A svéd parlamenti választásig már csak 95 nap van hátra, ugyanakkor a hét elején még nem volt biztos, hogy Magdalena Anderrson kormánya addig kihúzza-e. Az ingatag lábon álló, egyharmados kisebbségben kormányzó szociáldemokraták tavaly is többet foglalkoztak a hatalom megtartásával, mint a kormányzással. A koronavírus-járvány mellett időnként azt is nehéz volt követni, ki épp a miniszterelnök, hiszen az előzőt, Stefan Löfvent egyszer „kiszavazta” az országgyűlés, aztán kicsit később visszavették, majd ő maga mondott le. A jelenlegi, szintén szociáldemokrata miniszterelnök is kalandos körülmények között lett pár napon belül kétszer is miniszterelnök, a pártja ráadásul közben koalíciós partnerét, a zöldeket is elvesztette a kormányból.
Most pedig újabb bizalmatlansági indítvány miatt izgulhattak, amit múlt csütörtökön nyújtott be a Svéd Demokraták párt az elmúlt nyolc évben igazságügyminiszterként tevékenykedő Morgan Johansson ellen. Az elsődleges indok az volt, hogy Johansson hivatali idejében – az ígéretekkel ellentétben – a súlyos bűncselekmények száma nemhogy csökkent, hanem hónapról hónapra újabb rekordokat dönt meg, elsősorban a bevándorló hátterű bűnözői csoportok miatt. Az indítvány mögé azonnal beálltak a jobboldali pártok és az újabban a jobboldal felé kacsingató liberálisok is, ugyanakkor a Centrum Párt már az elején közölte, nem fogja megszavazni a miniszter menesztését.
Magdalena Andersson kormányfő pedig indulatosan azt nyilatkozta, ha Johanssonnak mennie kell, sem ő, sem a kormány nem marad a helyén.
Ahogy korábban többször, ismét mindenki azt figyelte, a kurd származású Amineh Kakabaveh hogyan szavaz. A korábban a marxista Balpárt soraiban ülő, de ma már független képviselő a szavazás reggelén, a köztévé stúdiójában jelentette be, nem támogatja a bizalmatlansági indítványt. Végül a 349 tagú Rikdagban papírforma szerint a szükséges 175 szavazat helyett csak 174-et kapott az indítvány, azaz elbukott.
A jelenlegi bizalmatlansági indítvánnyal az ellenzék – előre borítékolható módon – Amineh Kakabaveh-t állította reflektorfénybe ismét, hiszen a jelenlegi parlamenti mandátumkiosztás és a korábbi hasonló szavazások alapján látható volt, nélküle nem lehet keresztülvinni jobboldali kezdeményezést. A kurd Kakabaveh személye erősen csípi a török kormány szemét is, ő az egyike azon kurdoknak, akik kiutasítását Svédország NATO-csatlakozásának megszavazásához feltételül szabja Ankara. Erdogan elnök többször is nyilatkozta, hogy a kurdoknak túl nagy szerepük van a svéd politikában, amire a keddi szavazás is bizonyítékul szolgált.
A stockholmi politikai játék valójában a NATO-csatlakozás késleltetéséről szólhat, ami az egyébként régóta NATO-csatlakozáspárti jobboldal érdekében állhat.
A háború előtt csökkenő népszerűségű kormánypárt, amely hagyományosan semlegességpárti, mégis beadta tagfelvételi kérelmét májusban a védelmi szövetségbe. A kormánypárt 180 fokos fordulata és rendkívül gyors döntése a kérdésben feltehetően azért történt, mert a szociáldemokraták nem akartak az őszi választások előtt kampánykérdést csinálni a választók által mind jobban támogatott csatlakozásból. Ugyanakkor ha Törökország nem ratifikálja a kérelmet, illetve folyamatosan napirenden tartja, hogy Stockholm terrorszervezeteket támogat és nincs helye a NATO-ban, akkor valójában ezzel a jobboldal malmára hajtja a vizet, hiszen így a napnál is világosabb, hogy még ebben a kiélezett politikai helyzetben sem volt képes a baloldali kormány az ország és a térség szempontjából lényegesnek mondott, biztonságpolitikailag fontos lépést véghezvinni.
Magdalena Andersson svéd miniszterelnök és Morgan Johansson igazságügyi miniszter, valamint a svéd kormány miniszterei a parlament felé tartanak a bizalmi szavazásra 2022. június 7-én Stockholmban (Fotó: TT hírügynökség/AFP/Anders Wiklund)