Nem biztos, hogy minden akadály elhárult a NATO-bővítés elől

A NATO-tagországok hivatalosan megállapodtak abban, hogy Svédországot és Finnországot meghívják a NATO-ba, közölte a szervezet szerdán, miután előző nap elhárult Törökország vétójának a veszélye. Vajon a két skandináv ország csatlakozása most már olyan simán fog menni, ahogy a kérelem benyújtásakor – és a török aggályok ismerete előtt – gondolták az érintettek?

Madrid, 2022. június 29. Recep Tayyip Erdogan török elnök a NATO madridi csúcstalálkozójának elsõ napi ülésére érkezik az Ifema kongresszusi és kiállítási központba 2022. június 29-én. MTI/EPA/EFE/Fernando Villar Fotó: Fernando Villar

És nem is jár messze az igazságtól, aki így vélekedik, hiszen a független képviselő az elmúlt időben minden fontos szavazásnál a mérleg nyelve volt, mivel a parlamentben a kormányoldal és az azt támogató pártok, valamint az ellenzék pontosan 148-148 szavazattal rendelkezik, a plusz egy fő pedig éppen a kurd Kakabaveh. Ő pedig ezt kihasználva, komoly háttéralkukkal sok mindent elért saját maga és a kurdok érdekében annak fejében, hogy például meg tudják választani a miniszterelnököt, elbukjon az igazságügyminiszter ellen indított bizalmatlansági indítvány vagy éppen meg tudják szavazni a jövő évi költségvetést. A Törökországgal kötött megállapodást követően Kakabaveh azonnal közölte, 

fekete napja ez a svéd politikának, illetve hogy bizalmatlansági indítvány benyújtását kezdeményezi a török megállapodást tető alá hozó Ann Linde külügyminiszterrel szemben.

Ankarát nem szabad lebecsülni, ahogy taktikusan hallgatott a csatlakozási kérelmek beadása előtt, most is szolgálhat még meglepetéssel. Ha nem lesz elégedett azzal, ahogy a skandinávok és különösen a svédek végrehajtják a megállapodást, a parlamentjük még megállíthatja a folyamatot (ahogy a többi 29 tagállam is, de erre nagyon kevés az esély). Egyelőre a védelmi szövetség térfelén pattog a labda. A következő lépés az, hogy az Észak-atlanti Tanács (NAC) a jövő heti brüsszeli ülésén Svédországnak és Finnországnak úgynevezett „meghívott” státust adjon. Ez azt jelenti, hogy a két ország valamennyi NATO-találkozón részt vehet, de szavazati jog nélkül. Ezt követően pedig mind a harminc tagállam parlamentjének ratifikálnia kell a skandinávok csatlakozását. Bár az ígéret szép szó, közel sem garantált, hogy ezt Ankara gyorsan és újabb feltételek nélkül meg is teszi.

Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök a NATO madridi csúcstalálkozójának első napi ülésére érkezik az Ifema kongresszusi és kiállítási központba 2022. június 29-én (Fotó: MTI/EPA/EFE/Fernando Villar)