Nem biztos, hogy minden akadály elhárult a NATO-bővítés elől

A NATO-tagországok hivatalosan megállapodtak abban, hogy Svédországot és Finnországot meghívják a NATO-ba, közölte a szervezet szerdán, miután előző nap elhárult Törökország vétójának a veszélye. Vajon a két skandináv ország csatlakozása most már olyan simán fog menni, ahogy a kérelem benyújtásakor – és a török aggályok ismerete előtt – gondolták az érintettek?

Madrid, 2022. június 29. Recep Tayyip Erdogan török elnök a NATO madridi csúcstalálkozójának elsõ napi ülésére érkezik az Ifema kongresszusi és kiállítási központba 2022. június 29-én. MTI/EPA/EFE/Fernando Villar Fotó: Fernando Villar

A NATO hivatalosan is meghívta tagjai közé Finnországot és Svédországot, jelentette be szerdán közleményében a szervezet. Erre azután került sor, hogy egy hosszúra nyúló keddi háromoldalú tárgyaláson zöld utat adott a skandinávoknak a korábban vétóval fenyegető Törökország. A madridi NATO-csúcson az érintett országok legfőbb vezetői, Recep Tayyip Erdogan török és Sauli Niinistö finn elnök, Magdalena Andersson svéd miniszterelnök, valamint külügyminisztereik, illetve Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egyeztettek. Ezután a védelmi szövetség vezetője annyit árult el, hogy Törökország, Finnország és Svédország közös erőfeszítésekben állapodott meg a terrorizmus elleni küzdelemben. Hogy a memorandum pontosan mit tartalmaz, arról részleteket nem árultak el akkor a felek, de az jól látszott a bejelentéskor az asztalnál ülő török külügyminiszter, Mevlüt Cavusoglu arcán, hogy elégedett az eredménnyel. 

Feltehetően a kurd terroristák mellett a Törökország elleni svéd fegyverembargó eltörléséről is kaptak garanciákat a törökök, de az sem elképzelhetetlen, hogy Amerika is segített a háttérben, vagy inkább ígért valamit, például hogy Ankara vásárolhat F–35-ös vadászgépeket. 

A török sajtó is egyértelműen Ankara győzelméről írt, ahogy a skandináv lapok is történelmi napról cikkeznek. Sejthető, hogy nem adták ingyen a ratifikálás ígéretét a törökök, sőt lehetséges – némi történelmi tapasztalatból kiindulva –, hogy hátravan még a feketeleves. 

A kedd esti bejelentést követően először az derült ki, hogy Svédország megígérte, hogy segít Törökországnak a terrorszervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni harcban, szerdán pedig már azt közölte Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter, hogy 33 terrorista kiadását követeli a tagjelöltektől Ankara, 12-t Finnországtól, 21-et pedig Svédországtól. A pontos lista ismerete nélkül Magdalena Andersson svéd kormányfő rögtön leszögezte, svéd állampolgárok kiadásáról szó sem lehet. 

Elképzelhető, hogy a listán szerepel a Riksdag, a svéd parlament kurd származású képviselője, Amineh Kakabaveh, akit előszeretettel hoz fel Ankara példaként arra, mekkora befolyása van a kurdoknak a svéd politikára.

És nem is jár messze az igazságtól, aki így vélekedik, hiszen a független képviselő az elmúlt időben minden fontos szavazásnál a mérleg nyelve volt, mivel a parlamentben a kormányoldal és az azt támogató pártok, valamint az ellenzék pontosan 148-148 szavazattal rendelkezik, a plusz egy fő pedig éppen a kurd Kakabaveh. Ő pedig ezt kihasználva, komoly háttéralkukkal sok mindent elért saját maga és a kurdok érdekében annak fejében, hogy például meg tudják választani a miniszterelnököt, elbukjon az igazságügyminiszter ellen indított bizalmatlansági indítvány vagy éppen meg tudják szavazni a jövő évi költségvetést. A Törökországgal kötött megállapodást követően Kakabaveh azonnal közölte, 

fekete napja ez a svéd politikának, illetve hogy bizalmatlansági indítvány benyújtását kezdeményezi a török megállapodást tető alá hozó Ann Linde külügyminiszterrel szemben.

Ankarát nem szabad lebecsülni, ahogy taktikusan hallgatott a csatlakozási kérelmek beadása előtt, most is szolgálhat még meglepetéssel. Ha nem lesz elégedett azzal, ahogy a skandinávok és különösen a svédek végrehajtják a megállapodást, a parlamentjük még megállíthatja a folyamatot (ahogy a többi 29 tagállam is, de erre nagyon kevés az esély). Egyelőre a védelmi szövetség térfelén pattog a labda. A következő lépés az, hogy az Észak-atlanti Tanács (NAC) a jövő heti brüsszeli ülésén Svédországnak és Finnországnak úgynevezett „meghívott” státust adjon. Ez azt jelenti, hogy a két ország valamennyi NATO-találkozón részt vehet, de szavazati jog nélkül. Ezt követően pedig mind a harminc tagállam parlamentjének ratifikálnia kell a skandinávok csatlakozását. Bár az ígéret szép szó, közel sem garantált, hogy ezt Ankara gyorsan és újabb feltételek nélkül meg is teszi.

Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök a NATO madridi csúcstalálkozójának első napi ülésére érkezik az Ifema kongresszusi és kiállítási központba 2022. június 29-én (Fotó: MTI/EPA/EFE/Fernando Villar)