Svájcban vasárnap szavaznak egyebek között arról a javaslatról, amely a szervfelajánlás növelését célozza. A referendumon voksolnak még a Frontex finanszírozásáról és a filmtörvényről (lex Netflix) is.
A szervadományozást a Franciaországban alkalmazott, feltételezett beleegyezésen alapuló modellre kívánják átalakítani, amelyet egyesek etikai problémaként ítélnek el.
Jelenleg annak, aki a szerveit fel akarja ajánlani, még életében a beleegyezését kell adnia.
A jövőben azoknak, akik nem kívánják szerveiket felajánlani, ezt kifejezetten ki kell majd jelenteniük, ha − amint azt a közvélemény-kutatások előre jelzik − elfogadják a transzplantációs törvény módosítását.
Az elmúlt öt évben a több mint 8,6 millió lakosú Svájcban évente átlagosan 450 ember kapott egy vagy több szervet elhunyt személytől. De 2021 végére több mint 1400-an voltak várólistán.
A Swisstransplant nemzeti alapítvány adatai szerint tavaly 72 ember halt meg, miközben donorra várt.
Jelenleg gyakran előfordul, hogy az érintett személy kívánsága nem ismert, a döntés tehát a rokonokon múlik. A hatóságok szerint az esetek többségében ellenzik a szervadományozást. A hozzátartozókkal folytatott interjúk során rögzített több mint 60 százalékos elutasítási arány az egyik legmagasabb Európában, annak ellenére, hogy a felmérések szerint a svájci lakosság 80 százaléka támogatja a szervadományozást − állítja a Swisstransplant.
A reform, amelyet a szövetségi kormány és a parlament támogat, azt irányozza elő, hogy a svájci állampolgárok agyhalál esetén donornak minősülnek, kivéve, ha életük során ellenkezésüket fejezték ki, bejegyezve egy szövetségi nyilvántartásban vagy hozzátartozóik értesítésével.
Az adományozás orvosi feltételei ugyanazok lesznek, mint jelenleg: csakis azok adományozhatják szerveiket, akik a kórház intenzív osztályán halnak meg, és a halált „két orvosnak egyértelműen meg kell erősítenie”. A hozzátartozókkal továbbra is konzultálnak, és elutasíthatják az adományozást, ha tudják vagy gyanítják, hogy az érintett személy ellenezte volna.
