervezetet zártak be, amelyekben a vád szerint radikális tanokat hirdettek.

A tavaly elfogadott törvény értelmében az állam nagyobb rálátást kapott a külföldi finanszírozású mecsetek működésére, megszigorították a vallási alapítványi iskolák ellenőrzését, valamint a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is. Hároméves kortól minden gyereknek kötelező az óvodába járás.

Macron szintén egy fejkendőt viselő muszlim asszonnyal vitatkozott egy pénteki rádióműsorban. A nő kifejtette: téves az a – Macron által is hangoztatott – elgondolás, hogy a fejkendő viselésére a muszlim férfiak kényszerítik a nőket. – Azért viseli a fejkendőt, mert ez az ön választása vagy azért, mert rákényszerítették? – tette fel a kérdést Macron egy másik muzulmán nőnek, aki néhány nappal korábban Strasbourgban szállt vitába az államfővel. – Ez az én választásom. Teljesen az én választásom! – reagált a nő, büszke feministának vallva magát.

Az elnök mindazonáltal elhatárolódott Le Pen terveitől, és csütörtökön Le Havre-ban azt mondta: nem szabad hagyni, hogy Franciaország legyen a világ első országa, amely a közterületeken tiltja a fejkendő viselését.

Az országban 2010-ben az arcot eltakaró nikáb nyilvános viselését tiltották be.

Macron ugyanakkor védelmébe vette azokat az érvényben lévő törvényeket, amelyek szerint a közoktatási intézményekben tilos minden vallási megkülönböztető jegy, például a muzulmán fejkendő, a kereszt vagy a kipa viselése. Mint mondta, ezek a szekularizálódás, azaz az állam és a vallás szétválasztásának nevében meghozott jogszabályok.

A 67 millió lakosú Franciaországban él a legjelentősebb európai muzulmán közösség, számukat 5,5-6 millióra becsülik. Az Ifop intézet felmérése szerint

a muszlimok 69 százaléka Jean-Luc Mélenchonra, a radikális baloldali elnökjelöltre szavazott az elnökválasztás első fordulójában,

aki a harmadik helyen végzett 22 százalékos eredménnyel. A felmérések szerint a radikális baloldali tábor megosztott, egyharmaduk Macront fogja támogatni, egyharmaduk Le Penre fog szavazni, egyharmaduk pedig otthon marad a második fordulóban.

Borítókép: Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés párt vezetője és elnökjelöltje az egyik támogatójával beszélget a dél-franciaországi Pertuis piacán 2022. április 15-én (Fotó: MTI/AP/Daniel Cole)