Paradigmaváltás zajlik Berlinben

A fegyverszállítást és az atomenergiát eredendően ellenző németországi Zöldek nehéz napokkal szembesülnek. Az ukrajnai háború ugyanis felülírta a kormánykoalícióban részt vevő párt alapelveit, amelyek a kezdeti koalíciós célkitűzéseket is befolyásolták. – Egészen biztos, hogy paradigmaváltás következik be a német politikában – magyarázta lapunknak Bauer Bence, a Matthias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója.

Wunstorf, 2021. augusztus 27. Az Afganisztánból hazatérő mintegy hatszáz német katona egy csoportja a wunstorfi katonai repülőtéren 2021. augusztus 27-n. A német hadsereg (Bundeswehr) befejezte a tálib fordulat miatt tvozk kimenektst Kabulbl. A Bundeswehr evakulsi mvelete sorn 45 orszg 5347 llampolgrt menektettk ki az afgn fvrosbl. MTI/EPA/Sascha Steinbach Fotó: Sascha Steinbach Forrás: MTI/EPA

A fegyverexport korlátozásán túl ugyanis az új kormány koalíciós szerződésébe ambiciózus klímapolitikai célokat is belefoglalt. 

A Zöldek nyomására a pártok megegyeztek abban, hogy 2038 helyett már 2030-ig teljesen megszüntetnék Németország szénfelhasználását, és az energiaellátás nyolcvan százalékát megújuló energiaforrásokból állítanák elő. – Nagyon valószínűnek tartom, hogy az atomerőművek vissza fognak térni Németországba – jelentette ki Bauer Bence, hozzáfűzve, hogy az atomerőművek megszüntetése még hivatalos politika. 

Hogy mindez a koalíciós szerződés átírásával történik-e vagy egyszerűen csak a reálpolitika fog másképp zajlani, az részletkérdés, de egészen biztos, hogy paradigmaváltás következik be

– magyarázta. A Németország-szakértő hozzátette: a változást a társadalom fogja kikényszeríteni a kormányból, mivel már most nagyon nagy kihívással küzd a német energiaellátás. – Németországban ugyan van egy atomenergia-ellenes mozgalom, de most olyan különleges időket élünk, hogy a németek ezt lehet, hogy át fogják gondolni – tette hozzá. 

Bauer Bence arról is beszélt, hogy a fogyasztókat jelenleg leginkább az érdekli, mennyibe kerül az energia, és a legfontosabb kérdés számukra az energiaellátás biztonsága. Bár a bucsai tömeggyilkosságról szóló jelentések kapcsán újra szóba került az orosz energiára vonatkozó bojkott is, Berlin ezt továbbra is elutasítja. Németország gázellátásának mintegy 55 százaléka ugyanis Oroszországból származik.

Borítókép: Az Afganisztánból hazatérő mintegy hatszáz német katona egy csoportja a wunstorfi katonai repülőtéren 2021. augusztus 27-én (Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach)