Az amerikai igazságszolgáltatás is egy politikai csatatér

Felesküdött az első fekete női legfelsőbb bíró az Egyesült Államokban, amit Joe Biden amerikai elnök történelmi pillanatnak nevezett. Ketanji Brown Jackson kinevezését még április 7-én szavazta meg a szenátus 53:47 arányban, ám csak most tudta elfoglalni hivatalát Stephen Breyer bíró tényleges nyugdíjba menetelét követően.

A lépés valóban jelentős, hiszen a legfelsőbb bíróság döntő szerepet játszik az amerikai közéletben, és gyakran a végső szó az erősen vitatott törvényekben, az egyes tagállamok és a szövetségi kormány közötti vitákban, mint amilyen legutóbb az abortuszt tiltó jogszabály alkotmányossága volt. Az új legfelsőbb bíró a kilencfős testület liberális szárnyához tartozik majd, így véleménye várhatóan kisebbségi lesz a hat konzervatív kollégájával szemben. 

A bíróság ugyan csak az új ciklus kezdetén, októbertől tart nyilvános meghallgatásokat, Jackson felesketését követően jogosulttá vált a sürgősségi beadványok tárgyalására, amely a bírósági munka legnagyobb részét képezi. A testület hamarosan olyan eseteket vizsgál meg, mint a faji alapú diszkriminatív szavazás, egy, a kisebbségek egyetemi felvételijét megkérdőjelező indítvány, egy azonos nemű párnak megtagadott szolgáltatás vallási alapú indoklása vagy az abortusz kérdése, amely továbbra is a testület napirendjén marad.
 Az 51 éves Ketanji Brown Jackson az élethosszig tartó testületben azt a 83 éves Stephen Breyer bírót váltja, aki közel harminc éven keresztül szolgált az amerikai bírói hatalom csúcsán. Breyer bíró Biden elnöknek címzett levelében megtiszteltetésnek nevezte, hogy az alkotmányt és a jogállamot szolgálhatta. 

A republikánusok többsége nem támogatta Jackson kinevezését, mondván, visszás Biden azon kijelentése, hogy kizárólag fekete nőt kíván jelölni a pozícióra, így gyakorlatilag a lakosság csupán hét százalékát vette figyelembe. 

Mások azt is bírálták, hogy a szokásokkal ellentétben az új legfelsőbb bíró megválasztása Breyer bíró távozása előtt megtörtént, így lényegében hónapokon keresztül tíz megválasztott legfelsőbb bíró volt, noha a törvények kilencet írnak elő. Mások Jackson korábbi jogi munkásságát és döntéseit kritizálták, így a baloldali-radikális aktivista szemléletét, a gyermekpornográfia elkövetőivel szembeni engedékenységét, George W. Bush volt elnök háborús bűnösnek titulálását, a bűnözőkkel szembeni gyengekezűségét vagy amikor a meghallgatásán nem tudta definiálni a nőket. Jackson a legtöbb vádat visszautasította, valamint kijelentette, hogy karrierje során végig a törvényeket betartva, a legjobb tudása szerint járt el. Hozzátette, hogy a jövőben is „a bírók nem törvényhozók” szemléletben kíván munkálkodni.

Közben más csaták is zajlanak az amerikai igazságszolgáltatásban: sajtóértesülések szerint a demokrata Joe Biden a konzervatív, abortuszellenes Chad Meredith-t jelöli szövetségi bírónak. A körzet demokrata kongresszusi képviselője, John Yarmuth határozott ellenérzését fejezte ki a hír kapcsán. 

 Chad Meredith

– Világos, hogy ez a jelölés egy nagyobb alku része, amely az elnök és Mitch McConnell (a szenátus republikánus kisebbségének a vezetője) között köttetett – panaszolta Yarmuth. Ezzel arra célzott, hogy szerintük a jelölésért cserébe a republikánusok beleegyeztek abba, hogy a jövőben nem gátolják a Biden-adminisztráció szövetségi bírói jelöléseit. Lévén jelenleg nincsen nyitott szövetségi bírói pozíció a körzetben, a jelölés még azelőtt következett be, hogy egy bíró hivatalosan lemondott volna. A demokraták szemében a Roe vs. Wade törvény visszavonása után különösen visszás az abortuszellenes jogász szövetségi bíróvá kinevezése Kentuckyban.

Borítókép: 2021. április 23-i kép az amerikai legfelsőbb bíróság tagjairól a testület washingtoni épületében. Első sor, balról jobbra: Samuel Alito, Clarence Thomas, John Roberts fõbíró, Stephen Breyer és Sonia Sotomayor, álló sor, balról jobbra: Brett Kavanaugh, Elena Kagan, Neil Gorsuch és Amy Coney Barrett (Fotó: MTI/AP/New York Times/Erin Schaff)