A bíróság ugyan csak az új ciklus kezdetén, októbertől tart nyilvános meghallgatásokat, Jackson felesketését követően jogosulttá vált a sürgősségi beadványok tárgyalására, amely a bírósági munka legnagyobb részét képezi. A testület hamarosan olyan eseteket vizsgál meg, mint a faji alapú diszkriminatív szavazás, egy, a kisebbségek egyetemi felvételijét megkérdőjelező indítvány, egy azonos nemű párnak megtagadott szolgáltatás vallási alapú indoklása vagy az abortusz kérdése, amely továbbra is a testület napirendjén marad.
Az 51 éves Ketanji Brown Jackson az élethosszig tartó testületben azt a 83 éves Stephen Breyer bírót váltja, aki közel harminc éven keresztül szolgált az amerikai bírói hatalom csúcsán. Breyer bíró Biden elnöknek címzett levelében megtiszteltetésnek nevezte, hogy az alkotmányt és a jogállamot szolgálhatta.
A republikánusok többsége nem támogatta Jackson kinevezését, mondván, visszás Biden azon kijelentése, hogy kizárólag fekete nőt kíván jelölni a pozícióra, így gyakorlatilag a lakosság csupán hét százalékát vette figyelembe.
Mások azt is bírálták, hogy a szokásokkal ellentétben az új legfelsőbb bíró megválasztása Breyer bíró távozása előtt megtörtént, így lényegében hónapokon keresztül tíz megválasztott legfelsőbb bíró volt, noha a törvények kilencet írnak elő. Mások Jackson korábbi jogi munkásságát és döntéseit kritizálták, így a baloldali-radikális aktivista szemléletét, a gyermekpornográfia elkövetőivel szembeni engedékenységét, George W. Bush volt elnök háborús bűnösnek titulálását, a bűnözőkkel szembeni gyengekezűségét vagy amikor a meghallgatásán nem tudta definiálni a nőket. Jackson a legtöbb vádat visszautasította, valamint kijelentette, hogy karrierje során végig a törvényeket betartva, a legjobb tudása szerint járt el. Hozzátette, hogy a jövőben is „a bírók nem törvényhozók” szemléletben kíván munkálkodni.
