Úgy tűnik, az Európai Bizottságban nincs egyetértés arra vonatkozóan, hogy Varsó teljesítette-e a lengyel igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének helyreállítására vonatkozó kötelezettségvállalásait – írta a brüsszeli Politico péntek reggeli hírlevele. A lap emlékeztet: noha az Európai Bizottság jóváhagyta a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap forrásainak lehívását lehetővé tevő lengyel tervet, Ursula von der Leyen, a brüsszeli végrehajtó testület elnöke múlt hónapban nyomatékosította: Brüsszel egyetlen centet sem fizet addig, amíg Lengyelország el nem fogadja az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító szabályozást. Brüsszel és Varsó ugyanis abban állapodtak meg, hogy úgynevezett mérföldkövekhez kötik a helyreállítási alaphoz való hozzáférést, ami annyit tesz, hogy Lengyelország vállalja a vitás kérdések rendezését annak érdekében, hogy hozzájusson a konkrét forrásokhoz. A mérföldkő teljesítése tehát kulcsfontosságú Brüsszel szemszögéből, mert ez határozza meg, hogy Varsó megkapja-e az első készpénzrészletet az EU helyreállítási alapjából.
A Politico szerint ugyanakkor Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért felelős biztosa csütörtökön európai parlamenti képviselőknek arról beszélt, hogy Lengyelország nem érte el a mérföldkövet.
Daniel Freund európai parlamenti képviselő kérdésére válaszolva a bizottság alelnöke ugyanis világossá tette, hogy Varsó eddigi reformjai nem elegendők a készpénz első részletének kifizetéséhez. Később azonban a bizottság korrigálta Jourová álláspontját, mondván: még nem ellenőrizték a készpénz kifizetéséhez szükséges feltételek teljesülését, Jourová pedig egy Twitter-üzenetben árnyalta szavait. Mint fogalmazott:
Kibővítve azt, amit korábban az Európai Parlamentben mondtam: értékeljük a bíróságok bíráira alkalmazandó fegyelmi rendszerről szóló új törvényt. Ez az új törvény azonban nem biztosítja, hogy a bírák kétségbe vonhassák más bírák státusát anélkül, hogy fegyelmi vétségnek vetnék alá őket. Ezzel a kérdéssel még foglalkozni kell ahhoz, hogy Lengyelország megfeleljen a fegyelmi rendszerre vonatkozó kötelezettségvállalásainak.
Varsónak egyébként csütörtökön járt le a határideje arra vonatkozóan, hogy teljesítse az első mérföldköveket, amelyek közé tartozik a Brüsszel által sokat kritizált lengyel fegyelmi kamara felszámolása.
A tervezet értelmében Lengyelország 23,9 milliárd euró európai uniós támogatásra számít az Európai Uniótól, és további 11,5 milliárdos kölcsönt is biztosít számára az EU. Lapunk is írt róla: az uniós helyreállítási csomagnak az Európai Bizottság általi jóváhagyása 2021 második negyedéve óta függőben volt, mert aggályok merültek fel az ország igazságszolgáltatásának a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párttól való függetlenségével kapcsolatban. A lengyel szejm azonban májusban megszavazta azt a tervezetet, amely a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának Brüsszel által szorgalmazott megszüntetését irányozza elő. A tervezetet Andrzej Duda elnök nyújtotta be még február elején. Egyik céljának azt nevezte, hogy a változtatások olyan eszközt adjanak a varsói kormány kezébe, amely elősegítené az Európai Bizottsággal a fegyelmi kamara ügyében is folytatott jogállamisági vita rendezését, valamint a koronavírus-járvány utáni lengyel helyreállítási terv brüsszeli jóváhagyását.
A bizottság azt követelte, hogy a 23,9 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatást és 11,5 milliárd euró kölcsön lehívását célzó lengyel helyreállítási terv mérföldkövei közé tartozzon a fegyelmi kamara megszüntetése, a bírói fegyelmi rendszer megreformálása, valamint a jogtalanul elbocsátott bírák újbóli alkalmazása.
Liberális európai parlamenti képviselők szerint azonban Varsó nem tett eleget a brüsszeli követeléseknek, a kritikák kereszttüzében álló fegyelmi kamarát ugyanis nem szüntették meg, csupán a testület átnevezése szerepel az új lengyel reformban – legalábbis a Zöldek európai parlamenti frakciójában ülő Daniel Freund szerint.
Borítókép: Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke (Forrás: MTI/AFP pool/EPA/Kenzo Tribouillard)
