Az amerikai igazságszolgáltatás is egy politikai csatatér
Esküt tett az Egyesült Államok első fekete női legfelsőbb bírója, aki baloldali-progresszív nézeteivel várhatóan alulmarad a konzervatív többségű testületben. Közben viszont úgy tűnik, hogy Joe Biden megegyezett a szenátus republikánus vezetésével, akik nem gátolják a jövőben az adminisztráció szövetségi bírói kinevezéseit.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Felesküdött az első fekete női legfelsőbb bíró az Egyesült Államokban, amit Joe Biden amerikai elnök történelmi pillanatnak nevezett. Ketanji Brown Jackson kinevezését még április 7-én szavazta meg a szenátus 53:47 arányban, ám csak most tudta elfoglalni hivatalát Stephen Breyer bíró tényleges nyugdíjba menetelét követően.
A lépés valóban jelentős, hiszen a legfelsőbb bíróság döntő szerepet játszik az amerikai közéletben, és gyakran a végső szó az erősen vitatott törvényekben, az egyes tagállamok és a szövetségi kormány közötti vitákban, mint amilyen legutóbb az abortuszt tiltó jogszabály alkotmányossága volt. Az új legfelsőbb bíró a kilencfős testület liberális szárnyához tartozik majd, így véleménye várhatóan kisebbségi lesz a hat konzervatív kollégájával szemben.
A bíróság ugyan csak az új ciklus kezdetén, októbertől tart nyilvános meghallgatásokat, Jackson felesketését követően jogosulttá vált a sürgősségi beadványok tárgyalására, amely a bírósági munka legnagyobb részét képezi. A testület hamarosan olyan eseteket vizsgál meg, mint a faji alapú diszkriminatív szavazás, egy, a kisebbségek egyetemi felvételijét megkérdőjelező indítvány, egy azonos nemű párnak megtagadott szolgáltatás vallási alapú indoklása vagy az abortusz kérdése, amely továbbra is a testület napirendjén marad. Az 51 éves Ketanji Brown Jackson az élethosszig tartó testületben azt a 83 éves Stephen Breyer bírót váltja, aki közel harminc éven keresztül szolgált az amerikai bírói hatalom csúcsán. Breyer bíró Biden elnöknek címzett levelében megtiszteltetésnek nevezte, hogy az alkotmányt és a jogállamot szolgálhatta.
A republikánusok többsége nem támogatta Jackson kinevezését, mondván, visszás Biden azon kijelentése, hogy kizárólag fekete nőt kíván jelölni a pozícióra, így gyakorlatilag a lakosság csupán hét százalékát vette figyelembe.
Mások azt is bírálták, hogy a szokásokkal ellentétben az új legfelsőbb bíró megválasztása Breyer bíró távozása előtt megtörtént, így lényegében hónapokon keresztül tíz megválasztott legfelsőbb bíró volt, noha a törvények kilencet írnak elő. Mások Jackson korábbi jogi munkásságát és döntéseit kritizálták, így a baloldali-radikális aktivista szemléletét, a gyermekpornográfia elkövetőivel szembeni engedékenységét, George W. Bush volt elnök háborús bűnösnek titulálását, a bűnözőkkel szembeni gyengekezűségét vagy amikor a meghallgatásán nem tudta definiálni a nőket. Jackson a legtöbb vádat visszautasította, valamint kijelentette, hogy karrierje során végig a törvényeket betartva, a legjobb tudása szerint járt el. Hozzátette, hogy a jövőben is „a bírók nem törvényhozók” szemléletben kíván munkálkodni.
Közben más csaták is zajlanak az amerikai igazságszolgáltatásban: sajtóértesülések szerint a demokrata Joe Biden a konzervatív, abortuszellenes Chad Meredith-t jelöli szövetségi bírónak. A körzet demokrata kongresszusi képviselője, John Yarmuth határozott ellenérzését fejezte ki a hír kapcsán.
– Világos, hogy ez a jelölés egy nagyobb alku része, amely az elnök és Mitch McConnell (a szenátus republikánus kisebbségének a vezetője) között köttetett – panaszolta Yarmuth. Ezzel arra célzott, hogy szerintük a jelölésért cserébe a republikánusok beleegyeztek abba, hogy a jövőben nem gátolják a Biden-adminisztráció szövetségi bírói jelöléseit. Lévén jelenleg nincsen nyitott szövetségi bírói pozíció a körzetben, a jelölés még azelőtt következett be, hogy egy bíró hivatalosan lemondott volna. A demokraták szemében a Roe vs. Wade törvény visszavonása után különösen visszás az abortuszellenes jogász szövetségi bíróvá kinevezése Kentuckyban.
Borítókép: 2021. április 23-i kép az amerikai legfelsőbb bíróság tagjairól a testület washingtoni épületében. Első sor, balról jobbra: Samuel Alito, Clarence Thomas, John Roberts fõbíró, Stephen Breyer és Sonia Sotomayor, álló sor, balról jobbra: Brett Kavanaugh, Elena Kagan, Neil Gorsuch és Amy Coney Barrett (Fotó: MTI/AP/New York Times/Erin Schaff)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.