időjárás 36°C Ilona 2022. augusztus 18.
logo

Kinek a háborúja? (7.rész) – Brüsszel őrült terve az „önszankció”

Virághalmy Sarolta
2022.05.07. 14:45
Kinek a háborúja? (7.rész) – Brüsszel őrült terve az „önszankció”

Kivitelezhetetlen, rádádásul Brüsszelnek nincs a kezében egy tanulmány sem, amely alapján be lehetne vezetni az Oroszország elleni olajembargót – állítják az energiaszakértők. Miközben azonban ők is hasztalan tiltakoznak az értelmetlen döntés ellen, Oroszország köszöni szépen, jól keres a tiltások alatt is. A Brüsszel által tervezett szankciók Európát, azon belül leginkább Magyarországot és a hozzánk hasonlóan az orosz olajtól függő országokat büntetik, pedig nem is mi állunk háborúban.

Politikai döntés született

Nem támasztja alá semmilyen tanulmány a tervezett uniós olajembargót – erre hívta fel a figyelmet Tóth Máté energiajogász, a Rátky és Társa ügyvédi iroda energetikai csoportját vezető ügyvéd. Sőt mint mondta, az energetikai szakemberek egységesen arra figyelmeztetnek: beláthatatlan következményei lesznek, ha az Európai Unió erőlteti az orosz olajcsapok elzárását az uniós tagországoknak.

Ha a tiltás életbe lép, még azt sem lehet megmondani, milyen hullámokat vet majd a hirtelen olajhiány.A döntés tehát egyértelműen politikai és ideológia alapon született – teszi hozzá Tóth Máté, ráadásul a most gördülő szankcióknak nevezett folyamat még rosszabb az eddigieknél. A korábbi öt szankciós csomaghoz képest Brüsszel most a hatodik tiltási csomagnál azt a technikát alkalmazza, hogy még gyorsabban próbálja ráerőltetni az akaratát az uniós tagállamokra, miközben – a sietség miatt is – még az eddigieknél is kevesebb háttérellenőrzést végez.

Uniós önszankcionálás

Az uniós olajembargó valójában egy önbüntetés, hiszen az egész európai piac mindössze 13 százalékát adja az orosz piacnak – teszi hozzá a szakértő – , Oroszország tehát nincs rászorulva az európai ügyfelekre. A mostani olajárak mellett, ahol a Brent olaj hordónkénti ára átlépte a 108 dollárt, az orosz fél könnyen értékesíti a nyersanyagot Európa helyett keletre.Indiával például már tető alá is hozott egy féléves szerződést tetemes olajmennyiségre.Tehát az oroszokat nem igazán fogja meghatni a hatodik embargós csomag. Ezzel szemben Európa olajszükségletének 25 százaléka az orosz féltől érkezik, ennek alternatívája egyelőre nincs, hiszen a sorban következő olajimportőr ország Irak is maximum nyolc százalékát tudja biztosítani az uniós szükségleteknek, a többiek még kevesebbet. A 25 százalékos arányszám is trükkös, akár kevésnek is tűnhet elsőre, ám nem az, mert az uniós országok energiaszükségletük 73 százalékát ebből az olajmennyiségből fedezik.Magyarország olajellátásának mintegy 65 százalékát szállítja Oroszország, ez az olaj csővezetéken keresztül érkezik, amely összesen évente 12 millió tonna kőolajat képes szállítani, ennek egyelőre nincs igazi alternatívája. Szlovákia ennél még rosszabb helyzetben van.

A szankciós csomag mellé tenger is kellene

Oroszország három nagy olajlelőhelyből látja el partnereit. Az egyik az Ural térsége, a másik a Kaszpi-térség, valamint a nyugat-szibériai térség. Innen egyrészt a balti-tengeri primorszki kikötőn keresztül, vagy más irányból a Fekete-tengeri Novorosszijszk kikötőn át, a szárazföldön pedig a Barátság-kőolajvezeték-rendszeren keresztül szállítja az olajat más országokba.Ez utóbbival látják el teljes egészében Magyarországot is kőolajjal.Itthon az Urálból érkező olajat a százhalombattai és dunai finomítókban dolgozzák fel, az említett az üzemek hetven százalékban erre az olajtípusra vannak kialakítva. Átalakításuk ötszázmilliárd forintot is felemésztene, amelyet egyelőre senki nem fizet ki nekünk. A feldolgozott olajtól a hazai ipar 22 százalékban, a közlekedés és szállítás pedig 65 százalékban függ. Az uráli olajat így hazánk egyelőre nem tudja mással kiváltani, és nem tudja más útvonalon keresztül sem szállítani, hacsak nem kapunk a szankciós csomag mellé tengert is.

Putyin jól jár az uniós önszankcióval

Azon kívül, hogy még senki sem bizonyította, hogy Oroszország befejezné a háborút akkor, ha a szankciók miatt esetleg gazdasági kárt szenvedne, a helyzet most úgy áll: nemhogy rosszul járt az eddigi büntetőintézkedésekkel, hanem még nyert is rajtuk.Tóth Máté elmondta: az oroszok az Európa felé fennálló hosszú távú szerződések teljesítése helyett most a piaci árnál, azaz a Brent olaj jelenlegi 108 dolláros jegyzésénél kedvezőbb áron, azonban még így is szép nyereséggel tudja eladni a most 75 dolláros uráli olajat azoknak az országoknak, akiket nem érintenek a szankciók.

Szankciók ide vagy oda, az olajcégek és az oroszok jól járnak

A britek már korábban bevezették az orosz kőolaj szankcióját, és szinte ezzel egy időben a brit és amerikai cégek ki is találták, hogyan kerüljék meg azt, és keressenek még többet a tiltó intézkedéseken.Tóth Máté szerint nem lesz ez máshogyan az uniós szankciók bevezetésekor sem, itt is meg fogják találni az olajcégek azokat a lehetőségeket, amelyekkel még jól is keresnek az importtilalmon.A végeredmény pedig az lesz, mint a britek esetében; mindenki jól jár, az oroszok, az olajvállalatok - aki azonban veszít, az az európai ipar és a lakosság lesz.

(A szerző a Hír TV Háború Ukrajnában című műsorának felelős szerkesztője, a cikk az adás alapján készült)

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

 

Háború Ukrajnában

Nem az éhező országokba szállítják az ukrán gabonát

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.