Kinek a háborúja? (5. rész) – Vér és olaj

Horribilis haszonra tesznek szert a háború miatt a nyugati olajcégek, miközben elősegítik az orosz-ukrán konfliktus fenntartását.

Horribilis haszonra tesznek szert a háború miatt a nyugati olajcégek, miközben közvetve és közvetlenül is elősegítik az orosz-ukrán konfliktus fenntartását. A közvetlen háborús haszon azonban nem elég, miközben az európai országokat a béke megteremtése jegyében az Oroszországgal szembeni szankciókra kényszerítik, az amerikai és brit olajtársaságok titokban továbbra is vásárolják az orosz olajat, amin további dollármilliókat kasszíroznak.

Február 24.-e szörnyű nap volt Ukrajna életében, nem így azonban a texasi EOG -nál, amely már aznap bejelentette, hogy részvényeseinek extra bonuszként 585 millió dollárt tud kifizetni, miután a háború hírére az olajárak hétéves csúcsot értek el a tőzsdén. Ugyanezen a napon két másik amerikai olajcég, az Occidental és az Ovintiv is közölte, hogy nagy nyeresége miatt két számjeggyel tudja emelni a részvényeseinek szánt osztalékot. És ez még csak a kezdet volt, az orosz-ukrán konfliktus óta eltelt több mint két hónapban, a nagy olajtársaságok tetemes haszonra tettek szert. Az Egyesült Államok 20 legnagyobb olaj- és gázipari vállalata - amely a koronavírus járvány idején a gazdasági válság kivédésére akkor még több milliárd dollárnyi központi támogatást kapott – most lekörözi az egyéb iparágakat és a háború legnagyobb győztesei közé lépett elő. Az olajóriások nyereségét tovább hajtja, hogy miközben szép összegeket fizetnek ki osztalékként, visszavásárolják a piacról a saját cégeik részvényeit, ezzel még jobban felhajtva azok értékét. Amióta Biden elnök elkerülhetetlennek nevezte Ukrajna orosz megszállását, legalább öt nagy olajipari cég közel 99 millió dollárt nyereséget zsebelt be.

Pénzeső 2022

Pénteken az olajvállalatok be is jelentették az első negyedéves nyereségüket, ez a ExxonMobil-nál például 5,5 milliárd dolláros profitot jelent. Még úgyis ennyi maradt a cég zsebében, hogy 3,4 milliárd dolláros értékvesztést könyvelt el a Szahalin-1-ből való kilépése alapján Oroszországban. A többi olajcég is jól járt, Mindez már szemet szúrt néhány amerikai szenátornak is, akik megadóztatnák a vállalatokat ezután a nagy bevétel után is.

Előre megjósolta az olajkitermelő vállalatok első negyedéves jó eredményeit Tóth Máté energiajogász, a Rátky és Társa ügyvédi iroda energetikai csoportját vezető ügyvédje. Arról is beszélt, hogy a vállalatok eközben komoly összegeket juttatnak Ukrajnának, így a Exxon 10 milliárd dollárt közvetlenül ad a háborúban álló országnak. De nem marad el a brit Shell sem, amely egyenesen ukrán alapot hozott létre, amelybe szintén nagy összegeket utal.

Visszafogott kitermelés – még magasabb árak

Az olajkitermelők más eszközöket is felhasználnak a háborús időszakban termelt profit megsokszorozására. Miközben az orosz invázió miatt Európában az orosz energia-, így olajfüggés felszámolása van terítéken és emiatt az energiaválság veszélye fenyeget, addig nem igazán növelik a saját olajkitermelésüket. A felszínre hozott mennyiség az utóbbi időben csak mintegy 8 százalékkal nőtt. Az olajhoz hasonlóan mozgó gázkitermelést, azon belül a palagázt - amelyről nemrégiben még azt hallottuk, hogy sikeres alternatívája lehetne az orosz gáznak, - kitermelő vállalatok pedig egyenesen bejelentették, egyáltalán nem tudják vagy akarják növelni hozamokat. Ha pedig a kereslet nő, a kínálat pedig nem, annak szintén azonnali és komoly árfelhajtó hatása van, amelyen szintén ezek a cégek nyernek.

Továbbra is folyik az olaj Oroszországból

A profitból persze sosem elég, komolyan trükköznek az amerikai és brit vállalatok az orosz olajjal is. A módszert mi, magyarok már ismerjük. Talán emlékszünk rá, hogy a magyar mézet néhány éve a kínaiak keverték saját termékükbe, hogy azután Európába hozva uniósként adhassák el. Valami hasonló folyik most az orosz olajjal is. Miközben a Magyarországot a nemzetközi közvélemény kioktatja az energiapolitikája miatt, addig a nyugati energetikai vállalatok továbbra is szorgalmasan vásárolják az orosz olajat.

Tóth Máté elmondta, hogy miközben ezek a cégek látványosan támogatják az Oroszországgal szembeni szankciókat, addig ugyancsak ők, az oroszországi Primorsk kikötőjéből szorgosan szállítják az olajat Litvániába, ahol átrakodják. Ezután 51 százalékban litván olajat kevernek hozzá. Így utazik tovább – immár litván olajként – az Egyesült Királyságba, ahol egyébként teljes az orosz olaj elleni embargó. A másik módja az orosz olaj kivitelének és a szankciók megkerülésének, hogy ismeretlen szállítási cél címkével látják el a tankereket, amely után a hatóságok már nem sorolják azokat be orosz eredetűnek. A jól menő kereskedelmet támasztja alá az is, hogy Oroszország csak áprilisban 1.3 millió hordóról 1.6 millió hordóra növelte a napi olajkitermelését, gyarapítva ezzel a saját és az az nyugati olajkereskedelmi cégek bevételét.

A szerző a Hir TV felelős szerkesztője, a cikk a Háború Ukrajnában című műsor alapján készült.

Borítókép: Drónnal készült felvétel az ExxonMobil amerikai olaj- és gázipari cég olajfinomítójáról a Texas állambeli Baytownban 2021. november 1-jén. A létesítmény az egyik legnagyobb olajfinomító az Egyesült Államokban. (Fotó: MTI/EPA/Tannen Maury)