Alekszandar Vucsics államfő maga is azt nyilatkozta, hogy Szerbia európai uniós tagsághoz vezető útját a geopolitikai helyzet határozza meg. Az elnök diplomatikus kijelentéseiből leszűrhető, hogy nem olyan optimista, mint Jadranka Jokszimovics.
Az európai integrációért felelős miniszter ugyanis arról beszélt, országa a következő öt-hét évben, de legkésőbb tíz éven belül válhat az Európai Unió tagjává.
Vucsics elnök viszont folyamatosan megismétli, hogy Szerbia útja továbbra is az európai út, országa katonailag független marad, de stratégiai célja az EU-tagság. Ezt gyakran támasztja alá olyan érvekkel is, hogy Szerbia külkereskedelmi forgalmának közel hetven százalékát az uniós országokkal bonyolítja. A lakosság körében viszont fásultság, csalódottság tapasztalható annak tükrében, hogy nem történik előrelépés az ország európai útja során. Ellenzéki politikusok pedig arra használják fel a helyzetet, hogy az EU-ellenes hangulat fokozásával próbálják az aktuális hatalmat is kikezdeni.
A nemrégiben megtartott EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó eredményét röviden úgy is összefoglalhatnánk, hogy Szerbia nem nyithat meg újabb tárgyalási fejezetet, Bosznia-Hercegovina továbbra sem tagjelölt, Észak-Macedónia és Albánia továbbra sem kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat.
Pedig pozitív fejleménynek tűnt már az is, hogy a szerb elnök, valamint Albánia és Észak-Macedónia miniszterelnöke, Edi Rama és Dimitar Kovacsevszki összehangoltan és együtt lépett fel Brüsszelben. Szerbiában úgy vélik, már egy ideje készen állnak a harmadik fejezet megnyitására, de erre ezúttal sem került sor, mert nem vezettek be szankciókat Oroszországgal szemben. A következő EU–Balkán-csúcs decemberben esedékes, Szerbiában pedig a várakozások szerint majd csak augusztusban alakul meg az új kormány. Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos az eseményekre reagálva azt mondta, hogy az Európai Uniónak meg kellene értenie Szerbia helyzetét, és segítenie kellene az országot, mert a jelenlegi változó geopolitikai helyzetben is prioritást jelent a Nyugat-Balkán az Európai Uniónak.
Edi Rama albán miniszterelnök jobban megértheti Szerbia helyzetét, mint az EU tisztségviselői.
– Szerbia nincs abban a pozícióban, hogy bizonyos dolgokat megfelelő gyorsasággal hajtson végre. Ha túl nagy terhet rakunk Szerbiára, akkor az ellenkező hatást érjük el, mint amit szeretnénk – nyilatkozta. Vucsics pedig meggyőződését fejezte ki, hogy szkopjei és tiranai barátai is megérdemlik a tárgyalások megkezdését. A szerb elnök arra is kitért, hogy a Nyitott Balkán nevű kezdeményezés bizonyos híresztelésekkel ellentétben nem Orbán Viktor magyar miniszterelnök, vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök ötlete.
Mi hárman kezdtünk el magunkról gondoskodni, soha nem beszéltem erről Orbánnal vagy Putyinnal
– jelentette ki. A korábban mini-Schengen néven emlegetett, majd Nyitott Balkánra átkeresztelt javaslat célja, hogy biztosítsák a három ország között a személyek, az áruk és a tőke szabad mozgását.
Szerbiában sokan úgy tekintenek a bővítési folyamatra, hogy a nyugat-balkániakat csupán hitegetik, de valójában soha, vagy még évtizedekig nem számíthatnak teljes jogú tagságra. Az Ipsos áprilisi felmérése szerint a szerbek csupán 35 százaléka támogatja az EU-csatlakozást, 44 százalék ellenzi.
Borítókép: Edi Rama albán, Dimitar Kovacsevszki észak-macedón miniszterelnök és Alekszandar Vucsics szerb államfő sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2022. június 23-án. (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
