Harminc mecsetet zártak be egy év alatt Franciaországban

A közbiztonság fontos kampánytéma lesz a 2022-es elnökválasztás előtt.

2021. 10. 02. 7:03
Muslim men listen the sermon delivered by the Imam Tareq Obrou on Friday prayers at a mosque in the centre of Bordeaux
Pénteki ima Bordeaux városának mecsetében Fotó: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sorra zárják be a mecseteket Franciaországban, miután tavaly ősszel Emmanuel Macron harcot hirdetett az iszlamista szeparatizmus ellen. Gérald Darmanin belügyminiszter a Le Figaro napilapnak adott interjújában elmondta: tavaly november óta 89 mecsetben folytattak vizsgálatot a hatóságok, egyharmadukat már bezárták. A közeljövőben hat jut hasonló sorsra, mert ezekben a mecsetekben is fennáll a radikalizálódás veszélye. Az intézkedés a szervezeteket is érinti, ez idáig öt csoportnak kellett beszüntetnie tevékenységét, mert azok a politikai iszlámot népszerűsítik.

– Terjesztjük a félelmet azok között, akik terrort akarnak ránk hozni

– mondta Darmanin.

A francia belügyminiszter ismertette: októberben további négy szervezet tevékenységét állítják majd le, 205 egyesület bankszámláját pedig már befagyasztották, és két imámot kitiltottak az országból. Strasbourgban leállították a törökországi kötődésű İslam Toplumu Milli Görüş szervezet Eyüp Sultan-mecsetének építését, noha engedélyük volt rá az önkormányzattól. A szervezet elnöke, Bekir Altaş még májusban számolt be arról, hogy az imahely megépítése harmincmillió euróba kerül, amelyet a strasbourgi önkormányzat 2,5 millió euróval támogat. Darmanin az interjúban arról is beszélt, hogy 2023-tól nem fogják beengedni az országba a külföldi vallási tisztségviselőket, valamint arra utasította a kormány a hatóságokat, hogy ne újítsák meg azok tartózkodási engedélyét, akik már Franciaországban vannak. Darmanin hozzátette: kábítószer-kereskedelem miatt és a családon belüli erőszak vádjával elítélt személyek tartózkodási engedélyét sem hosszabbítják meg.

– Soha, egy kormány sem tett ennyit a politikai iszlám ellen

– szögezte le az interjú során a belügyminiszter.

Gérald Darmanin francia belügyminiszter. Fotó: MTI/EPA/AFP/Thomas Samson

A francia Alkotmánytanács még augusztus 13-án fogadta el a „szeparatizmus elleni” törvényt. A szabályozás értelmében Franciaországban ezentúl minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie „a köztársaság értékei és elvei mellett”. A tízezer euró feletti külföldi adományokat be kell jelenteni az adóhivatalnak. A cél, hogy a hatóságok jobban rálássanak a külföldi finanszírozású mecsetek működésére. Az Európa legnagyobb muszlim közösségét, mintegy 5,7 millió iszlámkövetőt számláló Franciaországban közel 2700 mecset működik, amelyek mindössze negyvenegy százalékának nincsenek külföldi – például törökországi – kötődései. A francia állam megszigorítja a vallási alapítványi iskolák ellenőrzését, valamint a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is. Hároméves kortól minden gyereknek kötelezővé teszi az óvodába járást. Az elmúlt időszakban egyre több bírálat érte a francia kormányt – többek közt az ENSZ részéről is –, mondván, a jogszabály kifejezetten az iszlám vallást helyezi középpontba, továbbá az intézkedések korlátozzák a vallásszabadságot és erősíthetik az iszlamofóbiát.

Darmanin elmondta: mielőtt életbe lépett volna a radikalizálódás elleni törvény, a francia rendőrség mintegy 24 ezer, az iszlám valláshoz kapcsolódó helyet vizsgált meg országszerte, közülük körülbelül 650-et ítéltek szélsőségesnek és zárattak be. Franciaországban 2016-os adatok szerint 2500 mecsetet tartottak számon. 

Emmanuel Macron még tavaly októberben, nem sokkal Samuel Paty középiskolai történelemtanár lefejezése után ismertette az iszlamista radikalizmus elleni akciótervét. A 2015-ös terrortámadások óta megkerülhetetlen téma lett a francia közbeszédben az iszlamizmus, a vallási radikalizmus és a párhuzamos társadalmak kialakulásának veszélye; elemzők szerint a közbiztonság fontos kampánytéma lesz a 2022-es elnökválasztás előtt.

Borítókép: muszlim férfiak hallgatják az imámot Bordeaux-ban 2009. december 11-én. Fotó: Reuters/Regis Duvignau

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.