Paradigmaváltás zajlik Berlinben

A fegyverszállítást és az atomenergiát eredendően ellenző németországi Zöldek nehéz napokkal szembesülnek. Az ukrajnai háború ugyanis felülírta a kormánykoalícióban részt vevő párt alapelveit, amelyek a kezdeti koalíciós célkitűzéseket is befolyásolták. – Egészen biztos, hogy paradigmaváltás következik be a német politikában – magyarázta lapunknak Bauer Bence, a Matthias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója.

2022. 04. 06. 6:03
Wunstorf, 2021. augusztus 27. Az Afganisztánból hazatérő mintegy hatszáz német katona egy csoportja a wunstorfi katonai repülőtéren 2021. augusztus 27-n. A német hadsereg (Bundeswehr) befejezte a tálib fordulat miatt tvozk kimenektst Kabulbl. A Bundeswehr evakulsi mvelete sorn 45 orszg 5347 llampolgrt menektettk ki az afgn fvrosbl. MTI/EPA/Sascha Steinbach Fotó: Sascha Steinbach Forrás: MTI/EPA
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az oroszok által állítólag elkövetett bucsai tömegmészárlás hírére Annalena Baerbock német külügyminiszter a berlini orosz nagykövetség negyven diplomatájának kiutasításán túl újabb fegyverszállítmányokat ígért Ukrajnának. A Zöldek politikusa hangsúlyozta, olyan fegyverek szállítását is fontolóra vették, amilyeneket eddig még nem juttattak el a háborús országnak – ennél konkrétabbat azonban nem árult el. Németország a háború kitörése óta eddig légvédelmi rakétákat és páncéltörő fegyvereket küldött Ukrajnába.

A külügyi tárca vezetőjének bejelentése jól tükrözi, hogy a háború a feje tetejére állította az új kormánykoalíciót, és azon belül leginkább a Zöldek eddigi politikáját. 

Mielőtt még tavaly év végén felállt volna a szociáldemokraták (SPD), a liberálisok (FDP) és a Zöldek szövetsége, ez utóbbi párt hevesen ellenezte a fegyverszállításokat a konfliktus sújtotta övezetekbe háborúellenes retorikájának keretében. Választási kampányukban szót emeltek a NATO iránymutatása ellen is, amely azt szorgalmazza, hogy a tagországok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát fordítsák a védelmi kiadásokra. 

Az ukrajnai háború kezdete után pár nappal ugyanakkor Olaf Scholz német kancellár közölte, hogy teljesítik NATO-kötelezettségüket, és százmilliárd eurós különalapot hoznak létre a német hadsereg, a Bundeswehr fejlesztésére. A bejelentéssel szakértők szerint korszakváltás vette kezdetét a német politikában. Tekintettel Németország második világháborús múltjára, korábban háborús uszítással vádolták meg azt, aki a hadsereg fejlesztését irányozta elő. 

Bauer Bence, a Matthias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy a különalap egy alapvető paradigmaváltás a kormány politikájában. Hozzátette: az energiapolitikában is változásokra lehet számítani.

A fegyverexport korlátozásán túl ugyanis az új kormány koalíciós szerződésébe ambiciózus klímapolitikai célokat is belefoglalt. 

A Zöldek nyomására a pártok megegyeztek abban, hogy 2038 helyett már 2030-ig teljesen megszüntetnék Németország szénfelhasználását, és az energiaellátás nyolcvan százalékát megújuló energiaforrásokból állítanák elő. – Nagyon valószínűnek tartom, hogy az atomerőművek vissza fognak térni Németországba – jelentette ki Bauer Bence, hozzáfűzve, hogy az atomerőművek megszüntetése még hivatalos politika. 

Hogy mindez a koalíciós szerződés átírásával történik-e vagy egyszerűen csak a reálpolitika fog másképp zajlani, az részletkérdés, de egészen biztos, hogy paradigmaváltás következik be

– magyarázta. A Németország-szakértő hozzátette: a változást a társadalom fogja kikényszeríteni a kormányból, mivel már most nagyon nagy kihívással küzd a német energiaellátás. – Németországban ugyan van egy atomenergia-ellenes mozgalom, de most olyan különleges időket élünk, hogy a németek ezt lehet, hogy át fogják gondolni – tette hozzá. 

Bauer Bence arról is beszélt, hogy a fogyasztókat jelenleg leginkább az érdekli, mennyibe kerül az energia, és a legfontosabb kérdés számukra az energiaellátás biztonsága. Bár a bucsai tömeggyilkosságról szóló jelentések kapcsán újra szóba került az orosz energiára vonatkozó bojkott is, Berlin ezt továbbra is elutasítja. Németország gázellátásának mintegy 55 százaléka ugyanis Oroszországból származik.

Borítókép: Az Afganisztánból hazatérő mintegy hatszáz német katona egy csoportja a wunstorfi katonai repülőtéren 2021. augusztus 27-én (Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.