Montenegró Szerbiától várja a gabonát, a horvátok már az aranyukat értékesítik

Ma már nem egyértelmű, hogy a boltokban mindenhol van elegendő mindenből. Szerbia Montenegrónak segít az ellátásban, Magyarország pedig szerbiai beruházásokkal javítja a déli szomszédja mezőgazdasági lehetőségeit – írja a V4NA Hírügynökség.

Élelmiszerhiánytól tart Montenegró

Súlyosan érinti Montenegró gazdaságát az orosz–ukrán háború. A kialakult élelmiszerválság a kis balkáni országban is gondokat okoz. Mivel a mezőgazdaság az állam földrajzi helyzetéből adódóan csak korlátozottan tudja fedezni a szükségleteket, mindig is jelentős importra szorult. Ez a függőség idén csak fokozódik.

Montenegró legfőbb partnere Szerbia ezen a téren, onnan pótolná a hiányzó mennyiségeket. Erre vonatkozóan már konkrét intézkedések is születtek. A podgoricai kormány alelnöke – aki egyben az ország mezőgazdasági minisztere is – arról nyilatkozott a helyi állami rádiónak, hogy

a következő hat hónapban Belgrádtól szereznek alapvető élelmiszereket, hogy ezzel megelőzzék a boltokban kialakuló esetleges hiányt.

A szállítmány értéke nagyjából félmilliárd euró. Vladimir Joković hozzátette: tudja, hogy a szomszédos országban meglesz az ehhez szükséges akarat és mennyiség. Montenegró ezzel is igyekszik újra feltölteni árutartalékait, mely legalább három havi ellátásra lesz elegendő.

Podgorica, hogy minél jobban támogassa saját mezőgazdasági termelőit és élelmiszeriparát, állami segítséggel ösztönözné őket, hogy minél több javat állítsanak elő. A tárcavezető ezzel a tervvel kapcsolatban elmondta: jövőre több pénz lehet az agrárszektorban, ha lényegesen emelni tudják a szubvenciókat.

Az elemzések és a piaci mérlegek azt mutatják, hogy a hazai termelés csak görögdinnyéből és újkrumpliból tudja fedezni a lakosság szükségleteit. Joković ugyanakkor abban bízik, hogy a küszöbönálló idegenforgalmi szezon jelentős bevételekhez juttatja majd az országot, amelyből a szükséges élelmiszer beszerzésére is futja majd. Az előzetes felmérések szerint egyébként az idény sikeres lesz az Adria-parti országban.

Habár Szerbiában korlátozzák az alapvető élelmiszerek külföldre szállítását, az államfő többször elmondta, hogy Belgrád kisegíti a szomszédait.

A májusi eső aranyat ért

Kevesebb mint két héten belül kezdődik a búza aratása Szerbiában. Tavaly ősszel 630 ezer hektáron került kenyérgabona a földbe, a szakértők hárommillió tonna búzahozamra számítanak. Ez jóval több, mint a hazai szükséglet, így kivitelre is jut majd. A termelők most a felvásárlási árra várnak. Tavaly 18 és 20 dinár között volt a kilogrammonkénti ár, ez mintegy húsz eurócentnek felel meg. Idén ennek dupláját várják, hiszen megváltoztak a piaci viszonyok: többe kerül a műtrágya, az üzemanyag, és a kereslet is nőtt.

A szakértők viszont azt mondják, hogy nagyobb hozamokat is el lehetne érni, amennyiben jobb technikákat alkalmaznának a gazdák.

Így kisebb területen teremne több gabona. Az orosz és az ukrán búza helyett a balkáni ország így részben átvehetné egyes államok ellátását.

Magyar befektetés a Vajdaságban

A mezőgazdasági termelés minőségén és kapacitásán évek óta sokat dolgozik Szerbia, ebben pedig fontos partnere Magyarország. Legutóbb a vajdasági Csenejen adták át a KITE beruházását. Az eseményen Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter mellett Branislav Nedimović, a szerb agrártárca vezetője is jelen volt.

A cég mezőgazdasági gépek eladásával és szervizelésével foglalkozik. Jelentős szereplője a piac ezen területének. Az általa forgalmazott eszközöknek köszönhetően növelni lehet a termés mennyiségét egy adott területen.

A szerbiai beruházás után az ottani gazdákhoz is könnyebben eljutnak a modern technológiák.

Szijjártó Péter az átadón elmondta: a mezőgazdaság területén történő beruházások, mint amilyen a KITE Zrt. új, cseneji központja is, hozzájárulnak ahhoz, hogy az új világ senki által nem kívánt új kérdéseire és kihívásaira is segítsünk megtalálni a választ. A magyar miniszter hangsúlyozta: a dolgok megint úgy alakultak, hogy a Kelet és Nyugat közé szorult országoknak „történelmi jelentőségű kihívásokkal kell szembenézniük”.

Hozzátette: azt senki nem tudja, mikor ér véget az ukrajnai háború, de az már most világossá vált, hogy „ez a háború új korszakot nyitott a világban mind politikai, mind pedig gazdasági értelemben”. Szijjártó Péter szerint olyan új világrend jött létre a szemünk láttára, amelyben korábbi dogmák, természetesnek hitt igazságok dőltek meg. Mára már nem vehető természetesnek, hogy van energia és van élelmiszer – tette hozzá. Az ukrajnai háború alapvető ellátási kihívások elé állította a világot.

Ebben az időszakban különösen felértékelődnek a stabil kapcsolatok, a kiegyensúlyozott együttműködés, a barátság és a stratégiai szövetség. Márpedig Magyarország és Szerbia kapcsolatait pontosan ezzel a négy kifejezéssel lehet a legjobban leírni

– húzta alá a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter büszkeségének adott hangot, hogy Magyarország a mezőgazdasági exporton és a gépgyártáson keresztül segítséget tud nyújtani más országoknak abban, hogy az élelmiszerellátásuk biztonságban legyen.

Branislav Nedimović szerb agrárminiszter a telephely átadóján köszönetet mondott Csányi Sándornak, a KITE tulajdonosának a befektetésért. A tárcavezető szerint hamarosan eljön majd az idő, amikor mindenhol fejlett gépeket használnak majd a mezőgazdaságban, és drónok segítik a jobb termést.

Horvátországban már az aranyukat árulják az emberek

Amíg Szerbiában a magyar befektetésnek örülhetnek, addig a háború és az infláció nem kíméli a horvátok pénztárcáját sem. A helyzet olyannyira súlyos, hogy a rosszabb anyagi helyzetben lévő családok már kénytelenek aranyékszereiket is eladni. Amíg Montenegróban az állam igyekszik a támogatások megnövelésével segíteni a megélhetést, addig az uniós országban az állampolgárok kénytelenek ilyen megoldásokhoz nyúlni – írja a Večernji napilap. A hivatalos adatok szerint 2022 első három hónapjában 646 kilogramm aranyat adtak el a horvátok, összesen 33,1 millió euró értékben. Ez a mennyiség megközelíti a 2019-es év teljes forgalmát. 2020-ban, a pandémia berobbanásakor is a családi tartalékokhoz kellett nyúlniuk a horvátoknak. Akkor éves szinten 1,4 tonna arany kelt el. 2021-ben pedig már 3,42 tonna cserélt gazdát, amely akkor 85,7 millió eurót ért.

De korábban is előfordult, hogy a horvátoknak családi értékeiket kellett áruba bocsájtaniuk. A 2012-es gazdasági válság idején vándorolt el az országból a legtöbb, vagyis 6,4 tonna arany, akkor mintegy 180 millió értékben. A következő hónapokban a turizmustól várják a horvátok a fellendülést s az aranytartalékok újbóli visszaszerzését. Erre jó esélyük is van, hiszen a koronavírus-járványt követően ismét utazhatnak az emberek, az eddigi információk szerint a horvát tengerparton pedig annyira elszálltak az árak, hogy hét-tíz nap alatt egy kisebb vagyont is el lehet költeni az Adria partján.

Borítókép: Podgorica, Montenegró (Fotó: Pixabay)