Recep Tayyip Erdogan elmondta, hogy továbbra is követik a svéd és finn fejleményeket, de nincsenek „kedvező gondolataik”. – A skandináv országok terroristák vendégházai – fogalmazott a török államfő. Ezzel a Kurd Munkáspárt (PKK) Svédországban tartózkodó szimpatizánsaira, tagjaira, valamint egykori mentora, de a 2016-os puccskísérlet óta páriaként kezelt és az Egyesült Államokba szökött muszlim hitszónok és vallástudós, Fethullah Güllen mozgalmának Svédországba és Finnországba kivándorolt tagjaira utalt. Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő az Irish Times napilapnak elmondta, hogy a Kurd Munkáspárt hozzájárulásokat gyűjtött és utánpótlási tevékenységet végez Európában, és jelenléte erős, nyílt és ismert, különösen Svédországban.
Kurdok Észak-Európában – egy egyedi diaszpóra
A svédországi hatvan-hetvenezres kurd kisebbségről Khalid Kayati, a Linköpingi Egyetem tanára írt tanulmányt, melyben megállapítja, hogy az észak-európai országba befogadott (a kurd állam létezése elismerésének hiányában nem is visszatoloncolható) kurdok esetében közel sem arról van szó, hogy otthonuktól távol lennének. Számos intézmény áll rendelkezésükre a szoros kapcsolattartásra, ráadásul a svédországi kurdok – irakiak és irániak – aktívak a politikai véleménynyilvánításban. A régi és új társadalmaikkal érintkezők száma folyamatosan nő.
Ezek a trendek Finnország esetében is fennállnak, 2018-ban 14 054 kurd nyelvű személy élt az országban, a magát kurd származásúnak valló népesség ennél magasabb lehet, és itt is működnek „kétoldalú”, finn–kurd szervezetek.
Törökország ezek miatt arra gyanakszik, hogy a diaszpóra tagjai közül sokan szimpatizálnak, valamint közvetlen támogatói kapcsolatban állnak a – Törökország, az Európai Unió, az Egyesült Államok által is terrorista szervezetként nyilvántartott – Kurd Munkáspárttal, ami a független kurd állam megteremtése érdekében 1984 óta több tízezer ember halálát okozó „háborúban” áll Törökországgal.
A török Anadolu hírügynökség azt írja, az elmúlt öt évben a török igazságügyi minisztérium Finnországot 12 személy kiadatására kérte (hat személy a PKK, másik hat a Gülenhez köthető FETÖ szervezet tagja), azonban az északi állam ezeket nem teljesítette.
Svédország ezen időszak alatt 21 gyanúsított átadására kapott felkérést a török hatóságokról. Svédország sem teljesítette a kéréseket.
Más is állhat Erdogan kijelentése mögött?
Nem minden szakértő osztja azt a vélekedést, hogy Recep Tayyip Erdogan csak a PKK-kapcsolat miatt vetette fel a csatlakozási vétót. A Külügyek Európai Tanácsa (ECFR) nevű kutatóintézet szakértője szerint Erdogan ezúttal is többlethasznot kíván húzni Törökország zsarolási lehetőségei révén: a vétó elengedéséért cserébe elvárná a hivatalos kapcsolatfelvételt és a közvetlen kapcsolattartást Joe Biden amerikai elnökkel (az előző adminisztráció idején élénk kapcsolat volt jellemző), illetve dühíti, hogy a szíriai kurdok amerikai támogatást kapnak.
Szombaton a török elnök egyik tanácsadója a Reuters hírügynökségnek elmondta: – Nem zárjuk be az ajtót. De a problémakört nemzetbiztonsági ügyként kezeljük. Az ECFR hozzáteszi, a NATO többi tagjának közbenjárása hatására Erdogan pozíciója enyhülhet. Tegnap Törökország bejelentette, hogy ha Svédország és Finnország kiadja a területén tartózkodó, PKK-tagsággal gyanúsítható személyeket, valamint bizonyos, Törökországra vonatkozó fegyverexport-korlátozásokon enyhítenek, az kedvezően hathat a továbbiakban.
Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök Ankarában 2021 decemberében (Fotó: AFP/Dogukan Keskinkilic)
