Montenegró Szerbiától várja a gabonát, a horvátok már az aranyukat értékesítik

Ma már nem egyértelmű, hogy a boltokban mindenhol van elegendő mindenből. Szerbia Montenegrónak segít az ellátásban, Magyarország pedig szerbiai beruházásokkal javítja a déli szomszédja mezőgazdasági lehetőségeit – írja a V4NA Hírügynökség.

Az elemzések és a piaci mérlegek azt mutatják, hogy a hazai termelés csak görögdinnyéből és újkrumpliból tudja fedezni a lakosság szükségleteit. Joković ugyanakkor abban bízik, hogy a küszöbönálló idegenforgalmi szezon jelentős bevételekhez juttatja majd az országot, amelyből a szükséges élelmiszer beszerzésére is futja majd. Az előzetes felmérések szerint egyébként az idény sikeres lesz az Adria-parti országban.

Habár Szerbiában korlátozzák az alapvető élelmiszerek külföldre szállítását, az államfő többször elmondta, hogy Belgrád kisegíti a szomszédait.

A májusi eső aranyat ért

Kevesebb mint két héten belül kezdődik a búza aratása Szerbiában. Tavaly ősszel 630 ezer hektáron került kenyérgabona a földbe, a szakértők hárommillió tonna búzahozamra számítanak. Ez jóval több, mint a hazai szükséglet, így kivitelre is jut majd. A termelők most a felvásárlási árra várnak. Tavaly 18 és 20 dinár között volt a kilogrammonkénti ár, ez mintegy húsz eurócentnek felel meg. Idén ennek dupláját várják, hiszen megváltoztak a piaci viszonyok: többe kerül a műtrágya, az üzemanyag, és a kereslet is nőtt.

A szakértők viszont azt mondják, hogy nagyobb hozamokat is el lehetne érni, amennyiben jobb technikákat alkalmaznának a gazdák.

Így kisebb területen teremne több gabona. Az orosz és az ukrán búza helyett a balkáni ország így részben átvehetné egyes államok ellátását.

Magyar befektetés a Vajdaságban

A mezőgazdasági termelés minőségén és kapacitásán évek óta sokat dolgozik Szerbia, ebben pedig fontos partnere Magyarország. Legutóbb a vajdasági Csenejen adták át a KITE beruházását. Az eseményen Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter mellett Branislav Nedimović, a szerb agrártárca vezetője is jelen volt.

A cég mezőgazdasági gépek eladásával és szervizelésével foglalkozik. Jelentős szereplője a piac ezen területének. Az általa forgalmazott eszközöknek köszönhetően növelni lehet a termés mennyiségét egy adott területen.

A szerbiai beruházás után az ottani gazdákhoz is könnyebben eljutnak a modern technológiák.

Szijjártó Péter az átadón elmondta: a mezőgazdaság területén történő beruházások, mint amilyen a KITE Zrt. új, cseneji központja is, hozzájárulnak ahhoz, hogy az új világ senki által nem kívánt új kérdéseire és kihívásaira is segítsünk megtalálni a választ. A magyar miniszter hangsúlyozta: a dolgok megint úgy alakultak, hogy a Kelet és Nyugat közé szorult országoknak „történelmi jelentőségű kihívásokkal kell szembenézniük”.

Hozzátette: azt senki nem tudja, mikor ér véget az ukrajnai háború, de az már most világossá vált, hogy „ez a háború új korszakot nyitott a világban mind politikai, mind pedig gazdasági értelemben”. Szijjártó Péter szerint olyan új világrend jött létre a szemünk láttára, amelyben korábbi dogmák, természetesnek hitt igazságok dőltek meg. Mára már nem vehető természetesnek, hogy van energia és van élelmiszer – tette hozzá. Az ukrajnai háború alapvető ellátási kihívások elé állította a világot.

Ebben az időszakban különösen felértékelődnek a stabil kapcsolatok, a kiegyensúlyozott együttműködés, a barátság és a stratégiai szövetség. Márpedig Magyarország és Szerbia kapcsolatait pontosan ezzel a négy kifejezéssel lehet a legjobban leírni

– húzta alá a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter büszkeségének adott hangot, hogy Magyarország a mezőgazdasági exporton és a gépgyártáson keresztül segítséget tud nyújtani más országoknak abban, hogy az élelmiszerellátásuk biztonságban legyen.

Branislav Nedimović szerb agrárminiszter a telephely átadóján köszönetet mondott Csányi Sándornak, a KITE tulajdonosának a befektetésért. A tárcavezető szerint hamarosan eljön majd az idő, amikor mindenhol fejlett gépeket használnak majd a mezőgazdaságban, és drónok segítik a jobb termést.

Horvátországban már az aranyukat árulják az emberek

Amíg Szerbiában a magyar befektetésnek örülhetnek, addig a háború és az infláció nem kíméli a horvátok pénztárcáját sem. A helyzet olyannyira súlyos, hogy a rosszabb anyagi helyzetben lévő családok már kénytelenek aranyékszereiket is eladni. Amíg Montenegróban az állam igyekszik a támogatások megnövelésével segíteni a megélhetést, addig az uniós országban az állampolgárok kénytelenek ilyen megoldásokhoz nyúlni – írja a Večernji napilap. A hivatalos adatok szerint 2022 első három hónapjában 646 kilogramm aranyat adtak el a horvátok, összesen 33,1 millió euró értékben. Ez a mennyiség megközelíti a 2019-es év teljes forgalmát. 2020-ban, a pandémia berobbanásakor is a családi tartalékokhoz kellett nyúlniuk a horvátoknak. Akkor éves szinten 1,4 tonna arany kelt el. 2021-ben pedig már 3,42 tonna cserélt gazdát, amely akkor 85,7 millió eurót ért.

De korábban is előfordult, hogy a horvátoknak családi értékeiket kellett áruba bocsájtaniuk. A 2012-es gazdasági válság idején vándorolt el az országból a legtöbb, vagyis 6,4 tonna arany, akkor mintegy 180 millió értékben. A következő hónapokban a turizmustól várják a horvátok a fellendülést s az aranytartalékok újbóli visszaszerzését. Erre jó esélyük is van, hiszen a koronavírus-járványt követően ismét utazhatnak az emberek, az eddigi információk szerint a horvát tengerparton pedig annyira elszálltak az árak, hogy hét-tíz nap alatt egy kisebb vagyont is el lehet költeni az Adria partján.

Borítókép: Podgorica, Montenegró (Fotó: Pixabay)