A migráció lehet a skandinávok veszte a NATO-csatlakozásban

„Ide fognak jönni hétfőn, hogy győzködjenek minket? Elnézést kérünk, de semmi szükség arra, hogy ezzel fáradjanak” – idézi Recep Tayyip Erdogan török elnököt a The Washington Post amerikai napilap. A török elnök ezt egy ankarai sajtókonferencián mondta, amikor arról kérdezték, mit szól ahhoz, hogy a Finnország és Svédország NATO-csatlakozása kapcsán felmerült török vétó miatt diplomaták utaznak majd meggyőzni a közel-keleti állam vezetését a vétó feloldásáról. A háttérben a laza finn és svéd migrációs politika miatti nagyszámú kurd kisebbség támogatása áll.

Turkish President Recep Tayyip Erdogan Fotó: DOGUKAN KESKINKILIC

Svédország ezen időszak alatt 21 gyanúsított átadására kapott felkérést a török hatóságokról. Svédország sem teljesítette a kéréseket.

Más is állhat Erdogan kijelentése mögött?

Nem minden szakértő osztja azt a vélekedést, hogy Recep Tayyip Erdogan csak a PKK-kapcsolat miatt vetette fel a csatlakozási vétót. A Külügyek Európai Tanácsa (ECFR) nevű kutatóintézet szakértője szerint Erdogan ezúttal is többlethasznot kíván húzni Törökország zsarolási lehetőségei révén: a vétó elengedéséért cserébe elvárná a hivatalos kapcsolatfelvételt és a közvetlen kapcsolattartást Joe Biden amerikai elnökkel (az előző adminisztráció idején élénk kapcsolat volt jellemző), illetve dühíti, hogy a szíriai kurdok amerikai támogatást kapnak.

Szombaton a török elnök egyik tanácsadója a Reuters hírügynökségnek elmondta: – Nem zárjuk be az ajtót. De a problémakört nemzetbiztonsági ügyként kezeljük. Az ECFR hozzáteszi, a NATO többi tagjának közbenjárása hatására Erdogan pozíciója enyhülhet. Tegnap Törökország bejelentette, hogy ha Svédország és Finnország kiadja a területén tartózkodó, PKK-tagsággal gyanúsítható személyeket, valamint bizonyos, Törökországra vonatkozó fegyverexport-korlátozásokon enyhítenek, az kedvezően hathat a továbbiakban.

Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök Ankarában 2021 decemberében (Fotó: AFP/Dogukan Keskinkilic)