Az életvédelem került az amerikai kampány középpontjába

Teljesen felkavarta az amerikai közéletet az a nemrég kiszivárogtatott dokumentum, miszerint az alkotmánybíróság szerepét is betöltő legfelsőbb bíróság a közeljövőben felülvizsgálhatja a testület azon közel ötvenéves döntését, amely szövetségi szinten garantálja a nőknek az abortuszhoz való jogot. Az óriási indulatokat kiváltó ügy következtében a szenátusnak egy határozattal kellett megerősítenie a főbírók, illetve családtagjaik személyi védelmét, elemzők pedig biztosra veszik, hogy az életvédelem, illetve az abortuszhoz való jog lesz a novemberben esedékes félidős választások legfőbb témája.

Washington, 2022. május 10. Az abortuszhoz fûzõdõ jog egyik támogatója tüntet az amerikai szövetségi legfelsõbb bíróság washingtoni épülete elõtt 2022. május 10-én. Az amerikai szenátus elõzõ nap megszavazta az Egyesült Államok legfelsõbb bírósága tagjainak biztonságának védelmét megerõsítõ jogszabályt, miután tömegtüntetések zajlottak a bíróság washingtoni épülete elõtt, valamint közvetlenül a bíróság három tagjának a magánlakása elõtt. A demonstrációkat az váltotta ki, hogy az alkotmánybíróságként mûködõ bírói testület jelenleg az abortuszhoz való alanyi jogot biztosító, a Roe kontra Wade néven ismert peres eljárást lezáró 1973-as legfelsõbb bírósági ítélet felülvizsgálatát végzi. MTI/EPA/Samuel Corum Fotó: Samuel Corum

Az amerikai legfelsőbb bíróság tagjainak, illetve családtagjainak személyes védelmét megerősítő jogszabályt fogadott el a minap kétpárti egyetértéssel a szenátus, miután radikális baloldali szervezetek aktivistái napokon át tartó tömegtüntetéseket tartottak az alkotmánybíróságként működő bírói testület washingtoni épülete, illetve három bíró magánlakása előtt. A főbírák és családtagjaik megfélemlítésére irányuló, testi épségüket is fenyegető hangok azután erősödtek fel a baloldalon, hogy az amerikai Politico május elején nyilvánosságra hozott egy, a bírói testület egyik konzervatív tagjának, Samuel Alitónak tulajdonított – kiszivárogtatott – állásfoglalást, amely szerint a bírák – konzervatív – többsége ejtené az 1973 óta fennálló, az abortuszhoz való jogot szövetségi szinten védő precedenst. Az évtizedek óta politikai kampányokat és mozgalmakat inspiráló úgynevezett Roe kontra Wade néven ismert peres eljárásban közel ötven éve a taláros testület azt mondta ki, hogy az amerikai alkotmány garantálja a nők jogát az abortuszt illető szabad választáshoz a kormányzat túlzott beavatkozása nélkül. Altito mellett egyébként sajtóhírek szerint a legfelsőbb bíróság többi konzervatív bírája, Clarence Thomas, Brett Kavanaugh, Neil Gorsuch és Amy Coney Barrett is azon az állásponton van, hogy „ideje megvédeni az alkotmányt, és visszaadni az abortusz kérdését a nép által választott képviselők kezébe”.

Tovább izzította a kedélyeket, hogy a kiszivárogtatott várható bírói döntésnek megfelelően az Egyesült Államok konzervatív vezetésű államainak egész sora készül az abortusz jogi védelmének eltörlésére. A LifeSite című kanadai katolikus portál amerikai kiadása például nemrég arról számolt be, hogy Dél-Dakota, Arkansas, Georgia és Indiana tagállamban is napirenden van, hogy a bíróság döntése esetén rendkívüli ülést hívjanak össze a helyi törvényhozásban a terhességmegszakítás elérhetőségének további szigorítására. Kristi Noem dél-dakotai kormányzó a Twitteren be is jelentette, hogy rendkívüli ülést hív össze, ha a bíróság valóban úgy dönt, ahogyan a kiszivárgott dokumentumban szerepel. Brian Kemp, Georgia kormányzója hivatala útján tudatta az Augusta Chronicle című helyi lappal, hogy üdvözli a kiszivárgott hírt, és alig várja a bíróság tényleges döntését. Kemp korábban aláírta azt a helyi törvényt, amely néhány különleges esettől eltekintve a magzati szívhang észlelésének pillanatától megtiltotta volna a terhességmegszakítás elvégzését, de a törvény soha nem lépett hatályba, mert a helyi kerületi bíróság alkotmányellenesnek minősítette, éppen az érvényes jogi precedens alapján.

Az érzelmektől fűtött reakciók fényében egyáltalán nem lenne meglepő, ha az ügy a novemberben esedékes félidős kongresszusi választások első számú kampánytémájává válna. Ezt bizonyítja, hogy maga Joe Biden is fontosnak érezte, hogy megszólaljon a Politico által kiszivárogtatott dokumentummal kapcsolatban. Az amerikai elnök a cikk megjelenését követő napon arra kérte az amerikai választópolgárokat, hogy a novemberi voksoláson „védjék meg az abortuszhoz való alapvető emberi jogot”, ha időközben a taláros testület eltörölné a művi terhességmegszakítást legalizáló 1973-as ítéletét. A The Hill című washingtoni szaklap elemzője szerint egyébként a legfelsőbb bíróság döntésének felülvizsgálata azt eredményezné, hogy akár az amerikai államok felében betilthatják az abortuszt, arról nem is beszélve, hogy egy ilyen döntés a szövetségi jogértelmezés kereteiből ismét a politikai csatatér kellős közepébe dobná vissza az abortuszjog értelmezését.

Borítókép: Az abortuszhoz fűződő jog egyik támogatója tüntet az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság washingtoni épülete előtt 2022. május 10-én. Az amerikai szenátus előző nap megszavazta az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága tagjainak biztonságának védelmét megerősítő jogszabályt, miután tömegtüntetések zajlottak a bíróság washingtoni épülete előtt, valamint közvetlenül a bíróság három tagjának a magánlakása előtt. A demonstrációkat az váltotta ki, hogy az alkotmánybíróságként működő bírói testület jelenleg az abortuszhoz való alanyi jogot biztosító, a Roe kontra Wade néven ismert peres eljárást lezáró, 1973-as legfelsőbb bírósági ítélet felülvizsgálatát végzi (Forrás: MTI/EPA/Samuel Corum)