— Nemrég a keresztény szimbólumokról tartott előadást. Európában sok szó esik a keresztény gyökerekről, de a valóság mást mutat, például Päivi Räsänen finn képviselőnő meghurcolását a hite miatt. Vladimír Palko szlovák politikus keserű könyvet írt a kereszténység visszaszorulásáról. Egyetért vele?
— Egyre inkább ez a helyzet. Létezik egy felfogás, amely szerint kereszténynek lenni annyit tesz, mint a gondolkodásban megrekedtnek és ultrakonzervatívnak lenni, akinek nem számítanak a kisebbségek. Ez veszélyes gondolkodás. Vannak ugyanis dolgok, amelyekkel egy keresztény a hitéből adódóan nem érthet egyet. Nagyon gyorsan halad előre a szekularizáció, kirekesztve a vallást a nyilvánosságból. Sokan úgy érzik: keresztényként az a sorsuk, hogy maradjanak csendben. Ez is téves felfogás: a véleménynyilvánítás joga a vallásos embereket és a vallási közösségeket is ugyanúgy megilleti, mint másokat.
— Konzervatív jogászként hogyan látja, mit tehetnek ez ellen a kereszténydemokrata politikusok, közéleti véleményformálók? Az Európai Parlament a lengyel abortusztilalmat elítélő határozatát például az Európai Néppárt többsége is megszavazta.
— Nem divatos ma kereszténynek vagy konzervatívnak lenni, nem számít korszerűnek. A mai világ a gyors megoldásokról szól, a vallás pedig nem kínál ilyeneket. A Horvát Demokratikus Közösség, a vezető kormánypártunk soraiban is félnek nyíltan kereszténynek mutatkozni, attól tartva, hogy szavazatokat veszítenek. A felmérések szerint a közvélemény többsége nem abortuszellenes. Horvátországban most éppen van is egy ezzel kapcsolatos ügy, ami heves vitát váltott ki. Egy magzatnál súlyos károsodást diagnosztizáltak, de az orvosok nem voltak hajlandóak elvégezni a művi terhességmegszakítást, és Szlovéniába tanácsolták a várandós nőt. Miután az ügy vihart keltett a médiában, a kórház változtatott az álláspontján, azt állítva: lehetséges lenne az abortusz, ám azt orvosi okokból nem tudják elvégezni. Ez így viszont súlyos és veszélyes kérdést vet fel: a nőgyógyászokat nem illeti meg a lelkiismereti szabadság, hogy megtagadják a beavatkozást. A horvát alkotmány biztosítja ugyan e jogukat, de harc indult ennek aláásására. A vallásellenes mozgalom azt akarja, hogy az abortuszra jelentkező nő joga erősebb legyen a beavatkozást a meggyőződése alapján megtagadó orvosénál. A vallási közösségek befolyását általában is megpróbálják aláásni, arra hivatkozva, túl befolyásosak és a „háttérből irányítanak”. Csak éppen ezt semmi nem támasztja alá: ha ez így lenne, nem lennének abortuszok vagy válások. Horvátországban a lakosság 86 százaléka vallja magát katolikusnak a legutóbbi népszámlálás szerint, de csak a harminc százalékuk jár templomba. Az egyház befolyása így elég korlátozott és ez a befolyásvesztése egész Európára jellemző — Lengyelország kivételével.