Jadranka Jokszimovics, az európai integrációért felelős miniszter közölte a napokban, hogy Szerbia egyetlen új csatlakozási fejezetet sem nyithat meg az Európai Unióval június végéig, mivel nem hangolta össze szankciós politikáját Brüsszelével. Az EU tehát így bünteti Szerbiát, amiért nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen. A délkelet-európai állam ugyan elítélte az Ukrajna elleni inváziót és területi egységének megsértését, de szankciókat nem foganatosított.
A szerb országvezetés abban bízott, hogy a hat hónapos francia EU-elnökség végére, júniusra tervezett brüsszeli csúcstalálkozón legalább egy új csatlakozási fejezetet megnyithatnak. Biztosra vehető azonban, hogy erre most nem kerül sor.
Brüsszelből már több ízben, több formában is üzentek, hogy az Oroszország elleni szankciók bevezetése nélkül Szerbia nem tud közelebb kerülni az Európai Unióhoz. Az Európai Parlament külpolitikai bizottságának kedden elfogadott határozataiban is egyértelműen azt követelik Szerbiától, hogy vezessen be szankciókat Oroszországgal szemben. Míg korábban hasonló dolgokra csak utaltak, most egyértelművé tették, hogy ez a feltétele az újabb társulási fejezetek megnyitásának, egyben Szerbia unióba vezető útján történő bármiféle előrelépésnek. De azt is folyamatosan felróják, hogy továbbra is közlekednek repülőjáratok Belgrád és Moszkva között, annak ellenére, hogy az EU légterét lezárták az EU-ba irányuló járatok előtt. Követelik még, hogy Szerbia szakítsa meg minden hadászati jellegű együttműködését Oroszországgal, számolja fel a dél-szerbiai Nisben található orosz–szerb regionális humanitárius központot, amelyet sokan egyfajta titkos orosz katonai támaszpontnak tekintenek.
A szerb ellenzéki és a külföldi lapok arról is cikkeznek, hogy Alekszandar Vucsics elnök szándékosan húzza-halasztja az új kormány megalakítását az áprilisi parlamenti választások után.
Az elnöki esküt is a régi összetételű parlament előtt tette le. Sokan úgy vélik, a halogatás célja, hogy a jelenlegi kormány ügyvivő státusára hivatkozva Szerbia az Oroszország elleni szankciók bevezetését ameddig csak lehet, elhalassza. Valójában azonban voltak olyan szavazóhelyek, ahol többször is meg kellett ismételni a szavazást, és amíg nem hirdetnek végeredményt, a törvény szerint nem lehet összehívni a parlament alakuló ülését sem. Belgrádban a jelek szerint augusztusra alakulhat meg az új parlament, majd a kormány.
A háború negatív következményei egyébként Szerbiára is hatással vannak.
Az infláció meghaladta a tíz százalékot, elsősorban az energiahordozók drágultak, valamint az élelmiszer. Három hónap alatt, amióta az üzemanyag a világon mindenhol drágulni kezdett, Szerbiában több mint húsz dinárral nőtt a dízel ára, a benziné pedig 17 dinárral. Jelenleg egy liter dízel 209 (mintegy 700 forint), egy liter 95-ös benzin pedig 198 dinárba (667 forint) kerül a töltőállomásokon. Egyelőre nincs hiány semmiből, de mindenki nehéz télre számít. A szerb elnök is, aki kedden kijelentette, hogy igyekszik mindent biztosítani, amire szükség van. – Mindennap tíz új probléma merül fel, és azt is figyelembe kell venni, hogy novembertől már valószínűleg nem tudunk Oroszországból kőolajat importálni – nyilatkozta. Hozzátette, hogy a térségben lehet, hogy hiánycikk lesz majd a villanyáram is. Az Új Szerb Politikai Gondolat című folyóirat által nemrég készíttetett közvélemény-kutatás pedig arra mutatott rá,
a szerbek 82,1 százaléka ellenzi a szankciókat, mivel Szerbia energiaellátása nagymértékben függ Oroszországtól.
Borítókép: Alekszandar Vucsics újraválasztott szerb államfő a hivatali eskütételén a parlament ülésén Belgrádban 2022. május 31-én. (Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic)
