A beruházások jelentős mértékben hozzájárultak a magyar gazdaság növekedéséhez az elmúlt időszakban, de ez most sincs másként. Azt tudni, hogy a pénzügyi egyensúly mielőbbi helyreállítására az Orbán-kormány több olyan projektet átütemez 2024–2025-re, melyek megvalósítása még nem kezdődött el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy jövőre az állam ne támogatna jelentős beruházásokat, amelyek erősítik a gazdaság bővülését. Erre a 2023-as költségvetési törvényjavaslat is kitér.
„A magyar állami beruházási ráta európai uniós összevetésben is magasan az átlag fölötti értéket mutat. A kormány továbbra is célul tűzi ki a gazdasági és társadalmi szempontból jelentős fejlesztések megvalósítását, kiemelt figyelmet fordítva a beruházásokhoz kapcsolódó forrásigény, a költségvetési hiánycél, illetve az államadósság-csökkentési követelmény összehangolására” – olvasható az Országgyűlés elé beterjesztett dokumentumban.
Mindez azt jelenti, hogy a Beruházási Alap keretein belül 2023-ban folytatódik a már megvalósítási szakaszban lévő oktatási, közlekedési, kulturális és szabadidő-, örökségvédelmi, környezetvédelmi, valamint településfejlesztési beruházások finanszírozása.
A törvényjavaslatban az is szerepel, hogy a magasépítési jellegű állami fejlesztések másik nagy csoportja a Beruházási Ügynökségnél összpontosul, amelynek rendszere szintén ütemezetten terheli a költségvetést. „E beruházási kör döntően a sport, az oktatás és kultúra infrastruktúrájának fejlesztésével járul hozzá a gazdasági növekedés eléréséhez” – írták.
Tavaly mintegy 3200 milliárd forint összértékű kormányzati fejlesztés valósult meg a gazdaságban, amelynek eredményeként az állami beruházások nominálisan 3,5 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Ennek köszönhetően a GDP-arányos 5,8 százalékos hazai állami beruházási ráta továbbra is éllovas európai uniós összevetésben.
A kormány úgy számol, hogy az állami és uniós, valamint a magánforrásokból megvalósuló fejlesztések eredményeként jövőre a válság ellenére is kiemelkedően magas, 27 százalékot meghaladó beruházási ráta 28 százalékra emelkedhet. Ez köszönhető a hazai gazdaság tőkevonzó-képességének, a kedvező vállalati környezetnek, valamint a versenyképes adórendszernek is.
Az elmúlt időszak fejlesztései folyamatosan járulnak hozzá a gazdasági teljesítmény erősítéséhez, amely együtt jár a foglalkoztatás bővítésével is. A múlt évben mintegy 15 ezer milliárd forint értékű beruházás valósult meg Magyarországon, amelynek eredményeként a beruházási aktivitás 5,9 százalékkal múlta felül a megelőző esztendő teljesítményét. Így 2010 óta összesen 71 százalékkal bővültek a fejlesztések – derül ki a kormány konvergenciaprogramjából. A 2020 eleje óta bejelentett nagyvállalati fejlesztések megközelítik a 4400 milliárd forintot, ami az éves hazai GDP több mint hét százalékát kitevő összeg. Ezek közül a középtávon kiépülő többletkapacitások éves szinten mintegy 13–22 ezer milliárd forinttal emelhetik hazánk exportteljesítményét.
Az állami és a céges beruházások mellett a lakosság is kiveszi a részét a gazdaság teljesítményéből. Ez jövőre is így lesz, miután az Orbán-kormány fenntartja a családtámogatási és otthonteremtési rendszerét. A háztartások esetében a múlt év egészét a megugró építési kedv jellemezte, ugyanis majd harmincezer új építési engedélyt adtak ki a hatóságok. Ez lendületes, 33 százalékos bővülést jelentett éves összevetésben.
Borítókép: Nemcsak az állam és a cégek, hanem a lakosság is kiveszi a részét a fejlesztésekből: a múlt év egészét a megugró építési kedv jellemezte (Fotó: Havran Zoltán)
