időjárás 31°C János, Pál 2022. június 26.
logo

Kinek a háborúja? (9. rész) – Szürreális: 300 milliárd eurós keret gazdasági öngyilkossághoz

NÁDORI TEODÓRA
2022.05.20. 17:54 2022.05.22. 11:05
Kinek a háborúja? (9. rész) – Szürreális: 300 milliárd eurós keret gazdasági öngyilkossághoz

Váljunk le az orosz energiahordozókról! – mondja most Brüsszel, miután a hatodik szankciós csomag elfogadtatása sehogyan sem akar sikerülni neki. Azt csak halkan jegyezzük meg, hogy ezt a törekvést eddig leginkább a magyar kormány teljesítette a tagállamok közül.

Az Európai Bizottság legújabb javaslatcsomagja arról szól, hogy hatalmas összegért helyettesítsük az olcsó és megbízható orosz energiahordozókat alternatív forrásokkal és nadrágszíj-politikával, így próbálván nyomást gyakorolni a háborút indító félre.

A szankciós lépések (amelyek eddig sikertelennek bizonyultak, és nem rengették meg az orosz gazdaságot, cserébe inflációt gerjesztenek Európa-szerte) mellé most belép a szakaszos leválás ötlete tehát, kedvcsinálónak pedig pénzesőt ígértek hozzá. A kérdés persze változatlan: feláldozzuk-e hosszú távon Európa gazdaságát egy napjainkban zajló háborúért, amit egyébként fegyverekkel támogatunk?

Egyik zsebünkből a másikba

A következő években 300 milliárd eurót (114 875 milliárd forintot) fizetne ki Brüsszel a tagállamoknak az energetikai átálláshoz, természetesen mindenféle feltételekkel. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán mutatta be a REPowerEU elnevezésű tervet. A dokumentumcsomag jogi szabályozásokat, ajánlásokat, iránymutatásokat és stratégiákat tartalmaz egy éveken át tartó energetikai átmenethez, amihez lehívható összegeket rendel az egyes lépésekhez az uniós országok számára, hogy leváljanak az orosz olajról vagy földgázról.

Csakhogy nem pluszpénzekről van szó, dehogy: a REPowerEU finanszírozására szánt pénz nagyrészt az EU helyreállítási és alkalmazkodóképességi eszközéből (RRF) származik majd. Bár ez a program korábban is támogatta a zöldenergiás beruházásokat és az energiahatékonysági fejlesztéseket, a tagállamoknak frissíteniük kell a gazdaságélénkítési programjaikat, hogy azokban szerepeljen egy, az orosz energiáról való lemondásról szóló fejezet.

Ráadásul ez az a helyreállítási alap, amiből Magyarországnak máig sem utaltak egyetlen eurócentet sem, a jogállamisági eljárásnak nevezett hercehurca ürügyén. Tegyük hozzá, hogy a Covid-járvány negatív gazdasági hatásait enyhítő helyreállítási alap megszavazásakor még szó sem volt jogállamisági követelményekről, ezt utólag találták ki az Európai Bizottságban, ami azontúl, hogy jogilag aggályos, precedenst teremtett és bármikor megismétlődhet. Szóval van is pluszpénz az orosz energetikai leválástervezetre, meg nincs is. Mint a mesében.

Négypilléres látványterv

Az Európai Bizottság friss ötlete azt célozza meg, hogy az unió azonnal kezdjen bele új alternatív fosszilistüzelőanyag-források felkutatásába, miközben felgyorsítja az úgynevezett környezetbarát energiára való átállást, és ösztönzi az energiahatékonysági beruházásokat.

A cél, hogy az EU már 2030 előtt leválaszthassa magát az orosz fosszilis energiahordozókról. Ennek érdekében a REPowerEU csomag négy pillérre épít:

1. energiatakarékosság,

2. az orosz gáz más fosszilis tüzelőanyagokkal való helyettesítése

3. a zöldenergiás fejlesztések gyorsítása

4. az infrastrukturális beruházások támogatása

(csővezetékek és a cseppfolyósítottföldgáz-terminálok építésének finanszírozása)

Az energetikai több lábon állás, vagyis forrásdiverzifikáció valóban fontos törekvés, akárcsak a megújuló energiák arányának észszerű növelése is

– mondta Tóth Máté energiajogász. Ugyanígy szükséges az infrastruktúra-fejlesztés és az energiatakarékosság is, csakhogy az ördög a részletekben rejlik – hangsúlyozta. Ha megnézzük az egyes pilléreket és a hozzájuk rendelt mozgásteret, rögtön feltűnik, mennyi aggály merül fel.

1. A REPowerEU-csomag első pillérének energiatakarékossággal kapcsolatos elképzeléseivel eleve az a gond, hogy egy kampánycélra használt szlogenre épül, ami a lakossági fogyasztás nagy léptékű csökkentését erőlteti. Csakhogy a hétköznapi emberek átlag-energiafogyasztásán nagyon keveset lehet változtatni, hiszen főznek, fürödnek, lámpát gyújtanak. A vicckategóriába illő eddigi német ötletelést meg talán hagyjuk is: fürödjünk kevesebbet, szellőztessük a ruhánkat mosás helyett, melegedjünk mécses mellett, és hasonlók. A nagyfogyasztók valójában az ipari termelés résztvevői. Attól tehát, hogy egy tíz Celsius-fokra felfűtött lakásban didergi végig a telet az európai állampolgár és nyolc kilométereket gyalogol naponta a hóban, még nem fogunk függetlenedni az orosz földgáztól – mutatott rá a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda energetika üzletágának vezetője. Ez valószerűtlen, és nem menti fel a politikusokat a felelősség alól, hogy ők gondoskodjanak az energiabiztonságról.

2. A csomag második pillérét jelentő orosz földgázszükséglet kiváltása pedig egyszerűen nem lehetséges, ezt már minden szakember minden fórumon elmondta. Nincs. Nincs honnan, nincs elég. Tóth Máté megismételte: nagyjából a mostani orosz földgázimport egyharmada az, ami nagyon nagy beruházásokkal és nagyon nagy költségekkel kiváltható. Hozzátette: ugyanez igaz a kőolajra is, mivel az orosz nyersanyag a szállításnak és a közlekedésnek is alapanyaga, tehát jelenleg a világban nincs is annyi rendelkezésre álló, alternatív energiaforrás, ami lehetővé tenné ezt a függetlenedést.

3. A harmadik pillérként megjelölt zöldenergia-beruházások 35 százalékra történő növelése pedig szintén aggasztó problémákat vet fel. A megújuló energiával két nehézség is van mindjárt: egyrészt hullámzó (volatilis) a termelés – vagy süt a nap, vagy nem, vagy fúj a szél, vagy nem –, másrészt nincs megoldva a megtermelt energia tárolása (a szélerőmű szeles napon keletkező többletenergiáját nem tudjuk felhalmozni és akkor felhasználni, amikor épp szélcsend van). Ezért aztán nem elég, ha párhuzamosan növeljük a naperőművek-szélerőművek arányát a szénalapú energiahordozók csökkentése közben, hanem biztosítani kell az energiaforrás állandósságát is, hiszen nem akadozhat a műtőben az áramellátás, és nem kapcsolhat ki öt percre az inkubátor vagy a lélegeztetőgép. Ezért nélkülözhetetlen például az egyenletesen szolgáltató villamosenergia-rendszer, mutatott rá Tóth Máté, amit az atomerőművek látnak el árammal, illetve a hullámzást kiegyenlíteni képes, pár percen belül üzembe helyezhető erőművi blokkok, amik tetszik, nem tetszik, csak a földgáztüzelésű erőművek lehetnek.

A REPowerEU-csomag harmadik pillére azonban ezzel a kérdéskörrel nem foglalkozik.

4. Ami a legtöbb pénzt emészti fel, a csomag negyedik alappontja, az infrastrukturális fejlesztés. A bizottsági tervben szerepel például, hogy a már meglévő csővezetéket hidrogén és biometán szállítására is használják, azonban egyáltalán nem biztos, hogy ezek a földgáztranzithoz kialakított rendszerek alkalmasak erre – hívta fel a figyelmet Tóth Máté. Arról nem beszélve, hogy a hidrogénfelhasználás technológiája számos technikai, rendszerbe integrálási kérdést is felvet – tette hozzá Csizmadia Tamás elemző. Így már nem is arról szól a friss brüsszeli tervezet, hogy a jól működő, biztonságos energiaellátási rendszert lecseréljük egy másikra, hanem hogy nekilátunk a leépítésének, miközben fogalmunk sincs arról, lesz-e életképes alternatívája. Azt persze továbbra sem szabad elfelejteni, hogy még ha működni is fog egyszer, sokkal drágább lesz, mint az eddig használt orosz energia.

Tegyük hozzá mindjárt azt is, hogy a vezetékes földgáz helyettesítésére a REPowerEU-csomag a cseppfolyósított gázt (LNG) is ajánlja a tagországoknak. Ez az az energiahordozó, amit nagy távolságból, tankereken szállítanak, hatszor drágább, mint a vezetékes földgáz, a behajózás után külön erre a célra épített átalakító üzemekben kell visszagázosítani, és rendkívül környezetszennyező. Tehát a klímacélok megvalósításáért létrehozott harmadik pillért már mindjárt ki is rúgja a tervezet alól.

Boros Imre közgazdász az egész eddigi szankciós politikát és az orosz energiahordozóktól való függetlenedés ötletét két szóval jellemezte: gazdasági öngyilkosság. Innen most úgy tűnik, hogy a brüsszelita terv a fordított gondolkodás tipikus esete. Úgy akarjuk megállítani a jelen percben zajló háborút, hogy majd 2030-ra büntetjük meg a támadó országot azzal, ha gyertyával fűtünk. Ez majd bizonyosan megakasztja a harci gépezetet.

A szerző a Hír TV Háború Ukrajnában című műsor felelős szerkesztője, a cikk az adásokban elhangzottak alapján íródott.

Borítókép: Ursula von der Leyen (Fotó: MTI/AP/Jean-Francois Badias)