Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Scholz: Száz év múlva is érezhetők lesznek a háború következményei Ukrajnában · Orosz tábornok: Német és lengyel katonai célú biológiai kutatások is folytak Ukrajnában · Kölcsönös biztonsági biztosítékokról írt alá egyezményt Svédországgal a brit kormányfő.

Makszimiljanivka, 2022. május 11. Az orosz csapatok által hátrahagyott, fel nem robbant eszköz hatástalanítására készül egy védõöltözetet viselõ tûzszerész a Donyeck város közelében fekvõ Makszimiljanivkában2022. május 10-én. MTI/AP/Jevhen Maloletka Fotó: Jevhen Maloletka

Scholz: Száz év múlva is érezhetők lesznek a háború következményei Ukrajnában

A kormányfő Alberto Ángel Fernández argentin államfővel tartott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján kiemelte, hogy Oroszország szörnyű, semmivel sem igazolható támadó háborúja Ukrajna ellen hihetetlenül súlyos következményekkel jár.Úgy vélekedett, hogy Oroszország már most több katonát veszített, mint az Afganisztán ellen a Szovjetunió idején folytatott háború (1979–1989) alatt, és Ukrajna is komoly veszteségeket szenvedett el.

Ugyanakkor Oroszország nemcsak emberéletben tesz kárt, hanem városokat és falvakat pusztít el, és rombolja Ukrajna infrastruktúráját

– fogalmazott.

Mint mondta, az orosz bombák nagyon sokáig maradnak ukrán földben, a németek ezt jól tudják, hiszen Németországban még mindig találnak második világháborús bombákat, és gyakoriak a robbanószerkezetek hatástalanítása miatti lezárások.

Ezért Ukrajnának már most fel kell készülnie arra, hogy száz éven keresztül kell küzdenie ennek a háborúnak a következményeivel

– mondta Olaf Scholz, hozzátéve: németeknek és ukránoknak az ország újjáépítésében is együtt kell majd dolgozniuk.

A kancellár arról is szólt, hogy Oroszország támadása Ukrajna ellen egyben olyan háború, amely az egész világon következményekkel jár.

Ilyen következmény az energiaárak és az élelmiszerárak emelkedése, és félő, hogy világ élelmezésbiztonságában fontos szerepet betöltő országok, köztük a legnagyobb gabonaexportőrök közé tartozó Ukrajna nem tudja majd biztosítani az ellátást a hagyományos exportpiacain, s ez éhínséghez vezethet

– fejtette ki, aláhúzva: mindez azt jelenti, hogy Oroszország támadása Ukrajna ellen „olyan háború, amely mindannyiunkat érint”, ezért megállításához "közös erőfeszítés" szükséges.

Alberto Ángel Fernández kiemelte, hogy az élelmiszerek és az energia drágulása révén egész Latin-Amerika megszenvedi a háború következményeit, vagyis az ukrajnai háború globális kérdéssé, a világ problémájává vált.

Elmondta, hogy hazája sok mindent képes nyújtani mindabból, amire a világnak ebben a helyzetben szüksége van.

Argentína nagy élelmiszer-, és energiaexportőr, így például a világ második legnagyobb palagázkészletével rendelkezik, és a cseppfolyósított földgáz (LNG) és a hidrogén piacára is be akar lépni szállítóként. Mindez azt jelzi, hogy nagyszerű lehetőségek kínálkoznak az argentin–német együttműködésre

– fejtette ki Alberto Ángel Fernández.

Kérdésre válaszolva arról is beszámolt, hogy Latin-Amerika a béke földje, ahol elutasítják a háborút, így Argentína nem kíván fegyvereket szállítani az orosz támadás ellen védekező ukrán hadseregnek, de természetesen készen áll arra, hogy hozzájáruljon a konfliktus tárgyalásos rendezéséhez.

Orosz tábornok: Német és lengyel katonai célú biológiai kutatások is folytak Ukrajnában

Kirillov szerint Berlin 2013-ban indított el egy független nemzeti biológiai biztonsági programot, amelyben 12 ország, köztük Ukrajna is részt vesz. Német részről a projektbe a fegyveres erők müncheni mikrobiológiai intézetét, a berlini Robert Koch Intézetet, a greifswaldi Löffler Intézetet és a hamburgi Nocht Trópusi Medicina Intézetet vonták be.
Az orosz haderő által Ukrajnában lefoglalt dokumentumokból a tábornok szerint az derül ki, hogy Ukrajna-szerte csak 2016 és 2019 között három és félezer szérummintát vettek a Bundeswehr mikrobiológiai intézetének epidemiológusai. A tábornok kijelentette, hogy a német hadseregnek alárendelt intézmények bevonása bizonyítja az ukrán laboratóriumokban végzett biológiai kutatások katonai irányultságát.Kirillov azt állította: a Lengyel Állatorvosi Intézet a Pentagonnal leszerződött amerikai Battelle Intézettel közösen vett részt a veszettség vírusának járványügyi veszélyei és terjedése felmérésére irányuló kutatásban Ukrajnában. Emellett lengyel finanszírozást kapott a lvivi orvosi egyetem, amelynek járványügyi és higiéniai intézete amerikai katonai biológiai projektekben vesz részt, és 2002 óta foglalkozik kettős rendeltetésű anyagokkal és technológiákkal dolgozó szakemberek átképzésével.
Kirillov egyebek között azt is állította, hogy az Egyesült Államok ukrajnai katonai-biológiai tevékenységének ideológusai az amerikai Demokrata Párt vezető körei, amelyek érvelése szerint az amerikai végrehajtó hatalom segítségével megteremtették a jogi kereteit a katonai célú biológiai kutatások szövetségi költségvetési finanszírozásának.Mint mondta, ezekbe demokrata ellenőrzésű nemkormányzati szervezeteket vontak be, köztük a Clinton és a Rockefeller család, valamint Soros György és Hunter Biden befektetési alapjait.A rendszerbe, mint mondta, becsatlakoztattak olyan nagy gyógyszeripari vállalatokat, mint a Pfizer, a Moderna, a Merck és az amerikai hadsereggel kapcsolatban álló Gilead. Azt állította, hogy amerikai szakértők a nemzetközi biztonsági előírások megkerülésével teszteltek új gyógyszereket, komolyan csökkentve az érintett vállalatok kutatási költségeit.
Hozzátette, hogy szerinte a demokrata ellenőrzés alatt álló nem kormányzati és biotechnológiai szervezetek bevonása és azok bevételeinek növekedése rejtett kampányfinanszírozási eszközökhöz juttatták a párt vezetőit. A kutatásokba ukrán kormányzati szervezeteket is bevontak, az illegális tevékenység elleplezésére, valamint a terepen végrehajtott és a klinikai kísérletek lefolytatására és a szükséges bioanyagok beszerzésre.

Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma ilyen módon egy nemzetközi ellenőrzés alá gyakorlatilag nem eső kísérleti helyszínt és transznacionális vállalatok csúcstechnológiai kapacitásait felhasználva bővítette ki jelentősen kutatási lehetőségeit nemcsak a biológiai fegyverek létrehozása területén, hanem az antibiotikum-rezisztenciáról és az arról szóló információk megszerzésében is, hogy konkrét régiók lakosságában megvan-e bizonyos betegségek ellenanyaga

– mondta a tábornok.
A tábornok azt állította, hogy Moszkva által a különleges hadműveletnek nevezett háború során az orosz hadsereg olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek arra utalnak, hogy 2020-ban szándékosan alkalmaztak egy multidrog-rezisztens tuberkulózis kórokozót a luhanszki népköztársasághoz tartozó Szlavjanoszerbszk körzetében élők megfertőzésére. Sztyepove faluban, mint mondta, a tbc kórokozójával megfertőzött hamis bankjegyeket osztottak szét gyerekeknek azzal a megfontolással, hogy mosatlan kézzel fogják majd meg az ételt.
Mint mondta, a bakteriológiai kutatások megerősítették az izolált baktériumok rezisztenciáját az első- és másodvonalbeli tuberkulózisellenes gyógyszerekkel szemben, vagyis azt, hogy az általuk okozott betegséget sokkal nehezebb kezelni, és a kezelés költségei sokkal magasabbak.Kirillov a fennmaradt dokumentációra hivatkozva azt mondta, hogy 2014 óta Mariupolban volt a kolera kórokozói begyűjtésének és passzportálásának regionális központja, ahonnan a kiválasztott törzseket a kijevi közegészségügyi központnak küldték, amely ezeket az Egyesült Államokba továbbította. A tábornok arról is beszámolt, hogy a mariupoli biolaboratóriumokban a sietségben meg nem semmisített anyagokat foglaltak le.
A tábornok mindemellett arra figyelmeztetett, hogy az orosz védelmi tárca információi értelmében Ukrajnában a szíriai forgatókönyv szerinti provokációkat készítenek elő annak érdekében, hogy az orosz fegyveres erőket tömegpusztító fegyverek bevetésével vádolják meg.

Azokra az érvekre reagálva, amelyek szerint nem folyt katonai célú biológiai kutatás Ukrajnában, Kirillov rámutatott, hogy míg az egészségügy számára az olyan betegségek kutatása jelentett volna társadalmi prioritást, mint a HIV-fertőzés, a gyermekbénulás, a kanyaró, a hepatitis, az amerikaiaknak inkább a kolera, a tularémia, a pestis és a hantavírusok tanulmányozása volt fontos.

Elmondta továbbá, hogy az orosz erők április végéig 13 darab, 30 literes tartállyal felszerelt, biológiai anyagok permetezésére alkalmas drónt találtak Ukrajnában. Kirillov szerint a lefoglalt dokumentumok előzetes elemzése arra enged következtetni, hogy Ukrajna biológiai fegyverek összetevőinek kifejlesztéséhez és új gyógyszerminták teszteléséhez lehetett kísérleti terep.

Kölcsönös biztonsági biztosítékokról írt alá egyezményt Svédországgal a brit kormányfő

Boris Johnson brit miniszterelnök a Downing Street ismertetése szerint először Magdalena Andersson svéd kormányfővel, majd Sauli Niinistö finn elnökkel írta alá két egyezményt Svédországban és Finnországban tett egynapos szerdai villámlátogatásán.A Svédországgal kötött megállapodás aláírása után Johnson kijelentette: a megállapodás lehetővé teszi a hírszerzési értesülések szélesebb körű megosztását, kiterjedtebb közös hadgyakorlatok megtartását és a közös technológiai fejlesztési programok bővítését.
A svéd miniszterelnökkel tartott közös sajtóértekezletén – arra a kérdésre, hogy Svédország milyen jellegű brit segítségre számíthat – Boris Johnson úgy fogalmazott:

ha Svédországot támadás érné és Londonhoz fordulna segítségért, mondani sem kell, hogy Nagy-Britannia segítséget nyújtana, de ennek jellege attól függne, hogy a svéd kormány pontosan milyen támogatást igényel.

A brit–svéd biztonsági egyezmény szerdai aláírásáról kiadott közös politikai nyilatkozat úgy fogalmaz, hogy ha a két ország bármelyikét katasztrófa vagy támadás érné, az érintett ország kérése esetén a másik különböző módokon segítséget nyújtana, és e segítségnyújtás történhet katonai eszközökkel is.
Magdalena Andersson a sajtóértekezleten kijelentette: Svédország a Nagy-Britanniával kötött egyezmény aláírása után nagyobb biztonságban van, mint eddig, akkor is, ha úgy dönt, hogy csatlakozik a NATO-hoz, de akkor is, ha nem lesz az atlanti szövetség tagja.
Arra a kérdésre, hogy Svédország milyen reakcióra számít Moszkva részéről, ha kérné felvételét a NATO-ba, a svéd kormányfő csak annyit mondott:

Oroszország már jelezte, hogy reagálna a svéd NATO-csatlakozási kérelemre, de nem egyértelmű, hogy ez milyen válaszlépéseket jelentene orosz részről.

Magdalena Andersson szerint az eddigi nyilatkozatokból az lenne valószínűsíthető, hogy Oroszország növelné katonai jelenlétét az északi térségben.
A londoni miniszterelnöki hivatal szerdai tájékoztatása szerint Boris Johnson svédországi és finnországi látogatásán biztosította vendéglátóit, hogy Nagy-Britannia tántoríthatatlanul támogatja a NATO nyitott ajtók politikáját, vagyis a szövetség nyitottságát új tagok felvételére.
Ugyanezt a minap Liz Truss brit külügyminiszter is hangsúlyozta kifejezetten Svédország és Finnország esetleges NATO-csatlakozásának kérdésével kapcsolatban.Truss egy londoni politikai fórumon felszólalva kijelentette: a NATO nyitott ajtók politikája szent és sérthetetlen, és ha Finnország és Svédország az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul úgy dönt, hogy csatlakozni kíván az észak-atlanti szövetséghez, akkor ezt a két országot a lehető leggyorsabban integrálni kell.
A brit miniszterelnök szerda este Sauli Niinistö finn elnökkel is biztonsági egyezményt írt alá.A Downing Street tájékoztatása szerint ebben a megállapodásban is szerepel, hogy London elkötelezetten támogatja a NATO nyitott ajtók politikáját.
A brit–finn biztonsági egyezményhez fűzött politikai nyilatkozat szerint Nagy-Britanniának szilárd meggyőződése, hogy ha Finnország kéri felvételét a NATO-ba, az hozzájárulna az egész észak-atlanti térség biztonságához.
Szerepel ebben a politikai nyilatkozatban is az a kitétel, amely szerint ha a két ország bármelyikét katasztrófa vagy támadás érné, az érintett ország kérése esetén a másik különböző módokon segítséget nyújtana, és e segítségnyújtás történhet katonai eszközökkel is.A londoni miniszterelnöki hivatal szerda esti tájékoztatása szerint Johnson Helsinkiből felhívta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt és tájékoztatta svédországi és finnországi tárgyalásairól.

Borítókép: az orosz csapatok által hátrahagyott, fel nem robbant eszköz hatástalanítására készül egy védőöltözetet viselő tűzszerész a Donyeck város közelében fekvő Makszimiljanivkában (Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)