Az oroszok által állítólag elkövetett bucsai tömegmészárlás hírére Annalena Baerbock német külügyminiszter a berlini orosz nagykövetség negyven diplomatájának kiutasításán túl újabb fegyverszállítmányokat ígért Ukrajnának. A Zöldek politikusa hangsúlyozta, olyan fegyverek szállítását is fontolóra vették, amilyeneket eddig még nem juttattak el a háborús országnak – ennél konkrétabbat azonban nem árult el. Németország a háború kitörése óta eddig légvédelmi rakétákat és páncéltörő fegyvereket küldött Ukrajnába.
A külügyi tárca vezetőjének bejelentése jól tükrözi, hogy a háború a feje tetejére állította az új kormánykoalíciót, és azon belül leginkább a Zöldek eddigi politikáját.
Mielőtt még tavaly év végén felállt volna a szociáldemokraták (SPD), a liberálisok (FDP) és a Zöldek szövetsége, ez utóbbi párt hevesen ellenezte a fegyverszállításokat a konfliktus sújtotta övezetekbe háborúellenes retorikájának keretében. Választási kampányukban szót emeltek a NATO iránymutatása ellen is, amely azt szorgalmazza, hogy a tagországok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát fordítsák a védelmi kiadásokra.
Az ukrajnai háború kezdete után pár nappal ugyanakkor Olaf Scholz német kancellár közölte, hogy teljesítik NATO-kötelezettségüket, és százmilliárd eurós különalapot hoznak létre a német hadsereg, a Bundeswehr fejlesztésére. A bejelentéssel szakértők szerint korszakváltás vette kezdetét a német politikában. Tekintettel Németország második világháborús múltjára, korábban háborús uszítással vádolták meg azt, aki a hadsereg fejlesztését irányozta elő.
Bauer Bence, a Matthias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy a különalap egy alapvető paradigmaváltás a kormány politikájában. Hozzátette: az energiapolitikában is változásokra lehet számítani.